A törökszentmiklósi statisztikai kistérség az Észak-Alföldi Régió Dél-Nyugati részén helyezkedik el, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Alföld közepén a Tisza bal oldalán található. A kistérség gazdasági, oktatási és kulturális központja, gesztora Törökszentmiklós, további tagtelepülései Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Szajol, Tiszabő, Tiszapüspöki és Tiszatenyő.

A térség fekvése közlekedési szempontból kitűnő. Vasúti összeköttetése a területén áthaladó Budapest-Szolnok, Püspökladány-Nagyvárad-Kolozsvár (Püspökladány, Debrecen-Záhony, Kijev) fővonal a Budapest-Szolnok-Szajol-Békéscsaba-Kürtös-Arad fővonal és a Tiszatenyő-Kunszentmárton-Szentes-Makó vonalon szinte a szélrózsa minden irányát követi. A 4-es számú főközlekedési út, amely szintén áthalad a térségen, lehetővé teszi, hogy a települések bekapcsolódjanak az országos, sőt a nemzetközi közlekedési vérkeringésbe. Az 1970-es években épült főút azonban az ezredfordulón már nem felel meg a megnövekedett forgalomnak, szélesítése elkerülhetetlenné vált, gyorsforgalmi úttá tétele a térség, de az egész ország és Tiszántúl fejlődésének záloga.
A kistérség infrastruktúrális ellátottsága meglehetősen ellentmondásos. A lakások és házak komfortfokozata a településeken belül is eltérő.
A villanyhálózat minden településen száz-százalékban kiépített, a gázvezetékre már nem mondható el ugyanez átlagban az otthonok 65-90 %-ban vezették be a gázt, Tiszabőn viszont sajnos egyetlen házba sem. A település sajátos igen nehéz problémákkal küzd, a lakosság többsége iskolázatlan, munkanélküli.
A vízvezetékrendszer csaknem 100 %-ban kiépített a településeken. Szennyvíztisztító azonban csak Törökszentmiklóson, Fegyverneken, Kétpón, Tiszabőn van, a csatornahálózat terén a kiépítettségben igen nagy az elmaradás a csatornahálózat kiépítésére és tovább bővítésére – jelentős anyagi áldozatok árán – törekvések vannak Szajol, Kétpó, Törökszentmiklós és Fegyvernek településeken. Ezen jelentős környezetvédelmi beruházás felgyorsítására „Ispa” pályázatot nyújtott be Törökszentmiklós város gesztorságával 32 település. A lakossági kommunális hulladék elszállítása, tárolása egyébként több települést érintő nagyszabású projektje az új évezred első éveiben valósul meg szintén „Ispa” támogatás igénybevételével Kétpó térségében.
A telefonnal való ellátottság szintén változatos képet mutat, a kistelepüléseken a lakások 50-60 %-ban van telefon, Törökszentmiklóson és a nagyközségekben ennél jóval magasabb az arány. A belterületi utak átlagban 50-60 %-ban szilárd burkolatúak, Törökszentmiklóson és Tiszapüspökiben 90 % fölötti ez az arány. A kistérségben minden településen kialakították a háziorvosi körzeteket, mindenütt van orvosi rendelés, több településen fogászati szakrendelés is. Gyermekorvosi rendelés azonban csak Fegyvernek, Kengyel, Szajol és Törökszentmiklós településeken van. Nincs gyógyszertára Kétpónak, Kuncsorbának, Tiszabőnek és Tiszatenyő településeknek. Valamennyi településen kiépített viszont a házigondozó hálózat, s napközi otthont működtetnek az időseknek. A Kengyeli Idősek Bentlakásos Otthonát példaértékűnek tekintik a szakemberek, ilyen otthon működik még Fegyverneken, Törökszentmiklóson. Amíg a rendszerváltás után az országban óvodákat, iskolákat szüntettek meg, a törökszentmiklósi kistérségben szinte minden intézmény megmaradt, új iskola épült Tiszatenyőn és Tiszabőn.
Népesség, foglalkoztatás
A kistérség településeinek népessége évről évre csökken, 1998-ban 49 ezren éltek a tíz településen, 2004-ben 46 ezren. A népesség közel fele Törökszentmiklóson él. A lélekszámcsökkenés oka a születés és a halálozás közötti különbség az utóbbi javára, valamint az elvándorlás. Bár egyes településeken, mint például Tiszapüspökiben és Szajolban több a telepedő, mint az elköltöző.
A lakosság iskolázottsági szintje 1990 óta némi javulást mutat, ennek ellenére elmarad az országos átlagtól. Egyre nő azoknak a száma, akik nem végzik el az általános iskolát. Kedvezően alakul viszont a magasabb iskolai végzettségűek aránya, ma már a felnőtt korú népesség 30 %-a érettségizett, 9,37 %-a diplomás. Az aktív keresők számaránya általánosságban csökken a térségben, de településenként más-más képet mutat, Törökszentmiklóson az aktív korú lakosság 74,5 %, Szajolban 79,8 %, Fegyverneken 75,6 %-a kereső.
A térség az eltelt évtizedben a gazdasági változások következtében több ezer munkahelyet elveszített. A munkahelyek megszűnése a 18-22 és az 50-60 év közötti szakmunkásokat és mezőgazdasági szövetkezeti dolgozókat érintette a leghátrányosabban. Jelenleg a térség kistelepüléseiről az aktív keresők 5-10 %-a ingázik dolgozni elsősorban Törökszentmiklósra, Szolnokra és Martfűre. A munkanélküliek aránya a kistérségben – településenként eltérő ( 20-13,9 % között ingadozik ) – igen magas 16,4 % körüli, jelentősen meghaladja a megyei átlagot.
A kistérség a III. évezred küszöbén
A kistérség meglehetősen hátrányos helyzetben startolt a rendszerváltáskor. Akár a gazdaság, a foglalkoztatás az infrastruktúra vagy az idegenforgalom statisztikai számait vizsgáljuk a kistérségnek igen nagy lemaradást kell behoznia, hogy felzárkózzon a kedvezőbb helyzetet örökölt tájakhoz, térségekhez.
A kistérség gazdaságában a mezőgazdaság részesedése 20 % fölött van.
Az öntözőhálózat korszerű (USA rendszerű Lineár) kiépítettsége megfelel a szántóföldi növénykultúrák igényeinek, a berendezések kihasználtsága azonban alatta marad a lehetőségeknek. Az utóbbi években a zöldségtermesztés indult fejlődésnek, pontosan az öntözési lehetőségek miatt.
A zöldségtermesztésen belül egyre többen foglalkoznak biogazdálkodással. Az eredményesebb gazdálkodásnak komoly lendületet adna a jelenleg, nem üzemeli fegyverneki konzervgyár és hűtőház újraindítása.
A biogazdálkodás fejlődésére ösztönzőleg hat a törökszentmiklósi „LASA” agrokémiai kft jelenléte, integrátori szerepet vállalva a termelésben. A kistérségben jelentős hagyományai vannak a vetőmagtermesztésnek, illetve feldolgozásnak, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt. vetőmagüzeme megfelelő technikai alapot nyújt hozzá, a vetőmagtermesztés fellendülése kitörési pont lehet a környező települések mezőgazdaságában. Az állattenyésztésen belül elsősorban a tejelő tehenészet, a hús marha, a sertéstenyésztés, a juh és a baromfi ágazat (broyler csirke, kacsa és a libatenyésztés) a meghatározó.
A kistérség iparának fejlesztésében meghatározó tényező a Törökszentmiklóson létrehozott és működő Ipari Park.
A Videoton Holding Rt. a Törökszentmiklósi Önkormányzattal, a HM Radar Rt-vel, a CLAAS Hungária Kft-vel, a Semecs Kft-vel konzorciumot alakított, és ipari parkká fejlesztette a területet.
Az idegenforgalom – a természeti és kulturális adottságok s az infrastruktúra kevésbé előnyös volta miatt  nem játszott lényeges szerepet a térség életében az előző évtizedekben. Nem tartozott a leglátogatottabb vidékek közé, de számos adottsága révén megtalálhatja a kitörési pontokat.
Az Élő-Tisza közelsége jó minőségű gyógyvize, a holtágak érintetlen természeti szépsége védett épületek, műemlékek népszokások felelevenítése, a csendes falusi miliő mind-mind vonzóvá teheti a térséget a turisták számára.
A Tiszára épülő vízi- és horgász turizmus fejlesztésében Fegyverneken, Tiszapüspökiben, Szajolnak és Törökszentmiklósnak vannak komoly esélyei. A horgászoknak az élő Tisza mellett a holtágak nyújthatnak kikapcsolódást s bőséges zsákmányt.
Ahhoz, hogy az idegenforgalom nagyobb mértékben fejlődjön elengedhetetlen a szálláshelyek (szálloda, panzió, fizető-vendégszolgálat) további építése.
A Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás tagjai a szorosabb együttműködés érdekében az 1990. évi LXV. törvény 41. §. felhatalmazása alapján 1995. május 23-án Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Szajol, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós gesztorságával, létrehozta a Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulást.
Az 1997. évi CXXXV. törvény értelmében új társulási szerződést kellett elfogadni az Együttműködési Társulás Tanácsának. Ezen új alapító okiratot a Társulási Tanács 1998. május 27-én fogadta el.
A megállapodás célja
 A társult települések Önkormányzatainak sajátos, a kistérség helyzetéből adódó érdekeinek egyeztetett megjelenítése, képviselete, érvényre juttatása, összehangolt, a térség érdekeit szolgáló pályázati programok készítése.
 Az együttműködésben rejlő lehetőségek (vonalas infrastruktúra, környezetvédelmi programok fejlesztése) fokozott kiaknázásának biztosítása, a kistérség speciális problémáinak feltárásának, gondok megoldásának elősegítése, pályázatok koordinálása.
 Az önkormányzati, lakossági, vállalkozói kezdeményezések feltárása, a megvalósításhoz a kistérség szellemi és anyagi erőfeszítéseinek anyagi összefogása.
 A kistérség gazdasági növekedése a jövedelemtermelő képesség feltételeinek megteremtésének segítése az EU csatlakozás minél szélesebb körben való előkészítése, a feladatok ismertetése tanácsadással, koordinálással.
 A kistérség fejlesztési stratégiájának kialakítása, a területi lehetőségek és vállalkozási igények ütköztetése.
 A kistérségi stratégiai célok és felfogadott operatív feladatok megvalósításának menedzselése.
 A befektetési célok és lehetőségek ismeretében tőkés társ keresése, a külső befektetők fogadása, önkormányzatok, vállalkozók támogatása, pályázati és egyéb ajánlati lehetőségek elérésében.
 Az információ áramlás szervezése a kistérségek közötti információ csere biztosítása.
 A területfejlesztési feladatok komplex ellátása.
A kistérség elnöki teendőit 1995-től – 1998-ig Szegő János Törökszentmiklós város polgármestere látta el. Az 1998. évi önkormányzati választások után Bakk Zoltán Törökszentmiklós város polgármesterét választotta meg a Kistérségi Társulás Közgyűlése a Társulás elnökévé.
A Kistérségi Társulás gazdálkodására vonatkozó részletes információk a könyvelt adatok és bizonylatok alapján a Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal költségvetési beszámolójában találhatók, (mint részben önálló gazdálkodási szerv), amit évente az Önkormányzat könyvvizsgálója az Önkormányzati Társulási beszámolóval együtt megvizsgál és jóváhagy.
A Kistérségi Társulás tagjai a gazdálkodáshoz jelenleg 65,-Ft/lakos/év támogatással járulnak hozzá.
2001. évtől egyúttal a vidékfejlesztési feladatokat is ellátjuk a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részköltség finanszírozást vállal. A Kistérségi Társulás vagyona 2,2 millió Ft technikai eszközállomány.
Jelenleg a társulati tanácsban szavazati joggal rendelkező polgármesterek: Bakk Zoltán Törökszentmiklós, Huber Ferenc Fegyvernek, Czédli Gyula Kengyel, Kazinczi István Tiszatenyő, Szabó Béla Tiszabő, Rédai János Kuncsorba, Szabó Zsigmond Szajol, Polgár István Tiszapüspöki, Kudelka Éva Örményes.
A kistérség jövőbeni feladatai
 A kialakított térségfejlesztési iroda informatikai és kommunikációs továbbfejlesztése.
 Szolgáltatói és szaktanácsadói rendszer bővítése.
 A térségmenedzser hosszú távú továbbfoglalkoztatásának megoldása, területfejlesztési feladatok ellátása is.
 A kistérségi tevékenységi körbe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges bevételeinket a különféle pályázati támogatásokból igyekszünk fedezni.
 Integrált településközpontok rehabilitációja Fegyvernek, Örményes, Kuncsorba, Tiszatenyő, Kengyel.
 Zsáktelepülés jelleget megszüntető közút megépítése, Szajol, Tiszapüspöki, Balla, Fegyvernek, Tiszabő.
 Az AVOP – agrár-vidék fejlesztési feladatok megvalósítása során a termelési szerkezet ésszerű módosítása (rét-legelő gazdálkodás, erdőtelepítés, energia-erdő telepítés stb.) biotermék előállítás szorgalmazása.
 Külterületi infrastruktúra fejlesztése, elhagyott majorok, tanyák, települési részek között. (pl: Barta-Örményes stb.)