A Tiszazug Jász-Nagykun-Szolnok megye déli szegletének egyedi természeti szépségű, klasszikus kistája, melyet egyik oldalról a Tisza határol és a Körösök területének meghatározó elemei. Nincsenek kiemelkedő földrajzi térformák, értékei elsősorban az élővizek, holtágak, ártéri növényzet és állatvilág, botanikai ritkaságok, agrárkultúrák.

A Kunszentmártoni kistérség települései:
Kunszentmárton, Öcsöd, Cserkeszőlő, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza, Tiszaföldvár
A kistérség lakossága: 39 686 fő
A kistérség területe: 576 km2
A kistérség besorolása: a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 91/2001. (VI.15.) kormányrendelet szerint a Kunszentmártoni kistérség a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé került besorolásra.
A Tisza és a Hármas-Körös által közrefogott terület a dél-alföldi régió mindhárom megyéjével határos. A négy megye találkozásánál fekvő kistérség településeire mindig erőteljes vonzást gyakoroltak a környező városok. A kistérség csupán 50-50 km távolságra fekszik két megyeszékhelytől (Szolnok, Kecskemét), emellett a térségen kívül meghatározó befolyásoló szereppel bír Martfű, Csongrád, Szentes és Szarvas. Gazdaságföldrajzi összefüggéseiben tehát olyan heterogén terület, amelyhez különböző vonzásterületekhez tartozó, döntő mértékben eltérő adottságú vonzású települések tartoznak.
A kistérség területének 79%-a mezőgazdaságilag hasznosított terület, 69%-a szántó. A szántóföldi növénytermesztés legnagyobb részben a „hagyományos” növénykultúrákat, (őszi búzát, kukoricát, napraforgót) takar.
A szántóföldi növénytermesztés mellett a kertészet térhódítása tovább tart, mivel a folyókkal körbevett, holtágakkal szabdalt térség területe nagyon kedvező feltételeket biztosít a kertészeti kultúrák (fűszerpaprika, paprika, uborka, karfiol, paradicsom, kínai kel) számára. A fóliás kertészet terjedése is megfigyelhető.
A lakosság körében nagy hagyományokra tekint vissza a szőlő- és gyümölcstermesztés. A szőlőterületek 90%-a a Cserkeszőlő, Tiszakürt és Csépa külterületén végighúzódó sávban koncentrálódik. Az ágazat jelenleg válságos időket él át.
A térség gazdálkodási kultúrájában sosem volt kiemelt jelentősége az állattartásnak. A sertéstenyésztés nagymértékben visszaesett, egyedül a baromfiágazat tekinthető sikeresnek.
A vizsgált térség számottevő iparral nem rendelkezik, a legjelentősebb üzemeket Kunszentmártonban találjuk. A kistérség jelenlegi gazdasága alapvetően a mezőgazdaságra és feldolgozóiparra, illetve az idegenforgalomra épül. Az alágazatokat tekintve elsősorban a mezőgazdasági termékek előállítása, a műanyagipar, a textil- és bőripar, valamint a falusi és gyógyturizmus, illetve a szolgáltatások jellemzők. Az ipari termelés a két városra koncentrálódik.
A kereskedelmi és szolgáltató szektor a kistérség két városában a legsokszínűbb, a kistérség falvaiban elsősorban a helyi alapellátást biztosító tevékenységek, vállalkozások vannak jelen. A tranzitforgalom a 44-es út mentén fekvő települések – a kereskedelem és a szolgáltatások – fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. A kistérségben a külföldi tőke részaránya alacsony. A beruházott külföldi tőke nagysága az országos értéktől elmarad, amely az egyoldalú gazdasággal, a jelenleg még nem megfelelő megközelíthetőséggel magyarázható. A vállalkozások fejlesztéséhez, a külföldi tőke térségbe vonzásához, a vállalkozások térségben történő beruházásainak növeléséhez kedvező feltételeket nyújt, hogy Kunszentmártonban Ipari Park és Logisztikai Központ létesült.
A kistérség állandó lakossága jelenleg is csökken. Különösen nagymértékű népességcsökkenés figyelhető Kunszentmárton (-2,15%) esetében. Jelentősebb népességnövekedést egyedül Cibakházán találunk, amit a bevándorlók, és a romák magas száma magyaráz. Sajnos azonban a kistérség településeire Cserkeszőlő kivételével, általában alacsony iskolai végzettségű kritikus szociális helyzetben lévő középkorú, vagy idősebb bevándorlók érkeznek. További probléma, hogy a kistérségi fiatalok jelentős része a fővárosba vagy a környező megyeszékhelyekre költözik.
A népesség csökkenés másik okozója a természetes fogyás, azaz az élveszületések és halálozások közötti negatív viszony. A kistérségben lakó roma népesség aránya településenként változatos képet mutat. Míg a magyar fiatalok elköltöznek a Tiszazugból, addig a városi roma lakosság kistérségünkbe történő költözése egyre gyakoribb jelenség.
A munkanélküliségi ráta jellemzően magas a térségben (Cserkeszőlő 10% – legkisebb, Nagyrév 31,3 % – legnagyobb).
A jelenlegi helyzet az elmúlt évtizedben több befolyásoló tényező hatására alakult ki: a szövetkezetek gazdasági helyzetének romlása, a szövetkezetek szervezeti átalakulása, a térségben található feldolgozó üzemek, ipari üzemek, egyéb munkahelyek működésének megszűnése, a jelentős számú ingázó aktív keresők térségen kívüli munkahelyeinek megszűnése, vagy korlátozása (pl. magas utazási költségek).
A számszerű csökkenés mellett hasonlóan nagy jelentőségűek voltak a munkaerőpiac átstrukturálódásában megfigyelhető változások. Ezek a strukturális változások, illetőleg a változások trendjei a jövőben is meghatározóak lesznek az emberi erőforrások hasznosításának helyzetére a térségben. Ezeknek a változásoknak lényeges vonásai a következők: az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen munkaerő iránti kereslet drasztikus csökkenése, az alulképzett adminisztratív női munkaerő iránti kereslet csökkenése, a modern technikát ismerő, nyelvet tudó munkaerő iránti kereslet növekedése elsősorban a térségen kívüli munkahelyeken. A pályakezdő munkanélküliek száma magas. Az emberi erőforrások tekintetében a térség helyzete kedvezőtlen.