A többcélú kistérségi társulás helyzete a Közép-Tisza vidéken 2005/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jász-Nagykun-Szolnok Megye

A többcélú kistérségi társulás helyzete a Közép-Tisza vidéken 2005/2

VII. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Kontra József Tiszafüredi Kistérségi Fejlesztési Tanács elnöke



Nyugati oldalon a Tisza, északon és keleten a Hortobágyi Nemzeti Park, dél-keleten és délen a Nagykunság határolja a 13 (Tiszafüred, Kunhegyes, Abádszalók, Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonosora) településből álló közigazgatási egységet 40.499 lakossal, 847 km2 területen.

Sajnos gazdaságilag az ország legelmaradottabb kistérségei közé tartozunk, mely alapvetően a rendszerváltáskor megszűnt, több ezer főt foglalkoztató üzemek hiánya, illetve csak részbeni pótlása miatt alakult ki. A települések közül északon Tiszafüred, délen Kunhegyes városa alkotja azt a két pólust, melyeknek volt és van természetes vonzáskörzete. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a kistérség nyugati középvonalában lévő Abádszalók is megjelent egy harmadik pólusként – egyben városi címre is pályázva – főként a turisztikai adottságai révén.
Fentiek miatt nem volt egyszerű számunkra a 244/2003. (XII.18.) Korm.rendelet értelmében már a statisztikai kistérség kialakítása sem. Hiszen több település kezdeményezése ellenére a 13 település részvételével jött létre egy székhellyel a tiszafüredi statisztikai kistérség.
Remény és csalódás
Úgy tűnt, hogy belenyugodva a döntésbe, békés mederben fognak folydogálni az események. Először Nagyivánon, majd Kunhegyesen tartottunk a Közigazgatási Hivatal útmutatásaival, minden érintett település jegyzője, polgármestere részvételével egy fórumot. Mindannyian úgy éreztük, hogy ezeken a fórumokon sikerült kialakítanunk az egységes szemléletet, hogy a többcélú társulások létrehozása nélkülözhetetlen.
Az igazi meglepetések akkor következtek be, amikor az önkormányzati képviselőtestületek meghozták döntéseiket.
A döntések értelmében az első körben (2004. június 30-ig) a 13 településből csupán 5 (Tiszafüred, Kunhegyes, Tiszaroff, Tiszagyenda, Tiszabura) település jelezte az együttműködési szándékot. A pályázatot négy település nyújtotta be a törvény által előírt kihasználtsági mutatók alapján. Sajnos pályázatunk mégsem lett nyertes.
Folytattuk a küzdelmet a kollégákkal! Főként azzal érveltünk, hogy ha már az első körben nem értünk el eredményt – illetve elveszítettünk több tízmilliós támogatási lehetőséget – készüljünk a következő határidőre, ami ekkor még 2004. szeptember 30. volt.
Mivel erre az időszakra sem sikerült a társulás, a Közigazgatási Hivatal törvény által kötelezően előírt kezdeményezésére 2004. november 10-én minden település részvételével megalakult a Kistérségi Fejlesztési Tanács.
Közben a többcélú társulások megalakulásának végső határideje 2004. november 30-ra módosult.
Második kísérlet
Tettünk még egy nagy kísérletet. A települési önkormányzatok többsége belátta, hogy a társulás nélkül nem tudunk támogatáshoz jutni, de a közoktatási feladatokban való együttműködés módjában – elsősorban a kistelepülések – számukra rendkívül sok veszélyt sejtve passzívak maradtak.
November 30-ára 7 település (a települések több mint 50 %-a) részvételével teljes jogú társulássá váltunk. 2004. december 31-ig pedig az addig nem társult 6 település is belépett a társulásba.
Látszólag a 2005. évet már teljes egyetértésben indítottuk. Február 1-re benyújtottuk a többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások normatív működési támogatására a pályázatot. A felvállalt feladatok az 5/2005. (I.19.) Korm.rendelet alapján kerültek kiválasztásra, így: közoktatási, szociális, gyermekjóléti és belső ellenőrzés területén.
Összefoglalva a tapasztalatokat az eddig leírtakból is látható, hogy a mi kistérségünkben is többségében döntően a helyi sajátosságok, a lokális érdekek prioritásai a dominánsak.
Feloldhatta volna ezen nehézségeket, ha a kistérségi lehatárolásról egy megalapozottabb előkészítő munkával, nagyobb ráhatással lehettünk volna a javaslattevő szervekre.
A rendeleteket kell módosítani
Az eddigiek – kivárva az ez évi együttműködés hatékonyságát – felvetik bennünk a 244/2003. (XII.18.) Korm.rendelet iránti módosítási igényét.
További problémát vet fel, hogy akik az első körben – 2004. június 30-ig – létre nem jött többcélú társulások nem nyertek támogatást, nem látják biztosítottnak a közszolgáltatások működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges munkaszervezet működtetésének anyagi fedezetét.
A legnagyobb ellenállás továbbra is az intézményfenntartó, azon belül is az oktatási intézmények közös fenntartása körül tapasztalható. Erre a célra az együttműködés egysége jelenleg elképzelhetetlen, így a többcélú társulástól elvárt intézményi reform sem éri el kellőképpen a célját.
Végezetül a polgármester kollégáktól, jegyző hölgyektől, uraktól azt kérem, hogy a mi rögös utunkból is tapasztalva sajátos helyzetükre építve próbáljanak egységesebb szemlélettel, kiállással lenni a képviselőtestületek felé a kistérségi együttműködés hatékonyabbá tétele, a kistérségek fejlődése érdekében.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu