A csurgói Kistérség Somogy megye és az ország dél-nyugati részén fekszik a horvát határ mentén, 18 települést Csurgó, Csurgónagymarton, Berzence, Somogyudvarhely, Somogycsicsó, Szenta, Gyékényes, Zákány, Zákányfalu, Őrtilos, Porrogszentkirály, Porrog, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Iharosberény, Iharos, Inke, Pogányszentpéter községeket ölel magába.

Történelme jelentős, Csurgót már az 1400-as években mezővárosi ranggal illették, s az 1700-as évek végén, amikor Festetics György Gimnáziumot alapít Csurgón, elindul a polgárias fejlődés. Virágkorát a két világháború közt éli, melyet a szép régi eklektikus épületek is bizonyítanak. Később járási székhely, majd a rendszerváltozástól kistérségi központ. 1996-ban megalakítják a települések az önkéntes területfejlesztési társulást, s 2004-ben az elsők között jön létre a többcélú kistérségi társulás. Ellát intézmény-fenntartási feladatokat, sikeresen működteti a Csurgói Kistérségi hétvégi és hétközi orvosi ügyeletet. Ma már három iskolabusz hozza és viszi naponta a gyerekeket azokról a kis településekről ahol a kis létszám miatt be kellett zárni az iskolákat. Kistérségi szinten működik a belső ellenőrzés, a közmunka program és a mozgókönyvtári szolgálat.
A kistérségi központi szerepkör erősítéséhez az Európai Uniós pályázatok kiváló lehetőséget teremtenek. Csurgó három irányt célzott meg, így az oktatást, az egészségügyet és a város rehabilitációt. Ezen kívül az ún. „PPP” program keretében most került átadásra egy korszerű, nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas sportcsarnok, amely a város és a térség hagyományosan gazdag sportéletét kívánja szolgálni.
Az oktatási pályázat az iskola fejlesztését célozza meg, hiszen a kistérségben egyre több település keresi meg Csurgót csatlakozási szándékkal a városi összevont oktatási intézményhez, mivel a kis létszámú osztályokat nem tudják fenntartani az önkormányzatok.
Az egészségügy átszervezésével, a kórházi ágyak csökkentésével egyidejűleg röppentek fel azok a hírek, mely szerint lehetőség lesz kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kialakítására pályázatot benyújtani. Pályázni a kistérségi társulásoknak lehet majd, de ehhez szükséges kistérségi egészségfejlesztési programot készíteni. A társulási tanács 2007 áprilisában bízott meg egy külső szakértő céget a program elkészítésére, szeptemberben pedig jóvá is hagyta – a széleskörű helyzetfeltáráson alapuló elemzést, mely iránymutatást nyújt a központ létrehozásához, működtetéséhez.
A társulási tanács döntött a TIOP programban várhatóan megjelenő pályázat előkészítéséről, mely rendkívül bonyolult szakmai feladat. Végül 2007. október 31-én az NFÜ felhívására az Egészségügyi Minisztérium írta ki a kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kialakításáról és fejlesztéséről szóló TIOP 2.1.2 pályázatot. Változott a pályázók köre: a helyszint biztosító önkormányzatnak kell benyújtania a pályázatot, azaz Csurgónak. Azok pályázhatnak, akiknél nincs közfinanszírozott járóbeteg-szakellátás legalább heti 70 szakorvosi órával, nincs a környéken 20 perc alatt elérhető járóbeteg-szakellátás. Az intézet működtetésére a kistérség önkormányzatainak non-profit gazdasági társaságot kell létrehozni 100%-os önkormányzati tulajdonnal és 15 ezer lakossal. Az intézményt 5 évig köteles üzemeltetni a pályázó. A járóbeteg-szakellátó központ megépítéséhez összesen 4000 m2 terület szükséges. A tulajdonjogot igazolni kell. A beadási határidő: 2008. február 29.
Elkezdődött a lázas munka. Több külső szakértő céget is meg kellett bízni egyrészt a kapacitásbővítési pályázat kidolgozására, közbeszerzési eljárásra, tervek készítésére, másrészt a teljes pályázat elkészítésére. Mindehhez rengeteg adatot szolgáltattak hivatali munkatársaink is. Miután kidolgozásra került a kapacitásbővítés (szakorvosi, nem szakorvosi óraszámok), egyeztetni kellett a MEP-nél DRET-tel, Egészségügyi, Pénzügyi Minisztériummal.
Le kellett folytatni a közbeszerzési eljárásokat, testületi döntéseket kellett hozni és megbízni a tervezőt. A terültet meg kellett vásárolni, lebontani az épületeket, megosztatni a Földhivatallal, tulajdonjogi bejegyzéseket megszerezni.
A kistérség településeinek fejlesztési megállapodást kellett kötni szakellátó intézet fenntartására, és vállalni, hogy a MEP finanszírozási hiányt kiegészítik. Erről volt legnehezebb meggyőzni a testületeket, hiszen minden kis önkormányzat szűkösen gazdálkodik, s egyre több szolgáltatáshoz hozzá kell járulni. A 18 településről 17 település fogadta el a fejlesztési megállapodást, s így annak a kritériumnak is megfeleltünk, hogy 15.000 lakost képviselnek az önkormányzatok a kistérségben. Elkészült a szakellátó központ terve, s ezt a főépítész által vezetett tervtanács elé kellett vinni, akik kisebb észrevételek mellett támogatták a Csurgói kisvárosi környezetbe illeszkedő, mégis a korszerű követelményeknek megfelelő épület terveit. A központ szakorvosi rendelései sebészet, szemészet, neurológia, kardiológia, pszichiátria, belgyógyászat, bőrgyógyászat, urológia, andrológia, fül-orr-gége, általános röntgen diagnosztika, ultrahang diagnosztika, reumatológia és fizioterápia, Csecsemő és gyermekgyógyászatból állna össze. Ezenkívül labor, röntgen, ultrahang, gyógy masszázs, gyógytorna és fizioterápia nem szakorvosi óraszámból.
5 éves fenntarthatósága érdekében az első két évben az OEP finanszírozás emelt összegű, azt feltételezve, hogy a működés harmadik évében lehet elérni a teljes kihasználtságot. A központ megépülése esetén befogadná az alapellátásokat is, így egységes egészként működhetne, amelyre sikeres pályázat esetén 2009 végén, 2010 elején lehet számítani. A mű elkészült, már a hiánypótláson is túl vagyunk. Várjuk az eredményhirdetést, amely a Csurgói kistérségnek egy XXI. századi egészségügyi ellátást nyújthat.