A 244/2003.(XII.18.) Kormányrendeletben jelent meg a 4607-es jelzőszámú Mezőtúri kistérség, így a kistérség 2004. január 1-től mezőtúri központtal működő új kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A Mezőtúri kistérség a megye dél-keleti részén fekszik, területe 726 négyzetkilométer, népessége 2004 év végén alig haladta meg a 31 ezer főt. A kistérség települései (Mezőtúr, Túrkeve, Mesterszállás, Kétpó és Mezőhék) korábban három statisztikai kistérséghez – a Karcagi, a Törökszentmiklósi és a Kunszentmártoni kistérséghez – tartoztak. Az öt település mindegyike tájföldrajzi értelemben nagykunsági város illetve község, de történelmi értelemben nagykun településnek csak Túrkeve és Mesterszállás tekinthető. Az ide tartozó 5 településből Mezőtúr és Túrkeve városi jogállású, a többi három település ezer fő alatti lélekszámú község. A 64/2004.(IV.15) Kormányrendelet a Mezőtúri kistérséget a hátrányos helyzetű kistérségek közé sorolja, valamint a kistérséghez tartozó öt településből három település (Mezőhék, Mesterszállás, Kétpó) a területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb helyzetű települések között szerepel. Az egykor gazdag tanyavilággal rendelkező kistérség a tanyavilág felszámolódásával a külterületi népességét gyakorlatilag elvesztette. A városi népesség aránya rendkívül magas (94 %-os), ami meghatározó szereppel bír a kistérség társadalmi-gazdasági életében, fejlettségének alakulásában, a mezőtúri a legvárosiasodottabb kistérsége a megyének.

A kistérség települései a 2004. március 04-én egy együttműködési megállapodással létrehozták a Berettyó-Körös Többcélú Társulást. A Társulás települései már korábban is együttműködtek bizonyos területeken, azonban a Társulás megalakulásával az együttműködést tovább szeretnék bővíteni, és egymást erősíteni.
A Berettyó-Körös Többcélú Társulás Kistérségi Irodája Mezőtúr Város Önkormányzatának épületében kapott helyet, ahol a napi munkavégzéshez elengedhetetlen technikai eszközök mára biztosítottak.
A Társulás az egységes megjelenés érdekében közös logót készíttetett, melyben megjelennek a települések jellegzetességei: Kétpó-táltos, Mezőhék-paprika, Mezőtúr-fazekasság, Mesterszállás-fafaragás, Túrkeve-gyógyfürdő.
A Társulás megalakulását követően sikeres pályázatokat nyújtott be, így a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával elkészítette a Mezőtúri Kistérség Komplex Stratégiai Fejlesztési Programját, valamint a Mezőtúri Kistérség és települései Környezetvédelmi Programját. Kistérségi pályázat került benyújtásra a ROP 3.2.2. komponensre „Non-profit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális szférában”. Ezen pályázat keretében a kistérségben több mint 50 fő regisztrált munkanélküli foglalkoztatására kerülne sor. A pályázat befogadásra került, bízunk a pozitív döntésben, hiszen javítana a kistérség foglalkoztatási helyzetén. A Belügyminisztérium által többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatására kiírt pályázati felhívására területfejlesztési célok megvalósítására is pályázott a Társulás. Ennek keretében kerül kidolgozásra a Kistérségi Területfejlesztési Operatív Program, a Kistérségi Agrár és Vidékfejlesztési Stratégiai, valamint Operatív Program, és a Kistérségi Turisztikai Stratégiai, valamint Operatív Program, melyek a pályázatban foglaltaknak megfelelően 2005. május végére készülnek el. Ezen pályázat keretében már elkészült a Mezőhék-Kétpó összekötő út megvalósíthatósági tanulmánya, valamint folyamatban van a mezőtúri oktatási intézmények akadálymentesítésének első ütemére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány és engedélyezési tervek elkészítése.
A Társulás a kistérség fejlődése érdekében szeretett volna pályázatot benyújtani a többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatására a területfejlesztési célon kívül más célokra, így nagyobb összegekre is, azonban a felhívás közoktatási feltételeinek képtelen volt megfelelni. Ennek oka egyrészt a kistérség település-szerkezete – két város, három kistelepülés –, a települések távolsága, valamint az intézményi társulások hiánya. Az együttműködési szándékot mutatja a Kétpó-Kuncsorba között létrejött intézményi társulás is, mely a két egyforma méretű település partneri kapcsolatára épül. Mind a két településen megmaradtak az iskolák, a diákok oktatását a pedagógusok utaztatásával oldják meg. Mezőhék és Mezőtúr között is született egy megállapodás a felső tagozatos diákok Mezőtúron történő oktatásával kapcsolatban.
A Társulást alkotó települések igyekeznek minél több területen kihasználni az együttműködésből adódó lehetőségeket. Több fórum is megrendezésre került az oktatás, az egészségügy, a turizmus, illetve a kultúra területén. A megbeszélések eredményesnek tekinthetők, hiszen tovább erősítették a kapcsolatot a települések között. A Társulás 2004 évtől a kistérség keretein belül egy főépítészt foglalkoztat, valamint 2005-től kistérségi összefogásban valósul meg a hétközi és hétvégi orvosi ügyelet ellátása, mely szintén előrelépést jelent.
Már a múlt évben megkezdődtek a kistérségi rendezvénysorozatok, melyek részét képezte a Kistérségi Vándorkiállítás a kistérség öt településének részvételével.
A kistérség települései a szomszédos kistérségek településeivel összefogásban „Alföldi Barangolások” címmel közös kiadvánnyal jelenik meg Budapesten az Utazás 2005 Kiállításon és Vásáron.
A Berettyó-Körös Többcélú Társulás tagjai eredményesnek ítélték meg a működés első évét, a 2004. évet. Erősödött a települések közötti kapcsolat, nagy hangsúlyt fektettek a személyes konzultációkra, megbeszélésekre, melyek megszervezésében nagy szerepet kapott a Kistérségi Iroda. A Társulás lehetőség szerint részt vett pályázatokon, és továbbra is közös programokkal szeretné erősíteni a települések kapcsolatát, a kialakult bizalmi kötődést. A közeljövő alapvető feladatának tekintjük a Kistérségi Iroda népszerűsítését a vállalkozók és civil szervezetek körében is, hiszen fejlesztési elképzeléseik, szükségleteik megismerésével valósítható csak meg a térség felzárkóztatása, fejlesztése.