Az 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat szerint: „A hatálybalépést követő évek tapasztalatai alapján, az érvényes jogszabályok ismeretében, a jogalkalmazók, az önkormányzatok véleményének figyelembevételével felül kell vizsgálni a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Balaton-törvény), és szükség szerint kezdeményezni kell annak módosítását.”

A Kormányhatározat mellett a Balaton-törvény felülvizsgálatának szükségességét az alábbiak is indokolták:
 – a tervhierarchia teljesebbé tétele, az Országos Területrendezési Tervvel (a továbbiakban: OTrT) való összhang megteremtésének igénye;
 – a Balaton Fejlesztési Tanács által összegyűjtött, feldolgozott és értékelt – a térségi igényeket összefoglaló – vállalkozói és önkormányzati igények;
 – a Balaton Régió 2007-2013 időszakra szóló Fejlesztési Stratégiája és Részletes Fejlesztési Terve;
 – a településeknek a kiemelt üdülőkörzethez való csatlakozási szándéka (várhatóan újonnan bekerülő települések: Ádánd, Bókaháza, Csapi, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Nagyberény, Nyim, Som, Zalaapáti, Zalacsány, Zalakomár, Zalaszentmárton, Zalaújlak);
 – a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvénynek a területrendezési és településrendezési tervek összhangjának megteremtésére vonatkozó szabályai és a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet alapján lefolytatott eljárások tapasztalatai;
 – az ökológiai hálózattal, közlekedési hálózattal, szennyvízkezeléssel összefüggő szakági koncepciókban bekövetkezett változások, amelyeket több esetben jogszabály-változások is követtek;
 – a kiemelt üdülőkörzet területén a Balaton-törvény hatálybalépése óta megvalósult, elsősorban az infrastruktúra (csatorna, közút) -hálózatokat érintő fejlesztések, és a továbbtervezésükkel kapcsolatos új koncepcionális elképzelések;
 – a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel összhangba hozott és felülvizsgált településrendezési tervek készítése során felmerült módosítási javaslatok és igények.
A felülvizsgálat során alapvető szempont volt, hogy a Balaton-törvény megőrizze a korábbi szabályozás eredményeinek, területi mélységének és övezeti rendszerének részletességét, az egyedileg meghatározott övezetekre vonatkozó szabályokat. Így a Balaton-törvény térségi szerkezeti terve – az OTrT-ben és a tartalmi követelményekben a kiemelt térségi területrendezési tervek számára előírt 50 ha-ral szemben – 5 ha-nyi területeket tekint a térségi terület-felhasználási kategóriák legkisebb ábrázolható területi egységének, az üdülőkörzet teljes mellékúthálózatát is feltünteti, valamint az infrastruktúra-hálózat vonatkozásában megkülönbözteti a meglévő és tervezett elemeket. A Balatoni Területrendezési Szabályzat továbbra is megőrzi a szabályozási előírások – tóparttól való távolságtól függő – differenciáltságát.
A Balaton-törvény módosítás az OTrT-vel való összhang biztosításával tökéletesíti a területrendezési tervek hierarchikus rendszerét, valamint a településrendezési eszközök számára a korábbinál egyértelműbben határozza meg a terület-felhasználás rendjére vonatkozó szabályokat. A tervek egymásra épülő rendszerében kapcsolatot teremt az OTrT és a településrendezési tervek között.
A Balaton-törvény módosítására eddig három alkalommal került sor. Először a 2001. évi LXXXVIII. törvénnyel a parti települések építési lehetőségei és a szennyvízkezelési előírás kismértékű módosítása történt meg, amely nem az építési, hanem a használatbavételi engedély kiadásának feltételeként írta csak elő a szükséges szennyvízkezelés biztosítását. A második módosítás – Alkotmánybírósági határozat alapján – a 2005. évi CLXI. törvénnyel kiegészítette és szigorította a Balaton-törvény zöldterületekkel, tómederrel és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek készítésével kapcsolatos előírásait. A harmadik módosítás a 2006. évi CIX. törvényben a szentkirályszabadjai repülőtérről, valamint a kempingterületek lehetséges terület-felhasználási kategória váltásáról és nagyobb mértékű beépíthetőségéről rendelkezett.
A törvény jelenlegi módosításának fő elemeit vizsgálva megállapítható, hogy a korábbi védettségi kategóriák megszűnése miatt (védett természeti területek, védelemre javasolt természeti területek és az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezetei) az általuk érintett területeket az új védettségi kategóriák (magterület, ökológiai folyosó területe, puffer terület, illetve a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetek) valamelyikébe kellett átsorolni. Az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó speciális szabályokat pedig általános érvénnyel, az egész üdülőkörzetre érvényes szabályként határozza meg a módosítást célzó törvényjavaslat. A tervezett módosítás – összhangot teremtve az OTrT szabályaival – az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően biztosítja, hogy a környezet- és természetvédelem – jogszabályokban meghatározott – védelmi szintje összességében nem csökkenhet.
A Balaton-törvény felülvizsgálatának keretében alátámasztó anyagként elkészült stratégiai környezeti vizsgálat megállapítja, hogy a térség ökológiai és fenntarthatósági szempontból elfogadható – egyidejűleg a térségben saját ingatlanban illetve kereskedelmi szállásférőhelyeken tartózkodó – lakó- és üdülőnépessége 600 ezer főben határozható meg. Ezzel szemben napjainkban a térségben egyidejűleg tartózkodó népesség száma 800 ezer – 1 millió főre tehető. Ennek alapján megállapítható, hogy a szállásférőhely létesítés célja nem a mennyiségi növekedés, hanem a minőségi választék biztosítása, a rendelkezésre álló szállásférőhelyek minőségi cseréje kell, legyen.
A Balaton-törvény felülvizsgálata a meglévő szabályozás szigorán több helyen enyhít, de – az újonnan csatlakozó 15 település kivételével – nem teszi kötelezővé a településrendezési terveknek a felülvizsgált törvényhez határidőre történő igazítását. Így az önkormányzatokra bízza, hogy élnek-e az enyhítéssel biztosított lehetőségekkel, illetve, ha élnek vele, azt milyen – a kedvezményezettekkel kötött szerződésben meghatározott – feltételekkel teszik. Ezzel az önkormányzatok számára olyan alku-pozíció teremtődik, amelyből a települések fejlesztésére fordítható gazdasági előnyök, fejlesztési források nyerhetők.
A Balaton-törvény módosítását az Országgyűlés várhatóan a 2008. évi tavaszi ülésszakán hagyja jóvá.