„Kelet Kapujának” határőrzői

„Kelet Kapujának” határőrzői

2011-03-01 XIII. évfolyam, 1. lapszám

Szerző(k):
Moldvay Csaba dr.
r. alezredes kiemelt főreferens
Nyíregyháza
MRFK. Határrendészeti Osztály

Örültem a lehetőségnek, hogy a „Jegyző és Közigazgatás” című neves szaklap számára cikket publikálhatok, bár egy ideig töprengtem, hogy miről is szóljon az írásom.

Az utóbbi időben az tapasztalom, hogy az emberek egy bizonyos csoportját csak az „érdekli”, ha egy állami, költségvetési vagy fegyveres szervnél olyan történésekről, hírekről tudósítanak, amelyeknek – legtöbb esetben – bűnügyi érdekeltsége van. Gondolok itt arra, hogy ha a rendőrség berkein belül gördülékeny, szakszerű, eredményes munkavégzés folyik, annak a sajtó számára úgymond nincs hírértéke. Viszont, ha a határrendészek igazoltatási kísérlete elől gépjárművel elmenekülő személy veszélyezteti a járőrök életét vagy testi épségét, és az őt üldöző rendőrök szolgálati gépjárművét totálkárosra töri, vagy valamelyik határátkelőhelyen a több órás utasvárakoztatás miatt a szomszédos ország állampolgárai blokádszerű tiltakozó akciókat hajtanak végre, továbbá ha az Őrzött Szálláshelyen az idegenrendészeti őrizetes külföldi – aki egyébként AIDS beteg – vérrel szembeköpi a jogszerű szolgálatot teljesítő őrt, ezek olyan jellegű hírek amelyekre az emberek többsége felkapja fejét, és talán együtt éreznek az érintett hivatalos személlyel.

A fentiek ellenére úgy gondolom, hogy egy neves szaklap olvasóinak érdekeltségi körébe tartozik (tartozhat), ha információkhoz jut, egy rendőr-főkapitányság -jelen esetben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság – határrendészeti tevékenységéről.

Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetben lévő megyéje Szabolcs-Szatmár-Bereg, amely a térségbe áramló – multinacionális és vállalkozói – működő tőke, valamint a kormányzati erőfeszítések révén dinamikus fejlődésnek indult.

A gazdasági felemelkedéshez, fellendüléshez elengedhetetlen a fejlett közlekedés, infrastruktúra. Az Alföldön elhelyezkedő megye közúton (M3-as autópálya, 4-es, 41-es, 49-es, 491-es számú főútvonalakon) és vasúton is jól megközelíthető. Ukrajnával egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határos és ennek következében majdnem a teljes keleti irányú személy-és teherforgalom áthalad itt. A megye területi elhelyezkedésének előnye még, hogy Ukrajnán kívül határos Romániával és Szlovákiával.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét a földrajzi elhelyezkedése révén Kelet Kapujaként is emlegetik, és az ország 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozását követően Európa Keleti Kapujának tekinthető. Az uniós és schengen tagsággal a megye geopolitikai helyzete fokozatosan javult. A nemzetközi tranzitkereskedelmi központtá válás a térség számára kitűnő kiugrási lehetőség.

Tisztelt Olvasó, – e rövid kitérő után – engedje meg, hogy a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szervezetén belül, a határrendészeti szolgálati ág tevékenységének – rövid terjedelmű- bemutatásával „rálátást” nyújtsak a végek őrzőinek felelősségteljes munkavégzésére.

rendszerváltást követően a Határőrség akkori vezetése felismerte, hogy a totális határőrizet idejét múlta és a politikai vezetés hathatós támogatásával megkezdte kiépíteni a hivatásos, profi határőrizet, határrendészet alapjait. Az évek során a Határőrség kiemelt nemzetközi tekintélyre tett szert, amit az eredményességi mutatók is alátámasztották. Az államhatárok őrizete magas színvonalon, a jogállami követelményeknek megfelelően történt. Az önálló Határőrség tevékenysége kiteljesedett a teljes jogú schengeni csatlakozásra történő felkészülési és az azt követő értékelési folyamatban (2006. évben az illetékes európai uniós ellenőrző bizottság kiválóra értékelte az ezirányú felkészülésünket).

A Határőrség schengeni csatlakozást megelőzően pályázott olyan uniós támogatási pénzekre, amelyeknek elnyerése után megkezdhette egy modern alapokon nyugvó, és az Európai Unió külső határainak őrzésére alkalmas szervezetté történő korszerűsítését.

A magyar határrendészet feladatrendszerében mérföldkövet jelentett Magyarország Európai Uniós (2004. május 01) majd teljes jogú schengeni csatlakozása (2007. december 21.), valamint a Határőrség-Rendőrség integrációja (2008. január 1.).

Az európai uniós és a schengeni államok (schengeni övezet) külső határainak őrzését a jogutód, a Rendőrség határrendészeti szolgálata hajtja végre. A Magyar Köztársaság jelenlegi külső határainak hossza 1103,5 km.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a schengeni térség őrizetében kulcsszerepet tölt be, ugyanis a teljes ukrán határszakasz 136,7 km ellenőrzésén kívül, román viszonylatban is majd 103 km-en őrzi Magyarország és egyben a schengeni övezet külső határait.

A feladat nem egyszerű, ugyanis a 2001. szeptember 11-i washingtoni és new-york-i, majd a 2004. március 11-i madridi terrortámadások után az Európai Unió és tagállamai óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy megvédjék országaik szuverenitását, az állampolgáraik életét, kiszűrjék és felderítsék a jogellenes cselekményeket elkövető személyeket, megakadályozzák, hogy területükre illegális migránsok, vagy olyan külföldi állampolgárok lépjenek, akik sértik vagy veszélyeztetik az államok nemzetbiztonságát, közrendjét, közbiztonságát.

A schengeni külső határok őrizete felértékelődik annak tükrében, hogy Magyarország – az EU Tanács 2006-os határozata alapján- a közelmúltban vette át az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Az EU elnökség ideje alatt hazákban több száz uniós rendezvény kerül megszervezésre és lebonyolításra. Az elkövetkező hat hónapban reflektorfénybe kerül az ország, illetve az itt folyó munkavégzés.

Ebben az időszakban a Rendőrség tevékenységének minősége és szakszerűsége országimázs javító vagy romboló tényezőként hat. Nem közömbös az ország és a testület megítélése szempontjából hogy milyen színvonalon kerülnek végrehajtásra a külföldi delegációk személyi-, valamint az útvonal és rendezvények biztosítási feladatai.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az előzetes tervek szerint nem ad otthont bejelentett rendezvénynek, azonban az EU elnökség biztosítási feladatainak ellátása valamennyi magyar rendőr számára kiemelt feladatként került meghatározásra.

A határellenőrzés (határőrizet, határforgalom-ellenőrzés) jogi háttere

A határellenőrzés végrehajtását szabályozó normák közül kiemelhető schengeni határellenőrzési kódex (az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete), a vízumkódex (az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete), a hazai idegenrendészeti jogszabályok (a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról szóló 2007. évi I. Tv. és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló 2007. évi II. Tv. és e törvények végrehajtási rendeletei), továbbá nemzetközi – elsősorban bilaterális- egyezmények.

A schengeni határellenőrzési kódex alapján, az átkelőhelyeken átlépésre jelentkező minden személyt minimum ellenőrzés alá kell vonni, annak érdekében, hogy a felmutatott okmányok alapján az utas személyazonossága kétséget kizáróan megállapításra kerüljön. A minimum ellenőrzés a jogszerű birtokost határátlépésre jogosító okmányok gyors és egyszerű ellenőrzésből áll, annak megállapítására, hogy azok érvényesek-e, illetve találhatók-e rajtuk hamisításra uraló jelek.

A schengeni külső határokat a szabad mozgás közösségi jogát élvező személyek (EU tagországok, EGT országok és Svájc állampolgárai, valamint a velük együtt utazó vagy hozzájuk csatlakozó családtagjaik) schengeni külső határokat minimum ellenőrzéssel léphetik át.

A szabad mozgás közösségi jogát nem gyakorló személyek, a harmadik országok állampolgárainak (pl. ukránok ) határátlépésekor (be-és kiutazáskor) alapos ellenőrzést kell végezni. Ennek során útlevélkezelőnek meg kell állapítania, hogy a határátlépésre jelentkező külföldi személyek rendelkeznek-e a jogszabályban meghatározott be-, vagy kiutazási (pl. érvényes, a határátlépésre jogosító okmánnyal, vagy okmányokkal; érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, nem áll beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztetés hatálya alatt a SIS-ben, nem jelentenek veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira) feltételekkel.

Az átkelőhelyeken az ellenőrzési feladatok végrehajtása szakszerű és felelősségteljes munkát kíván meg, mivel a schengeni belső határokon a határellenőrzések megszüntetésre kerültek, így az esetlegesen jogszerűtlenül, jogellenesen beutazó állampolgárok biztonsági kockázatot jelentenek, jelenthetnek a tagállamoknak.

A magyar-ukrán államhatár (schengeni külső határ) őrizete

A megye 3 országgal -Ukrajna, Románia, Szlovákia- határos. Szlovákia az Európai Unió tagállama és a schengeni térség teljes jogú tagja, míg Románia Európai Uniós tagállam, de nem teljes jogú tagja a schengeni övezetnek. Románia teljes jogú schengen csatlakozását követően, a magyar-román határszakasz schengeni belső határrá válik és az ott felszabaduló humán és technikai erőforrások –elsősorban- ukrán határszakaszra kerülnek átcsoportosításra. A magyar- ukrán határszakasz előreláthatólag huzamosabb ideig megmarad schengeni külső határnak. A határszakasz 52,6 km szárazföldi-, és 84,1 km vízi szakaszból tevődik össze. Az ukrán-magyar határszakaszon 4 határrendészeti kirendeltség látja el a határellenőrzési feladatokat és -a zöldhatár őrzésén kívül- működtet 5 közúti- és 2 vasúti határátkelőhelyet.

Hazánk az illegális migráció szempontjából továbbra is elsősorban tranzitországnak számít. A migránsok változatos módokon próbálnak meg bejutni az ország és ezzel a schengeni térség területére. A teljes jogú schengeni csatlakozást követő időszakban – de már 2007. november hónaptól – jelentősen megnőtt a zöldhatáron át elkövetett tiltott határátlépések száma. A zöldhatáros elkövetés módszerére a kis csoportok határon történő, kísérő nélküli átdobása volt a jellemző. Az állampolgársági összetétel változatos, közel-keleti (afgán, iraki, török, pakisztáni), moldáv, afrikai (elsősorban szomáliai) elkövetők kerültek zömében elfogásra. A korábbi évek – ritkábban elkövetett nagy és közepes csoportos, embercsempészek közreműködésével szervezett formában végrehajtott – határsértéseit felváltotta, az embercsempészek által szervezett, gyakori kiscsoportos (1-5 fő), vagy egyéni elkövetési forma. A határsértők állampolgársági megoszlás vegyes volt, döntően közel-keleti, afrikai és szovjet utódállamokból származó állampolgárok voltak az elkövetők.

Az árucsempészet jelentős mértékben Kölcse- és Barabás HRK. illetékességi területén fordult elő. A dohánytermékekre irányuló elkövetésen van a hangsúly, ami az elkövetők szempontjából „kevésbé veszélyes tevékenység”, mint az embercsempészet. Ugyanakkor közel ugyanannyi anyagi haszonnal jár, de a büntetési tétele lényegesen kevesebb, mint az embercsempészeté. A minimális befektetés mellett a gyorsan termelt extraprofit, vonzóvá teszi ezen elkövetési cselekményeket.

2010. évben az előző években tapasztalt migrációs nyomás – a bevezetett rendőri intézkedések eredményeként – drasztikusan lecsökkent. A migráció áttevődött a déli határszakaszokra, a kelet-balkáni útvonalakra. Ezzel párhuzamosan az átkelőhelyeken megnövekedett a közokirat hamisítás bűncselekmények elkövetése, ami elsősorban az Európai Unió tagországai által kibocsátott vízumok és tartózkodási engedélyek hamisítására irányult, és főleg ukrán állampolgárok részéről.

Záhony és térsége

Záhony Határrendészeti Kirendeltség a magyar-ukrán határszakasz legfrekventáltabb alegysége. A kirendeltség közúti határátkelőhelye a viszonylat legforgalmasabb átkelőhelye, valamint csak ez az egy átkelőhely került –jelenleg- kialakításra teherforgalom ellenőrzés végrehajtására. A Tisza határfolyón átvezető hidak állapota nagymértékben meghatározzák az államhatáron a közúti és vasúti forgalomban átléptethető személy- és teherforgalom nagyságát. A közúti átkelőhely áteresztőképessége 4.000-5.000 fő/nap, a személygépjármű forgalomban 1.500-2.000, az autóbusz forgalomban 20-30, a tehergépjármű forgalomban 500-600 db/nap.

A határellenőrzési feladatok végrehajtása tekintetében az is fontos tényező, hogy Záhony és térsége az V. páneurópai közlekedési korridor mentén húzódik, és emiatt a térség az Európai Unió kelet-nyugati irányú közlekedési és kereskedelmi csomópontja. Ezen a területen ipari parkok, vámszabad területek, kamionterminálok, logisztikai központok jöttek létre.

A határellenőrzés logisztikai háttere

Az elmúlt időszakban olyan modern technikai eszközök kerültek beszerzésre, amelyek a zöldhatár és határforgalom ellenőrzésében használatosak és alkalmazásuk még biztonságosabbá tették a határellenőrzési feladatok végrehajtását.

A technikai és innovatív fejlesztéseken és eszközbeszerzéseken túl, a Határőrség, majd a Rendőrség is, jelentős összegeket költött az állomány képzésére, oktatására.

A zöldhatár ellenőrzésében, őrzésében alkalmazott technikai eszközök

Az ezredforduló tájékán (román viszonylatban) a csengeri (határőrizeti és határforgalmi) kirendeltségek alapfeladatainak végrehajtása céljából telepítésre került a jogelőd szervezet első stabil hőkamerája. A 2003. évben 2 db stabil hőkamera került felszerelésre a magyar-ukrán határszakasz Beresurányi- és Barabási Határrendészeti Kirendeltségére. Mindhárom kamera rendelkezett hő- és nappali kamera funkciókkal, így gyakorlatilag a nap teljes időszakában – a fényviszonyoktól függetlenül – lehetővé vált egy jelentős terület technikai eszközzel történő ellenőrzése. A kamerák által – ideális időjárási körülmények esetén – beláthatóvá és megfigyelhetővé vált a határterület egy része. A hőkamerák – a határellenőrzési rendszerbe történő integrálásukkal -, az erősen fedett terep ellenére, beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és számos esetben hozzájárultak az illegális migránsok elfogásához. A felderítő, elfogó jellegükön kívül számos esetben beszélhettünk a megelőző célú felhasználásukról is, hiszen több esetben már Ukrajna területén észlelésre kerültek a jogsértő személyek és jelzésünkre már ukrán oldalon – tehát még a határ átlépése előtt- elfogásra kerültek ezek a külföldiek.

2009. év nyarán és őszén az Európai Uniós pályázati pénzekből megkezdődött további stabil hőkamerák telepítésére. Ezek közül egyik a környék egyik uralgó terepponti magaslatára a 176 méter magas barabási Tipet-hegyre került elhelyezésre.

Azóta a stabil hőkamera tender 2 újabbal bővült. 2010 szeptemberében megkezdte működését a Lónya közúti határátkelőhelyre, majd 2010. októberében a tarpai Nagy hegyre telepített stabil hőkamera. A kamrarendszer kiépítését követően már az első tapasztalatok is azt mutatják, hogy a jogellenes cselekményeket elkövetői kör részéről átterelés tapasztalható, vagyis a kamerák hatósugarának területéről rövid időn belül eliszkoltak.

A távlati terveknek megfelelően 2012-ig a magyar-ukrán határszakasz újabb területein felszerelésre kerülnek felszerelésre az új rendszerű – összesen még 4 db új telepítésű stabil – hőkamerák, amelyek segítségével a 136,7 km hosszú határszakasz jelentős része folyamatos ellenőrzés alá kerül. Néhány évvel korábban a határőrizet minél eredményesebb végrehajtását elősegítendő mobil hőkamerák is beszerzésre kerültek. A magyar-ukrán határszakasz határrendészeti kirendeltségeit összesen 3 db – VW Transport gépjárműbe telepített – mobil hőkamerával látták el. A mobil hőkamerák -szoros egységben a stabil kamerákkal- a határőrizeti tevékenységben jelenleg is folyamatosan alkalmazásra kerülnek. A két kamerarendszer egymást kiegészítve magas színvonalú határőrizetet tesz lehetővé, és a feladatok végrehajtása során – részben – kiváltja az élőerőt.

A járőrszolgálat támogatására rendszeresítésre kerültek olyan korszerű kézi optikai felderítő eszközök (kézi hőkamerák, éjjellátó berendezések), amely kis méretüknél fogva a járőrkocsikkal, vagy akár a gyalogosan szolgálatot ellátó határrendészek segítségére vannak.

Ezeken kívül a határellenőrzési tevékenység mobilitásának elősegítésére korszerű nagyteljesítményű terepjáró- és közúti járőr gépkocsik, mikrobuszok, autóbuszok és motorkerékpárok kerültek beszerzésre és alkalmazásra.

A határforgalom ellenőrzésben felhasznált eszközök

Az átkelőhelyeken korszerű okmány- és gépjárművizsgáló eszközök, több hullámhossz-tartományban üzemelő ultraviola berendezések, elektromos nagyítók, okmányvizsgáló mikroszkópok – kerültek felszerelésre.

A járművekben elrejtőzött személyek kiszűrésére CO2 mérő kézi-szondákat alkalmaznak. A járművek nehezen ellenőrizhető helyeinek megfigyelésére az ipari endoszkópok és sugárzásmérő műszerek kerültek beszerzésre és használatra.

Az Európai Unió Külső Határok Alap nyertes projektjeinek köszönhetően nagyszámban rendszeresítettek korszerű határellenőrzést támogató eszközöket.

Mélységi migrációs szűrőháló működtetése

Az illegális migrációs mozgás, valamint az ehhez kapcsolódó jogsértések megakadályozása szempontjából nagy jelentőséggel bír a mélységi migrációs szűrőháló működtetése. A mélységi migrációs ellenőrzések alapvető szinterei a határterülettel rendelkező – illetve azzal nem rendelkező, mélységben elhelyezkedő – rendőrkapitányságok, akik a megye második lépcsőjeként, a határvonaltól távolabb végzik ellenőrző tevékenységüket.

Őrzött Szállás

Az Őrzött Szállás – Nyírbátor székhellyel- a főkapitányság határrendészeti szolgálat alárendeltségében végrehajtja a vonatkozó idegenrendészeti jogszabályok alapján őrizetbe vett külföldi személyekkel kapcsolatos feladatokat.

A rendőrség Nyírbátorban jelenleg egy állandó (161 férőhellyel) és egy ideiglenes Őrzött Szálláshelyet (107 férőhellyel) működtet. A jogellenesen hazákban tartózkodó külföldiek őrizete – amely akár 1 évi időtartamú is lehet – óriási feladatot ró az érintett állományra.

Az elmúlt évben jelentős számra duzzadt az őrizetben tartott személyek száma. A hivatásos állomány más feladatokra történő igénybevétele céljából a rendőrség vezetése úgy döntött, hogy a fegyveres biztonsági őrök szolgálatba állításával kezeli a kialakult áldatlan viszonyokat. 2011. január 01-től 176 fő fegyveres biztonsági őr kezdte meg feladat végrehajtását a nyírbátori őrzött szálláson.

Tisztelt Olvasó!

Cikkemben megkíséreltem egy rövid áttekintést nyújtani – reményeim szerint a laikusok számára is érthetően – a rendőrség egyik határrendészeti szervének tevékenységéről.

A határrendészet szakterület presztízse nem a régi fényében ragyog. A fiatal rendőrök közül többen egzisztenciájukat féltve szinte „menekülnek” a határrendészeti kirendeltségekről (gondolok itt arra, hogy a jogi tárgy kiemelt védelme miatt egy beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személy – „gondatlan”- beléptetése súlyos bűncselekménynek minősül, ami komoly pénzbüntetést von(hat) maga után).

Ezenkívül, a régi „motorosok” akik a tapasztalatokat átadhatták volna– különböző okok miatt – távoztak a testülettől.

A határrendészeti állomány többsége – a nehéz körülmények ellenére is- esküjéhez híven teljesíti feladatait, végzi munkáját, mert valóban hivatásának tekinti azt.