A kilencvenes évek kezdetétől a települések önkormányzati rendszerén belül jelentős változások történtek. Ez a fejlődés azonban együtt járt egy bonyolultabb, egyre több feladatot átfogó szervezet kialakulásával. A térségi feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében időszerűvé vált egy új működési struktúra kidolgozása. Erre azért is szükség volt, mert az Európai Unió – elfogadva és figyelembe véve a nemzeti önállóságot  csak áttekinthető rendszereket tud fejlesztési, támogatási politikájába bekapcsolni.

Az Európai Unió alapelveiből adódóan, nagy önállóságot biztosít a tagországok számára a területi közigazgatás, a települési együttműködések terén. A települési összefogásokat, ill. az együttműködések kötelező vagy szabadon választott formáit a nemzetállamok hagyományai, az adott településszerkezet, a fejlettségi szint, és nem utolsó sorban a közösségi célokhoz, programokhoz való kapcsolódások, az ezekből fakadó célszerűségek határozzák meg.
A támogatási jogosultságok meghatározása többek között szükségessé tette az egységes statisztikai rendszer alkalmazását (NUTS rendszer).
Az Unió tagállamaiban a kistérségi együttműködési formák széles spektrumon mozognak, a feszesen szabályozott francia modelltől kezdve, a Spanyolországban jellemző alulról szerveződő összefogásokig.
A Szolnoki Kistérség
A Szolnok Kistérség az Alföldön az Észak-Alföldi régióban és ezen belül is Jász-Nagykun-Szolnok Megyében található. A megye 76 településéből 17 (Besenyszög, Csataszög, Nagykörű, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szászberek, Szolnok, Tiszajenő, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas) tartozik ehhez a térséghez, s ennek megfelelően a megye lakosságának mintegy 29%-a – megközelítőleg 130 ezer ember él itt.
A kistérség természetes központja a 76 ezer főnyi népességű Szolnok Megyei Jogú város, amely egyben a kistérség egy részét is magába foglaló agglomerálódó térség centruma is.
A Szolnoki kistérség 1997 decemberében Szolnok és Térsége Együttműködési Társulás létrehozásával kezdte meg működését, amely a kezdeti szándéknak megfelelően 2004 októberéig elsősorban területfejlesztési feladatokat látott el, amikor – az új törvényi szabályozásnak megfelelve – többcélú kistérségi társulássá alakult át.
Az „átalakulás” oka elsősorban az volt, hogy a kistérségben található valamennyi település felismerte a társulási formában rejlő lehetőségeket, amelyek egyebek mellett utat nyitnak ahhoz, hogy a kisebb teljesítőképességű önkormányzatok mentesüljenek azoktól a kötelező feladatoktól, amelyeket csak nehezen, jelentős áldozatokat vállalva tudtak eddig ellátni.
A társulásban az azonos feladatok közös ellátása jobb és gazdaságosabb szolgáltatást tesz lehetővé. A kistérségekben élők számára például a szociális ellátórendszer, az egészségügyi ellátás, a családsegítő feladatok, de akár a logopédiai képzés vagy az önkormányzatok belső ellenőrzési rendszereinek működtetése közösen hatékonyabban oldható meg. A közszolgáltatások kormány által elindított korszerűsítési programjának egyik kiemelt célja, hogy a szolgáltatást a lehető legközelebb vigye az állampolgárokhoz. Egyebek mellet ezt a célt is megvalósítja a kistérségi központokba koncentrálódó közigazgatási szakértelem és technikai bázis.
A társulás másik – nem elhanyagolható  oka az, hogy az önkormányzatok a szorosabb együttműködés révén sikeresebbek lehetnek a közös projektek megvalósításában, a rendelkezésre álló források hasznosításában.
Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az egyszerű „formaváltás” még nem indukálja a közös programok megteremtődését, sem pedig a forrásfejlesztés koordinált megvalósítását. Ezért a kistérségi társulás már a kezdetektől fogva kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy legyenek olyan tanulmányai, szakértői anyagai, amelyek egyrészt elengedhetetlenek a fejlesztések előkészítéséhez, másrészt egy-egy hazai és/vagy Európai forrás megszerzésének alapfeltételei.
A következő programok már ennek figyelembevételével készültek:
 A Szolnoki kistérség komplex gazdaságfejlesztési koncepciója és programja (1999.)
 A Kistérségi agrárstuktúra és vidékfejlesztési stratégiai és operatív program (2000).
 A Szolnoki kistérség települési környezetvédelemi programja (2001)
 Szolnoki kistérség marketing stratégiai és operatív programja (2002.)
Ezen szakmai anyagokra épülő fejlesztési terveinkhez a jövőben pályázati forrást kívánunk keresni és igénybe venni, illetve – kapcsolódva a országos magántőke bevonását elősegítő programhoz – befektetők, projekt megvalósítók bevonását tervezzük.
A megkezdett munka folytatásaként a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése és a belügyminiszter döntése alapján a 12 millió Ft egyszeri, vissza nem térítendő támogatást kapott a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása kistérségi területfejlesztési feladatok ellátásának támogatására.
E pályázat keretében elkészítésre kerül az Intelligens Szolnoki Kistérség Stratégiai és Operatív Program, a Szolnoki Kistérség Területfejlesztési Koncepciója, valamint két fő területfejlesztésben pályázatírásban és projekt menedzselésben jártas szakértő foglalkoztatására.