A Jegyző és Közigazgatás 2010/6. számában a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője ismertette a magyar közigazgatás reformjának kezdetét, a minisztériumi szerkezetváltást, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok megalakulását, előre vetítve a fővárosi, megyei kormányhivatalok létrehozását.

A közigazgatási szakembereket – ahogy azt a közszolgálati pályán eltöltött 23 éves gyakorlatom alatt tapasztaltam – folyamatosan foglalkoztatta a változtatás szükségessége. Miért most jött el az idő a változásra és mit jelenthet az ország, a polgárok és a közigazgatásban dolgozók részére a jogalkotók által megkezdett átalakítás?

2010-re a magyar közigazgatás leképezte a rendezetlen társadalmi-gazdasági viszonyokat; átláthatatlan intézményrendszer, jogi túlszabályozottság, embert (ügyfelet) próbáló adminisztrációs terhek tették kaotikussá a magyar közigazgatást. A 2010-re kialakult társadalmi gazdasági környezetben a választópolgárok úgy döntöttek, új irányba kell fordítani az országot. Ez a felhatalmazás, illetve a mögötte rejlő egyértelmű választópolgári elvárás tette szükségszerűvé és támogatottá a változást.

A közjót szolgáló közigazgatási reform harmadik lépéseként – a minisztériumi szerkezetváltás és a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok megalakítása után – 2011. január 1-jétől megkezdték működésüket a kormányhivatalok, köztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal.
A kormányhivatalok megyei keretekben történő megszervezése miatt – tekintettel arra is, hogy a közigazgatási hivatali, mint törzshivatali bázis mellett megyénkben 14 szakigazgatási szerv szervezeti integrációjára került sor – a szervezeti struktúra átláthatóbbá vált. A kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekből áll. A kormányhivatalt kormánymegbízott, a hivatali szervezetet a főigazgató vezeti, aki a kormánymegbízott távolléte vagy akadályoztatása esetén a kormánymegbízott helyettese. A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.

Az egyszerűbb szervezeti struktúra mellett az új szervezeti kereteken kívül maradt szakigazgatási szervek tekintetében is erős jogosítványai vannak a kormányhivatalnak. A szervezeti integrációba nem tartozó, a központi államigazgatási szervek területi szerveiként működő szervek – többek között a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, vízügyi igazgatóságok, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok – is a kormányhivatal ellenőrzési és koordinációs jogkörébe tartoznak. A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal együttműködni. Az ellenőrzési és koordinációs jogkör jelentősége abban rejlik, hogy egyes, több szakigazgatási szerv feladatkörébe tartozó helyi probléma megoldására e szervek egy időben, összehangoltan mozgósíthatóak.

Megyénkben ilyen együttes fellépést igényel pl. a színesfém illegális gyűjtésével kapcsolatos környezetszennyezés (a színesfém égetés során történő kinyerése) megakadályozása, vagy a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, de a fogyasztóvédelem területén és egyéb területeken is szükséges lehet több szerv együttműködése.

A szervezeti integráció, valamint a funkcionális feladatok törzshivatalhoz történő telepítése lehetővé teszi az egységes elvek szerinti és költségtakarékos működést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pl. az ellenőrzések összehangoltan végezhetőek, amelynek következtében az ellenőrzött szervnek nem több téma- vagy célvizsgálathoz kell „hozzákészülnie”, hanem lehetővé válik az adott szerv egy időben történő több irányú ellenőrzése, az ellenőrzött és az ellenőrző számára is idő, és költségkímélő módon (pl. egy, és nem több gépjármű használatával). Így az ellenőrzött szerv működéséről átfogóbb kép alakulhat ki, az ellenőrzés pedig komplexebb módon tud segítséget nyújtani a jogszerű működéshez.
A funkcionális feladatok törzshivatalhoz telepítése számos egyszerűsítési, célszerűsítési, takarékos működéssel kapcsolatos lehetőséget kínál. A funkcionális feladatok elsősorban humán-erőforrás gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, képviselettel kapcsolatos jogi, nemzetközi kapcsolatokból adódó, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetést szolgáló informatikai és informatikai rendszer fenntartási, kommunikációs feladatokat jelentenek.

Az alkalmazott szervezeti megoldással az integrálódott szervek ügyviteli, pénzügyi rendszerei egységesíthetőek; ugyanazon iktató, könyvelő és személyügyi nyilvántartó programok üzemeltetésével az egyes szakigazgatási szervek, valamint a törzshivatal működéséről egyforma paraméterek szerint kaphatunk képet, a működésbeli anomáliák rögtön láthatóvá és kiküszöbölhetővé válnak.
Az elkövetkező napok feladata, hogy a már kiadott ideiglenes szervezeti és működési szabályzat keretei között működve az irányító hatóság, valamint a kormányhivatalok kialakítsák a kormányhivatalok végleges szervezeti struktúráját, a működés rendjét, és a jogalkotók által meghozott szabályok a jogalkotói szándéknak megfelelően, a közjó szolgálatában álló tartalommal hatályosuljanak.

Értelmes, segítő együttműködéssel a közigazgatás területi szintjének reformja
• az ügyeiket intéző polgárok, vállalkozások számára egy barátságosabban, egyszerűbben, olajozottabban működő,
• az ország számára a gazdaság élénkítését jól szolgáló szervezetrendszert,
• a területi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők számára nagyobb társadalmi megbecsülést, életpályamodellt jelenthet.

Végül Magyary Zoltán, a tatai iskolateremtő tudós, egyetemi tanár, köztisztviselő máig érvényes szavait idézem: „… Az eredményesség tehát az állandó javításra való törekvést jelent. Nem egyeztethető össze a stagnációval, a kényelemmel, a kezdeményezéstől való rettegéssel. … A közigazgatásban az eredmény mindig csak egy szervezetnek, a szervezet tagjai együttműködésének lehet a produktuma. …” (Magyary Zoltán 1937. évi Közigazgatási továbbképző tanfolyamon tartott előadásából)
Hiszem, hogy jószándékú együttműködéssel – melyre Magyary Zoltán is utalt a fenti idézetben – valódi eredmények érhetőek el a közigazgatási megkezdett reformjában.