Az utóbbi években a bejegyzett élettársi kapcsolat majd a közjegyzők által vezetett élettársi nyilatkozatok nyilvántartása keltette fel az emberek figyelmét, 2011. január elsejétől pedig az egyszerűsített honosítás bevezetése.

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. tv. hatályba lépése igen nehézkesen ment, és az Alkotmánybíróság módosításainak következtében az állampolgárok már azt sem tudták, végül is kik köthetnek élettársi kapcsolatot. 2009 eleje a telefonon és személyesen történő felvilágosítással telt, hiszen főként az idősebb párok, illetve a gyermeket váró élettársak kerestek meg bennünket azzal, hogy a kapcsolatukat szeretnék jogilag is biztosabb alapokra helyezni, a házasságkötésről viszont hallani sem akartak. Szomorúan vették tudomásul, hogy míg a házasságkötés nem járna többlet kiadással, addig az ő esetükben a közjegyző előtt tett nyilatkozat a megoldás, melynek költsége 23000-25000 Ft között mozog. Ezzel egyidejűleg 2010. január 1. óta a születések anyakönyvezésénél a házasságon kívül született gyermekek estében az anyakönyvvezetőknek minden esetben 30 napra el kell halasztaniuk az anyakönyvezést, és az Országos Közjegyzői Kamarától adatot igényelniük az anyukákra vonatkozóan, hogy azok szerepelnek-e az élettársi nyilvántartásban, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV tv. 35.§. (4) bekezdése értelmében. Ez esetben megoldás lehetne, ha az anyakönyvvezetőknek közvetlen hozzáférésük lenne a közjegyzői kamara nyilvántartásához, vagy a nyilvántartás adatait a Személyi adat- és lakcímnyilvántartó rendszer is tartalmazná, meggyorsítva ezzel az ügyintézést, amely a születések 52 %-át érinti.
Más területen, a honosítási eljárásban a 2010. évi XLIV. tv. módosításának köszönhetően 2011. január elsejétől kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek magyar felmenője magyar állampolgár volt. Számukra az ügyintézés az eddig megszokott egy évről, három hónapra csökkenhet. Bővül a kérelmeket befogadó hivatalok száma, hiszen jövőre a BÁH Regionális Igazgatóságain is be lehet nyújtani azokat. A módosítás megkönnyíti a kérelmezők többségének a helyzetét, viszont aggály merül fel mindannyiunkban, amikor az egyszerűsített honosítás esetében a kérelmet felvevő ügyintéző feladatává válik, hogy igazolja a kérelmező magyar nyelvtudását. Igaz, a kérelem nyomtatvány tartalmazni fogja a kérelmező személyes nyilatkozatát is a nyelvtudás meglétéről, azonban a szakmában dolgozók tudják, hogy ügyfeleink sokszor „hiányos” nyelvtudással jutnak állampolgársághoz. A magyar felmenő megléte ugyanis nem egyenesen arányos a magyar nyelvtudással. Például: Tony Curtis magyar felmenővel rendelkező amerikai színész volt.
A várt, de még nem hatályos anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv., mely az 1982. évi 17. tvr. helyébe lép, több kiváló változtatást is bevezet: például a névmódosítás, hazai anyakönyvezés, tanúsítvány kérelmek bármely anyakönyvvezetőnél benyújthatóak, vagyis az illetékesség körének bővítését; a külső helyszínen történő esküvők szabályozását, és az elektronikus anyakönyvet, mely a közigazgatási informatika egy következő lépcsőfokára való továbblépést hivatott szolgálni. Az új technikai háttér a DEKO szervek egymás közötti ügyirat forgalmát, és az ügyfelekre nehezedő bürokrácia súlyát is enyhítheti. A postai úton érkező kérelmek 90 %-át kiválthatja az új rendszer, hiszen személyigazolvány készítéshez, nyugdíjkérelem esetén, gyámhivatali vagy bírósági eljárások során az illetékes hatóságok az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosultak átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat. Mindezzel nem csak az ügyintézőket, hanem az ügyfeleket is fölösleges levelezésektől és kifizetésektől kímélné meg a jogalkotó. Költséghatékony módszer lehetne, ha az elektronikus anyakönyvezéshez használt számítógépet és az anyakönyvvezetők munkáját segítő egyéb programokat egy gépben lehetne ötvözni, azaz nem kellene az anyakönyvi programot futtató gépen kívül külön számítógép az internet alkalmazásához, ahonnan az ügyfelek elektronikus megkeresései érkeznek, és külön az okmányirodai programok felhasználásához, amelyen keresztül például az újszülöttek lakcímkártyáját állítják elő. Így nem kétszer annyi számítógép szolgálná egyazon célt, vagyis a hatékony anyakönyvi ügyintézést. Szükséges velejárója a változásnak a külső helyszínen történő házasságkötések és a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezető díjazásának szabályozása is. A tradíciók változása, és a tengeren túlról jövő behatások miatt ma már hazánkban is egyre többen igénylik a külső helyszínen történő házasságkötést, így érthető a jogi alapok lefektetésének szükségessége, még ha az nem is központi szinten történik.
Változó világunkban a migráció hatásának köszönhetően megnövekedett a fokozott körültekintést igénylő ügytípusok száma, így egy hatékonyabb technika, és a képzett anyakönyvvezetők iránti igény is.