2011.  január 1-jétől új jogalkotási törvény rendelkezéseit kell figyelembe vennünk az önkormányzati rendeletek megalkotásánál, hatályba lépett a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.). A Jat. azon szabályaira hívom fel a figyelmet, amely a helyi önkormányzatok, így a jegyzők rendelet-előkészítő tevékenységét érinti.

Kiindulási pontunk: az önkormányzati rendeletek döntő többségét a képviselő-testületek törvény végrehajtására alkotják, az eredeti jogalkotói jogkörben kiadott rendeletek száma elenyésző.
A Jat. rendelkezése szerint a végrehajtási jogszabályt, így az önkormányzati rendeletek egy részét, a felhatalmazást adó jogszabály azon rendelkezésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul, kivéve, ha a felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály kiadását nem teszi kötelezővé. Az önkormányzati rendelet, mint végrehajtási jogszabály a felhatalmazást tartalmazó törvény hatálybalépése előtt megalkotható és kihirdethető, de a felhatalmazást tartalmazó törvény hatálybalépése előtt nem léptethető hatályba.

A felhatalmazást tartalmazó törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszakban az önkormányzati rendeletet meg kell alkotni, valamint a rendelet megalkotása előtt el kell végezni az előzetes hatásvizsgálatot, melynek szempontjait szintén a Jat. tartalmazza.

A felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése esetén – kivéve, ha egyidejűleg a tárgykör szabályozására azonos tartalommal új felhatalmazó rendelkezést alkottak – a hatályon kívül helyezésről rendelkező jogszabályban intézkedni kell a végrehajtási jogszabály hatályon kívül helyezéséről vagy a végrehajtási jogszabály azon rendelkezésének a hatályon kívül helyezéséről, amely a felhatalmazás végrehajtására irányul.  A Jat.-hoz fűzött indokolás szerint önkormányzati végrehajtási rendelet esetén fel kell hívni a jogalkotót (képviselő-testületet)  arra, hogy a megszűnt felhatalmazás alapján kiadott rendeletet helyezze hatályon kívül.

Az önkormányzati rendelet-tervezetek véleményezésére vonatkozó szabályokat a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény rendelkezéseiből ismerhetjük meg. Ugyan e törvény hatálya nem terjed ki az önkormányzati rendeletek előkészítésére, de e törvény az Ötv .-t kiegészíti a 103/B. § – sal. E rendelkezés 2011. július 1-jén lép hatályba, és felhatalmazást ad a helyi önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait rendeletben állapítsa meg. A szervezeti és működési szabályzatok most folyó felülvizsgálatánál az ezzel kapcsolatos rendelkezések beépíthetők a szervezeti és működési szabályzatba, de a társadalmi részvétel szabályait tartalmazó szerkezeti egységek csak 2011. július 1-jén léptethetők hatályba.
Az előzetes hatásvizsgálat után 2011. január 1-je után nem kerülhetjük meg az utólagos hatásvizsgálat elvégzését sem. Míg az előzetes hatásvizsgálat elvégzését a jogszabály előkészítőjének feladatául nevesíti a Jat., addig az utólagos hatásvizsgálatot a jegyző személyéhez köti.

2011. január 1-jétől az önkormányzati rendeletekhez is indokolási kötelezettség társul, eddig indokolási kötelezettséget általában a szervezeti és működési szabályzatok írták elő az előkészítő számára. Az indokolásban a jogszabály előkészítőjének feladata azoknak a társadalmi, gazdasági, szakmai okoknak és céloknak a bemutatása, amelyek a szabályozást szükségessé teszik. Az indokolásban ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatását is. Az Európai Uniós jogból eredő kötelezettségek összhangját biztosítani kell.

A dereguláció érdekében a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatáról a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a jegyző gondoskodik.

Ahhoz, hogy a Jat. ismertetett rendelkezéseit az önkormányzatok be tudják tartani, folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységét.