Szabolcs-Szatmár-Bereg megye múzeumi hálózata az ország egyik legnagyobb múzeumi intézményrendszere. A megye 11 településén majd’ másfélszáz épület, közel 10 hektár védett park gondozását látja el az Igazgatóság 101 dolgozója. Épületeink között egyaránt van volt református lelkészlak, római katolikus rendház, templom, zsinagóga, köznemesi kúria és kastély, várkastély, hivatali épület, polgárház és számos népi műemlék.

Kelet-Magyarország legrégibb, 1868-ban alapított közművelődési és tudományos intézménye, az 1918 óta Jósa András nevét viselő megyei múzeum mellett ma három területi múzeum, egy tájmúzeum, három közérdekű muzeális gyűjtemény, négy emlékház és kiállítóhely alkotja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által fenntartott múzeumi szervezetet. A megyei múzeum európai hírű régészeti gyűjteményét Jósa András (1834-1918), Szabolcs vármegye egykori tiszti főorvosa alapozta meg. A néprajzi gyűjteményt az utód, Kiss Lajos (1881-1965) hozta létre, aki elsők között kapott Kossuth-díjat (1948). Az 1950-es évektől számíthatjuk a történeti, a képző- és iparművészeti, numizmatikai, irodalomtörténeti gyűjtemények szám- és értékbeli növekedését vagy létrejöttét. Az 1926-ban neoklasszicista stílusban, eredetileg Pénzügyigazgatóságnak épített múzeum a belső felújítás után 2008 nyarán nyitotta ki újra kapuit. Állandó kiállításai között régészeti és néprajzi tárlatok láthatók, a múzeumalapító emlékszobája és a nyíregyházi születésű festőfejedelem, Benczúr Gyula munkásságát bemutató kiállítás mellett. Kiemelkedő értéket és látványosságot képvisel a múzeum régészeti és numizmatikai aranykincseit bemutató trezorterem.

Nyíregyháza másik fontos múzeumi létesítménye az 1979-ben megnyitott, hazánk második legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma, a Sóstói Múzeumfalu. A 10 hektáron fekvő múzeum feladata a megye néprajzi tájegységei: Nyírség, Szatmár, a Beregi Tiszahát, a Rétköz, a nyíri Mezőség hagyományos népi műemlékeinek, lakóházainak és gazdasági, valamint középületeinek, a falusi élet eszközeinek a megőrzése, ezeknek tudományos és oktató célú feldolgozása, idegenforgalmi bemutatása. ú
Harmadik múzeumi egységünk a városban a 2007 novemberében működési engedélyt kapott Kállay Gyűjtemény, mely az alapító Kállay Kristóf, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki követének akarata szerint a magyarországi fő- és középnemesség hagyatékait gyűjti és mutatja be a nagyközönségnek.
A területi múzeumok sorában a legrégibb a Báthori István Múzeum (1955), az itt őrzött, 1511-ben készített reneszánsz papi pad, a stallum (párja a Nemzeti Múzeumban van), mely az Itálián kívüli reneszánsz bútorművesség első alkotása. A XV-XVI. századi kőfaragványok a Báthoriak korát idézik fel, azt a másfél századot, amikor a Partiumhoz tartozó mezőváros számtalan szállal kötődött az erdélyi fejedelemséghez. A múzeum épülete a XVIII. században épült, korábban minorita kolostor volt.
A Rétközi Múzeum az 1983-ban helyreállított zsinagógában kapott helyet. A középkori vár ásatásának emlékei mellett a kisváros XIX-XX. század fordulójának polgári életét bemutató lakásbelsők, enteriőrök érdemelnek figyelmet.

A vajai késő reneszánsz volt Vay-kastély 1964 óta ad helyet a Rákóczi-kor történéseit, Vay Ádám kuruc generális és Esze Tamás tarpai brigadéros életét bemutató kiállításoknak. A kastélyt a Rákóczi-kor legkiválóbbjainak szobrai és a 7,8 hektár kiterjedésű, védelem alatt álló park övezi.

A vásárosnaményí Beregi Múzeum országszerte híres népi textília és vasöntvény gyűjteménnyel rendelkezik, kiállításain is ezek láthatók. A több mint 12 000 néprajzi tárgyból mintegy 4000 a beregi kézimunka, s az 500 db-ot is eléri a művészi háztartási vasöntvények, az öntöttvas kályhák száma. A kiállítások 2007 augusztus végétől immár új épületben, a szépen helyreállított Tomcsányi kastélyban várják a látogatókat.

A mátészalkaí Szatmári Múzeum az úgynevezett néprajzi nagytárgyak bemutatására szakosodott. Szekér- és hintógyűjteménye a maga nemében az egész országban egyedülálló.

A tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum a város szülöttének nevét viseli. Néprajzi anyagát a nyíri Mezőségről gyűjtötték, gyógyszerészet-történeti kiállításán az Alkaloida megalapítójának, Kabai Jánosnak életútját is felidézik.

Emlékházaink, emlékszobáink sorát a tiszaberceli Bessenyei-emlékház nyitja, melyben a magyar felvilágosodás úttörőjének, Bessenyei Györgynek (1747-1811) állítottunk emléket, szülőházában. Tiszacsécsén a Móricz-ház a magyar irodalom itt született kiválóságának emlékét őrzi. Az 1977-ben megvásárolt és 2010-ben a magyar-román határon átnyúló Európai Uniós pályázatból felújított, a XVIII-XIX. század fordulóján épített szabolcsi Mudrány-kuria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőrszerű elrendezésben. A hely irodalomtörténeti nevezetességű is: a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd című novella. A paposi középkori templom ad helyet a megye műemlékeit bemutató fotókiállításnak és a buji születésű Nagy Sándor szobrászművész alkotásainak.