Nyírbátor a Nyírség dél-keleti szegletében lévő kistérség központja. A település Debrecen, Nyíregyháza és Mátészalka városok által rajzolt háromszög középpontjában fekszik. A város számos történelmi és kulturális értékkel büszkélkedhet, elsősorban a középkorban itt élő Báthori család által ránk hagyott építészeti emlékeknek köszönhetően.

Nyírbátor gazdaságának pilléreit a helyi kisvállalkozásokon túl a városban működő – elsősorban külföldi tulajdonban lévő – könnyűipari és mezőgazdaságra épülő feldolgozóipari vállalkozások jelentik. A cégek többsége az ország Európai Uniós csatlakozását követően költözött a város ipari parkjába, vagy fejlesztette termelését a rendszerváltást követően megvásárolt gyártelepein. Örömünkre szolgál, hogy a város fejlődése jelenleg is folyamatos és töretlen, amely elsősorban az uniós források felhasználásának köszönhető.

Nyírbátor 2004. május 1-jét követően 16 – Európai Uniós forrásból támogatott – projektet valósított meg több mint 5 Milliárd Ft támogatás felhasználásával, amelyek a város működésének szinte valamennyi területét érintették. A gazdaság fejlesztése mellett az oktatás, egészségügy, közigazgatás, turisztika, infrastruktúrafejlesztés is fontos szerepet kapott.

A város jelenleg futó legnagyobb programja a „Hit és Egészség” kiemelt turisztikai projekt, amelynek előkészítési munkálatai 2006-ban indultak, és a 2007 novemberében benyújtott pályázat alapján a város 2008. augusztus 20-án írta alá a támogatási szerződést. A projekt különlegességét adja az a példátlan összefogás, amely bizonyítja, hogy megfelelő előkészítéssel és koordinációval, az Uniós források segítségével olyan fejlesztések is megvalósíthatóak, amelyek hosszú évekre meghatározhatják a térség fejlesztési irányait, és tartós együttműködéseket hozhatnak létre egy adott fejlesztési térségen belül. A három történelmi egyház és Nyírbátor Város Önkormányzata által benyújtott projekt kertében – több mint 3,5 Milliárd forint felhasználásával – felújításra kerül Máriapócson a Görög Katolikus Kegytemplom, a Nyírbátori Református és Minorita templomok, amelyek között egy új várostörténeti sétány is kiépítésre kerül. A Nyírbátori Várkastélyban pedig egy 80 figurából álló panoptikum kerül kialakításra. A projekt legnagyobb értékű fejlesztési eleme a Nyírbátori Sárkány Gyógy és Wellness Fürdő megépítése, amely a kor valamennyi szolgáltatási elemét nyújtja az ide érkező turisták számára. A fürdő mellett a panoptikum, a várostörténeti sétány, és a Máriapócsi kegytemplom fejlesztései 2010-ben befejeződtek és a látogatók megcsodálhatják a felújított, létrehozott értékeket. A program zárására 2011 tavaszán kerül sor a két nyírbátori templom felújításának befejezésével.

A programok pozitív hatása mellett azonban fontos szót ejteni arról, hogy a fejlesztések milyen plusz feladatokat, szervezési irányítási kérdéseket generálnak. Kevesen ismerik, bár egyre többen megtapasztalják az Operatív Programokból támogatott pályázatok elkészítésének, – nyertesség esetén – támogatási szerződés előkészítésének, közbeszerzéseknek, vállalkozási szerződések megkötésének, a megvalósításnak és a szakmai és pénzügyi elszámolásnak az összetettségét és nehézségeit. A feladatok megfelelő színvonalú elvégzéséhez az egyes önkormányzatok eltérő gyakorlatokat vezettek be, és sok esetben önkormányzaton belül is egyes projektekhez eltérő módszert választanak. Alapvető kérdés az, hogy az egyes szakaszok teljesítéséhez a pályázók milyen mértékben és mely feladatok elvégzéséhez vesznek igénybe külső szakértőket. Ennek optimalizálása nagymértékben a hivatali szervezet felépítésétől és szakmai összetételétől függ. Nyírbátor Városa ebben a kérdésben azt az utat választotta, hogy – mind az előkészítés, mind a megvalósítás fázisában – a hivatali apparátus adja a projektmenedzsment jelentős részét. Csak a speciális szakmai ismeretet vagy végzettséget igénylő feladatok esetében vonunk be a teljesítéshez külső szakértőket. Ennek elsődleges oka, hogy a projektek kapcsán felmerülő feladatok olyan információk ismeretét követelik meg, amelyek csak a helyben dolgozó kollegák számára állnak rendelkezésre, így az ő személyük megkerülhetetlen ezekben a kérdésekben. A hatékony módszer tehát az, ha azokat a feladatokat, amelyekhez sok helyi ismeretre van szükség, és a munkatársak rendelkeznek a feladat ellátáshoz szükséges szakmai ismerettel, a hivatal dolgozóival kell elvégeztetni.

Melyek alapvetően ezek a feladatok? A pályázatok tartalmi részének lényegi összeállítása, a mellékletek beszerzése. A komplett pályázati dokumentáció összeállítása, a tervek és esetlegesen a speciális tanulmányok kivételével. A támogatási szerződések előkészítése, az egyszerűbb közbeszerzések és vállalkozási szerződések előkészítése is alapvetően ebbe a kategóriába tartozó feladat. A szakmai és pénzügyi elszámolás pedig szinte kizárólag belső munkatársak bevonásával történik a Nyírbátori projektek esetében. Ezt a gyakorlatot követve a Hivatal valamennyi irodájában dolgozó munkatársának nem volt könnyű dolga az elmúlt 6 évben, de az elért eredmények önmagukért beszélnek.