2010. augusztus 19-én gyökeres átalakuláson ment végbe a hazai szabálysértési rendszer eljárási és anyagi vonatkozásban egyaránt. A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXXVI. törvénnyel módosított szabálysértési törvény jelentős változásokat hozott mind a rendőrség, mind az önkormányzatok életében. A jegyzők felsóhajtottak, és mivel a mai napig kerülnek elő a hatálybalépés előtt akár egy hónappal az akkor illetékes „nyomozó szerv” irányába megküldött, azonban a törvény hatálybalépését követően iktatott, ezáltal már rendőrség hatáskörébe tartozó ügyiratok, feltehetőleg kicsit be is spájzoltak. Mindez azonban nem róható fel senkinek, hiszen a jegyző a közigazgatásban dolgozók közül a legszerteágazóbb, legösszetettebb feladatkörrel rendelkezik, és mint minden ilyen megítélésem szerint a legleterheltebb munkakört látja el.

A Szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény a téma szempontjából legfontosabb változásai az alábbiak szerint foglalhatóak össze.
A tulajdon elleni szabálysértésekben, magánlaksértésekben a nyomozási (eljárási) jogkör a jegyzőtől áttevődik a rendőrségre. Ezen szabálysértések elkövetőivel szemben legyen az felnőtt, vagy fiatalkorú lehetőség van az elzárásra, így az elkövetők szabálysértési őrizetbe vételére.
A rendőrséget nem érte felkészületlenül a plusz feladat, noha sem infrastrukturális, sem személyzeti fejlesztés nem történt. Kezdetben valamennyi rendőrkapitány maga dönthette el, hogy melyik szervezeti egységet terheli meg ezen többletfeladattal. Volt, aki az amúgy is szabálysértésekkel foglalkozó igazgatásrendészeti, volt olyan, aki a nyomozásban jártas bűnügyi és végül olyan vezetői is volt, aki a szabálysértőkkel elsőként kapcsolatba kerülő közrendvédelmi szakterületet terhelte meg. A törvény hatálybalépését követő harmadik hónapban végül itiner érkezett az országos vezetéstől, mely egységesíteni és egyszerűsíteni szándékozta az eljárási rendet az alábbiak szerint.
Az ismeretlen személy ellen tett feljelentésekben eljárási illetékességgel az adott kapitányság Közrendvédelmi Osztálya rendelkezik, amennyiben ismeretlen marad az elkövető, az eljárást ők is zárják le. Ismertté vált elkövető esetén az ügyet át kell tenni az Igazgatásrendészeti Osztályra (akik ismét áttanulmányozhatják az ügyet, a szükséges bizonyítékokat még beszerzik, esetleg tanút hallgatnak ki). Az ismert elkövető ellen érkező feljelentések, amennyiben gyorsított eljárás nem kerül lefolytatásra az Igazgatásrendészeti Osztályra kerülnek, kivételt képez ez alól a gyorsított eljárás mellett folyó ügyek, melyeket a Közrendvédelmi Osztály vizsgál. (Ismertetve fenti rendszert a kedves olvasóra bízom az alapvető célként megjelölt egyszerűsítés, egységesítés sikerét.)
A Kaposvári Rendőrkapitányságon alapvető célként tűztük, hogy a szabálysértési törvény módosítását a bűnözés visszaszorítására, a lakosság bizalomérzetének és rendőrségbe vetett hitének visszaállítására fogjuk felhasználni, így kiemelt figyelmet fordítunk valamennyi elkövető elfogására, legfőképp azonban az állampolgárokat leginkább irritáló szabálysértések (terménylopás, benzinkúton fizetés nélküli távozás, zártkerti és családi házas övezetben elkövetett magánlaksértések) visszaszorítására. Fenti célok elérése érdekében kiemelten kezeljük a szabálysértési őrizet lehetőségét, mellyel szinte valamennyi indokolt esetben élünk is. Az indokoltság eldöntése nem egyszerű, hiszen míg a büntetőeljárásban rögzítésre kerültek az őrizet bevétel (előzetes letartóztatás) okai, addig a szabálysértési törvény mindössze a gyorsított eljárás lefolytatását nevezi meg feltételként. Mindezek alapján valamennyi tetten ért személy előállítását követően az alábbiak kerülnek mérlegelésre: milyen az elkövetés jellege, a társadalomra (becsületes állampolgárokra) gyakorolt hatása, valamint az elkövető előélete.
Tekintettel arra, hogy gyakorlat hiányában az eljárásra illetékes városi bíróság sem tudott egyértelmű állásfoglalást, iránymutatást nyújtani az őrizetbe vétel indokoltságára vonatkozóan, kísérletezni kezdtünk, megnézve az őrizetbe vétel mellett folyó eljárások során született bírósági ítéletek fajtáját, mértékét. Az első őrizetbe vett (városunkban közismert bűnöző) személy az őrizetbe vétel kihirdetésekor közölte; „este találkozunk”, azonban ezen találkozásra negyven (!) napot kellett várnia. Az Újpest Honvéd szurkolókra pirotechnikai eszközök alkalmazásáért egyenként 11-11 nap azonnal végrehajtandó elzárást szabtak ki, mely verdict hazánkban egyedülálló. A harapófogóval tyúkketrec mellett álló házaspárra 20-20 nap elzárást került kiszabásra magánlaksértés miatt.
Furcsa, ellentmondásos országban élünk. Amennyiben atrocitás gyanúja merül fel – bűncselekményt, szabálysértést el nem követő- embereket tilthatunk ki lakásukból, tarthatunk távol hozzátartozóiktól. Pár száz forintos értékben lopó több hetes elzárást kap. Több milliós autót elsikkasztó, ellopó, vagy lakásba betörő személyt próbára bocsátanak, vagy pénzbüntetésre ítélnek. Sokan tudjuk a megoldást, de … nem mondjuk el.