A családi pótlék a tanköteles korú gyermek esetében annak iskoláztatási költségeihez nyújtott állami hozzájárulás. Az ellátás célja és funkciója hangsúlyozottan a tanuláshoz kapcsolódó kiadások részbeni átvállalása. Fontos, hogy a családok érezhető támogatást kapjanak a gyermekek felneveléséhez, iskoláztatásához. Ugyanakkor az is össztársadalmi érdek, hogy az iskoláskorú gyermekek maradéktalanul eleget tegyenek tankötelezettségüknek. A fenti indokok alapján a jogalkotó megváltoztatta a családi pótlék rendszerét.

2010. augusztus 30. napjával módosult az 1998. évi LXXXIV. törvény, valamint az 1997. évi XXXI. törvény. A jogalkotó új eljárási szabályokat iktatott a 149/1997. (IX.10.) kormányrendelet védelembe vételt szabályozó részébe, megalkotva az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének részletes eljárásrendjét.
A tankötelezettség mulasztásával kapcsolatosan a jogi háttér az eddigieknél szigorúbb szabályokat állapított meg. Ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján, az illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tízedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a mulasztás jogkövetkezményeire. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn – elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.
Ezekben az esetekben a jegyzőnek kötelessége mérlegelés nélkül elrendelni a védelembe vételt.
A jogszabályváltozás a gyermekjóléti szolgáltatás feladatává teszi a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében javaslat készítését a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására is.
A jegyzői gyámhatóság kötelezettségévé teszi a jogalkotó az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után az iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának felfüggesztésével egyidejűleg – védelembe nem vett gyermek esetén – a gyermek védelembe vételét.
Az új jogintézmény alkalmazása tapasztalataink szerint több problémát is felvetett a jegyzői gyámhatóságok eljárásaiban. Bár az iskoláztatási támogatás felfüggesztése sok szempontból hasonlít a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához, összességében elmondható, hogy az elsőfokú gyámhatóságok ritkán éltek ezzel a gyermekvédelmi intézkedéssel. Hivatalunk szeptemberi felmérése alapján, illetékességi területünkön négy jegyzői gyámhatóság rendelte el a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását.
Az eljárás megindításához a gyermekek oktatási intézményének – 10-50 igazolatlanul mulasztott óra után – kell jelzéssel élni. Sok esetben előfordul, hogy a jegyző a jelzést már csak 70, vagy még több igazolatlanul mulasztott óra után kapja meg. Szükséges azokkal az oktatási intézményekkel felvenni a kapcsolatot, ahová a településről a kiskorúak iskolába járnak. Az együttműködés a jogszabályok érvényesülését eredményezheti. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése nem jelenti azt, hogy a jegyzőnek szabálysértési hatóságként ne kellene eljárnia.
Nagy jelentősége van a gyermekjóléti szolgálattal kialakított jó kapcsolatnak is, tekintettel arra, hogy a szolgálatnak több feladata van az eljárás során – pénzfelhasználási terv, javaslattétel eseti gondnok személyére, eseti gondnoki teendők ellátása – és a jegyzői gyámhatóságnak az általános ügyintézési határidőtől eltérően nem 22, hanem csak 15 munkanapja van a döntéshozatalra.
A támogatás felfüggesztéséhez szorosan kapcsolódik a védelembe vétel elrendelése. A 18. életévét betöltött tanköteles gyermek esetében nem lehet alkalmazni a felfüggesztést, mivel a hatályos szabályok alapján ő nem vehető védelembe.
Ugyan ez vonatkozik a gyermekvédelmi gyámság alatt álló – átmeneti és tartós nevelt – gyermekekre is. Esetükben sem rendelhető el a védelembe vétel. Ezen érintett körben is problémát okoz azonban az iskolai hiányzás. A tankötelezettség teljesítésének elősegítésére indokolt az igazgatói jelzéssel megkeresni az illetékes gyámhivatalt, amely hatóság el tud járni a gyermekvédelmi gondoskodás alatt élő kiskorú értelmi veszélyeztetésének az ügyében. Szélsőséges esetben a gondozási hely megváltoztatására is sor kerülhet.
Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének a célja a tankötelezettség teljesítésének elősegítése, nem pedig az érintett családok anyagi ellehetetlenítése. A gyámhatóság ehhez úgy járulhat hozzá, hogy a legrövidebb eljárási határidővel dönt az ügyben és a védelembe vétel elrendelése során úgy állapít meg kötelező magatartási szabályokat, hogy azok valós segítséget nyújtsanak a tankötelezettség teljesítéséhez.