A tanulmány célja, hogy áttekintse az Európai Unió tagországai alkotmányaiban követett jellemző megoldásokat, a hatályos magyar Alkotmányban foglalt szabályozást és elvégezze annak értékelését.
A külföldi alkotmányok és a hazai alkotmány-tervezetek egyaránt három témakört szabályoznak a tág értelemben vett közigazgatással kapcsolatban.

Elsőként a kormányról, annak megalakulásáról, tagjairól, alkotmányos feladatairól, a kormányhoz közvetlenül kapcsolódó személyekről (tisztségviselőkről) és szervezetekről, a miniszterelnök és a miniszterek helyettesítéséről, a kormány megbízatásának megszűnéséről találunk rendelkezéseket. Ezt követik a közigazgatásra vonatkozó szabályok: a közigazgatásra vonatkozó elvek, a (központi) közigazgatás szervei, ezek kapcsolatrendszere, végül a köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezések. A harmadik szabályozási tárgykör az önkormányzati rendszer. Ezen belül az önkormányzati szinteket, feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági önállóságát és működőképességét garantáló rendelkezéséket, az önkormányzatok állami felügyeletét és az önkormányzati jogok védelmét tartalmazó szabályokat, az önkormányzati testületek, azok vezetői megválasztására vonatkozó szabályokat, végül – eléggé ritka esetekben – az önkormányzat igazgatási vezetőire és szerveire irányadó rendelkezéseket találjuk.  A három témakör szabályozása általában nem különül el ilyen élesen. A közigazgatásról szóló szabályok ritkán kerülnek önálló cím vagy fejezet alá, legtöbbször a kormányt szabályozó fejezetben találhatók. Az önkormányzatokra vonatkozó szabályozás ugyan elkülönül a kormányra vonatkozó rendelkezésektől, de szövetségi államok esetében gyakran a szövetségi szintek és hatáskörök körében tárgyalják ezeket.

E sok szabályozási tárgykör nem mindegyike tartozik vizsgált témánkhoz. Ezért a kormányról és az önkormányzatokról szóló szabályokkal most nem foglalkozunk. Áttekintjük azonban a közigazgatásról rendelkező szabályokat, valamint a köztisztviselőkre vonatkozó normákat.

Az Európai Unió tagországainak szabályozási megoldásai

Az európai alkotmányok nagyon sokfélék: minden ország a nemzeti hagyományai, saját társadalmi szükségletei, és az alkotmányozás időpontjában fennálló társadalmi – politikai erőviszonyok alapján hozta létre alaptörvényét. Ezért egységes európai mintáról, szabályozási standardokról nem beszélhetünk. Megfigyelhetők azonban közös jellegzetességek, tendenciák, különös figyelemmel arra, mikor jöttek létre az alkotmányok, milyen társadalmi változások termékei. Öt nagy alkotmányozási időszakot különböztethetünk meg Európában. Az első az 1800-as évek időszaka, a modern polgári államok kialakulása (pl. Belgium és Luxemburg alkotmánya hatályban van abból az időből). A második a két világháború közötti időszak, jellemzően az 1920-as évek, amelynek jellemző alaptörvénye az osztrák, illetve a már hatályban nem lévő német „weimari” alkotmány. Ezt követte a második világháború utáni alkotmányozási hullám, a német, az olasz és – második próbálkozásra – a francia alaptörvény. Az 1970-80-as évek a késő fasiszta diktatúrák felszámolása után megalkotott új, demokratikus alkotmányok időszaka volt (pl. Spanyolország, Portugália, Görögország). Végül, a Szovjetunió meggyengülése, majd összeomlása után a volt szocialista országok hoztak létre modern, jogállami alkotmányokat. Az azonos korszakban született alaptörvények sok hasonlóságot mutatnak, és kimutatható néhány ország megoldásainak (pl. osztrák, német alkotmány) hatása a későbbi alkotásokra.

Az európai alkotmányokat tanulmányozva, vizsgált tárgykörünket illetően az alábbi jellemző szabályozási tárgyakat találjuk.

A közigazgatás

a.) A közigazgatási szervek, létesítésük, irányításuk.
b.) A közigazgatás működésére irányadó elvek.
c.) A közigazgatási feladatok más szervekre átruházásának szabályai.
d.) A köztisztviselők alkalmazásával, tevékenységével kapcsolatos elvek.
e.) A köztisztviselők jogállására irányadó szabályok.
f.) A közigazgatás által okozott károk megtérítése, a köztisztviselők felelőssége.

Megállapíthatjuk, hogy ezek a témakörök hiányoznak alaptörvényünkből.

Javaslat egy új alkotmány közigazgatást szabályozó tartalmára

Az eddig leírtak fényében javaslatot teszek arra, mit tartalmazzon új alkotmányunk a közigazgatás témakörében. A javaslat igyekszik elkerülni a részletező szabályozást, mert jelenlegi ismereteink szerint az új alkotmány rövid, lényegre törő lesz, a részleteket törvények bontják majd ki.

A közigazgatás

a.) A kormány
– irányítja – ha törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatást, összehangolja és felügyeli az önkormányzatok jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatainak ellátását;
– államigazgatási szerveket hozhat létre, az irányítása alá tartozó államigazgatási szerv tevékenységét megvizsgálhatja, arról adatokat, beszámolót kérhet;
– irányítást vagy felügyeletet gyakorol – jogszabályban meghatározott módon – az önkormányzati igazgatási szerv államigazgatási tevékenysége felett, e körben a szerv tevékenységét megvizsgálhatja, arról adatokat, beszámolót kérhet.

b.) Törvény
– szabályozza a közigazgatási szervek típusait, jogállását, irányításuk, illetve felügyeletük rendjét és a minisztériumok elnevezését;
– vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet államigazgatási feladatot önkormányzati igazgatási szervre ruházhat; ebben az esetben rendelkezni kell a jogszabályban a feladat ellátásának forrásáról;
– vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet közigazgatási feladat ellátására nem közigazgatási szervet is feljogosíthat.
c.) A közigazgatási szerv
– a hatáskörét a jogszabályoknak megfelelően, a közérdek érvényesítése érdekében és az érintettek jogainak tiszteletben tartásával, velük együttműködve gyakorolja; a hatáskör – törvényben meghatározott kivétellel – más szervre nem ruházható át;
– a hatáskörébe tartozó ügyben, illetékességi területén köteles eljárni; a közigazgatási szervtől a hatáskörébe tartozó ügy kizárólag eljárási kötelezettségének megszegése miatt vonható el.
d.) A köztisztviselő
– a közügyek intézésében meghatározott feladattal és önálló felelősséggel rendelkezik; tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően, pártatlanul végzi;
– ha törvény másként nem rendelkezik, tisztségét pályázat alapján, határozatlan időre nyeri el; tisztségéből csak törvényben meghatározott okból és módon mozdítható el.

Az alkotmányban szükséges utalni arra, hogy törvényben kell szabályozni a következő tárgyköröket:
a.) A közigazgatási szervek típusai, jogállásuk, alapításuk, továbbá irányításuk, illetve felügyeletük rendje.
b.)  A kormány irányítása alá nem tartozó, közigazgatási feladatot (is) ellátó szervezetek meghatározása, jogállásuk, feladataik szabályozása.
c.) Államigazgatási feladat önkormányzati szervre, illetve közigazgatási feladat nem közigazgatási szervre ruházása, továbbá ilyen feladat átruházás elveinek meghatározása.
d.)  A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak meghatározása.
e.)  Az állam és az állam alkalmazottja kártérítési felelősségének szabályozása jogellenes károkozás esetén.
f.)  A köztisztviselők jogállása, javadalmazása, előmenetele.