A címben jelzett téma szerteágazó és sokoldalú, mivel nagyon sok a kapcsolódási pont az önkormányzat és a jegyző, valamint a földhivatal munkájában. A terjedelmi előírásokat tiszteletben tartva cikkemben csak néhány együttműködési terület felvillantására vállalkozhatok.
A földhivatali adatbázis olyan információkat tartalmaz, amelyeknek ismerete az önkormányzatok és a jegyzők hatáskörébe tartozó feladatok ellátásához sok esetben nélkülözhetetlen (építésügy, hatósági ügyek, adóügyek stb.).

A korábbi szabályozás alapján az adatszolgáltatás papír alapú és az önkormányzat részére – korlátozásokkal – ingyenes volt. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási-szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (díjtörvény) 2010. januári módosítása eredményeként megszűnt a papír alapú nem hiteles tulajdoni lap, és az önkormányzatok személyes díjmentessége is. A törvény 31. §-ában felsorolt hatósági, közigazgatási és egyéb eljárásokhoz díjmentesen csak az elektronikus dokumentumként szolgáltatott, nem hiteles tulajdonilap-másolat kérdezhető le (tárgyi díjmentesség).

Mindez azt eredményezte, hogy a hatóságok számára a TakarNet rendszer (számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer) szolgáltatásainak igénybevétele – a feladatellátáshoz szükséges ingatlan-nyilvántartási adatok megismerése okán – szinte kötelezővé vált. Az adatigénylés új eljárásrendjére való átállás nem minden esetben zajlott zökkenőmentesen, egyrészt azért, mert a rendszerhez történő csatlakozás eljárási és technikai feltételeiről az önkormányzatok nem rendelkeztek kellő ismeretekkel, másrészt azért, mert az anyagi feltételeket is nekik kellett biztosítani (csatlakozási díj, informatikai feltételek). A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszer működésével nincs alapvető probléma, de néhány esetben a szabályozás pontosítása indokolt lenne (pl. hagyatéki leltárok felvétele). A TakarNet rendszer nagy előnye a gyorsasága is. Az adat azonnal elérhető, így az ügyintézési idő lerövidül.

Igazgatási szolgáltatási díj

A díjtörvény fent említett módosítása eredményeként megszűnt az önkormányzatok teljes személyes díjmentessége, vagyis az ingatlan-nyilvántartási eljárásban igazgatási-szolgáltatási díjat kötelesek fizetni. Néha előfordul, hogy az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetéséhez képviselő testületi határozat, hatósági döntés szükséges, melyek elhúzódó meghozatala az ügyintézési határidő meghosszabbításához vezet.

Az igazgatási-szolgáltatási díjak beszedése nem mindig jár sikerrel, ezért a földhivatal a jegyzőt, mint helyi adóhatóságot keresi meg a végrehajtási eljárások lefolytatása iránt. Az esetek jelentős hányadában a jegyző eljárása is sikertelen marad jövedelem, illetve vagyon hiányában. Megyei szinten a végrehajtásra átadott ügyek mindössze 30 %-a sikeres. A tartozás összegét a földhivatal folyamatosan nyilvántartja és ismételten megkeresi a jegyzőt a végrehajtás lefolytatása iránt.

Telekalakítási eljárás

2010. január elsejétől az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerinti telekalakítási eljárásokban első fokon a körzeti földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal lett kijelölve eljáró hatóságként. A kisajátítással kapcsolatos telekalakítások eddigi szabályait a módosítás nem érinti, az ott szereplő építésügyi hatóság továbbra is az önkormányzati építésügyi hatóság.

Az a tapasztalatunk, hogy a jogszabályi környezet ellentmondásainak feloldása után a földhivatal a telekalakítási eljárások ügyintézését zökkenőmentesen át tudta venni az önkormányzati építéshatóságtól. A telekalakítást engedélyező határozat meghozatalának feltétele a különböző szakhatóságok hozzájárulása, ezért a földhivatalnak mindig be kell vonni az eljárásba az önkormányzati építésügyi hatóságot is, hiszen a telekalakításnak feltétele a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, illetve az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak való megfelelés. A két hivatal között a munkakapcsolat nagyon jónak mondható. Az összetett esetekben az önkormányzati építéshatóság készségesen állt rendelkezésre, a probléma ügyfélbarát megoldása érdekében.

Utcanevek és házszámok

Az utcanevek és a házszámok megváltozásáról a földhivatalok gyakran nem szereznek tudomást. Ez különösen akkor jelent gondot, ha a tulajdonos az ingatlanára jelzálogjogot akar bejegyeztetni, és eltérés van a tényleges és a nyilvántartott adatok között. Ilyenkor jegyzői igazolás alapján vezeti át a kívánt adatokat a földhivatal, de csak adott ingatlan vonatkozásában.

Településrendezés

A rendezési tervek és azok módosításai határozzák meg a település hosszú távú területgazdálkodását. A megyei földhivatalnak a rendezési tervek megalkotása során a termőterületekre vonatkozóan véleményezési joga van. A termőterület igénybevételével történő belterületi fejlesztéseknél időnként visszatérő probléma, hogy az önkormányzatok nem számolnak a belterületben lévő beépítetlen, illetve kivettként nyilvántartott területekkel. Előfordul, hogy a reális igények mértékét lényegesen meghaladó nagyságú, jó minőségű szántóterületeket kérnek a belterületbe csatolni lakópark, termál villapark, üdülőfalú, golfpálya stb. megvalósítása érdekében.

A termőföld mennyiségi védelme a földhivatal egyik alapvető feladata. Az érdekek sokszor egymás ellen hatnak. E probléma az által kiküszöbölhető lenne, ha a rendezési tervek készítésekor a földhivatal véleményét és alternatív javaslatait figyelembe vennék, és mérlegelnék.

További problémát vet fel, hogy a belterületbe csatolás engedélyezésénél a földhivatal figyelembe veszi a be nem épített területeket is. A valós és az ingatan-nyilvántartási adat eltérést mutathat, és mutat is. Ennek oka, hogy az ingatlanok tulajdonosai az épületeket nem jelentik be, azok feltüntetését nem kérik a közhiteles nyilvántartásban.

Épületek rendeltetésmód változása

E terület jogi szabályozásában a közelmúltban volt egy időszak, amikor a rendeltetésmód változását hatósági engedély nélkül, – kizárólag a tulajdonos bejelentése alapján, – át kellett vezetni az ingatlan-nyilvántartásban. A rendezési tervbe ütköző változások esetében az építéshatóság, vagy az önkormányzat fellebbezett. Az új jogi szabályozás az épületek rendeltetésmód változásának átvezetését hatósági bizonyítványhoz kötötte.

Vételi ajánlatok

A termőföld törvény által előírt vételi ajánlatok kifüggesztésénél nem kedvezőek a tapasztalatok, ugyanis olyan vételi ajánlatok is kifüggesztésre kerülnek, melyek a vételi ajánlat kritériumainak nem felelnek meg. Különösen igaz ez a 2010. szeptember 1. napjától, amikor az elővásárlásra jogosultak sorrendjében jogszabályi változás történt. A vételi ajánlatok egy része nincs összhangban az új szabályozással.

Jogsegély, hirdetményi közlés

A döntés közléséről szóló hatósági intézkedések posta általi visszaküldése miatt gyakran keressük meg az Okmányirodát jogsegély keretében, az ügyfelek által be nem jelentett lakcímváltozás közlését kérve. Ezekben az ügyekben kedvezőek a tapasztalataink, mivel minden esetben gyors tájékoztatást kapunk.

A TakarNet felhasználók ellenőrzésének tapasztalatai

A TakarNet rendszer használatának ellenőrzése – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 75. §. (4) bekezdése alapján – az ingatlanügyi hatóság feladata. Az ellenőrzés keretében a földhivatal az igénybevevők adatlekérdezésének jogszerűségét (lekérdezések naplózása, díjmentesség igénybevételének megalapozottsága stb.), és a biztonsági előírások betartását ellenőrizheti.

Az ellenőrzések kapcsán megállapítható volt, hogy a jogszabályi előírásoktól eltérő felhasználás oka a felhasználók nem megfelelő tájékoztatása volt. A körjegyzőségek, és polgármesteri hivatalok köztisztviselői pozitív hozzáállással, és maximális együttműködéssel segítették munkánkat.
A témát nem lehet befejezni, csak egy ponton abbahagyni, de közel sem azzal a megnyugtató érzéssel, hogy sikerült minden kérdést érinteni.