Az építésfelügyelet Dél-dunántúli tapasztalatai 2010/6

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási hivatal / Kormányhivatal

Az építésfelügyelet Dél-dunántúli tapasztalatai 2010/6

XII. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Dr. Vörösné Lukács Éva vezető - Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal Építésfelügyelet Szakigazgatási Szerv



Az építésfelügyeleti tevékenység ellátása állami feladat. A hatáskört a 2010. szeptember 1. előtti regionális közigazgatási hivatalok építésfelügyeleti szakigazgatási szervéhez telepítették, illetékességi területük jelenleg is megegyezik a volt régiók közigazgatási területével. Építésfelügyeletünk Somogy, Baranya és Tolna megyében végzi munkáját.

 


Az építésfelügyelet hatóság. Hatósági jogkörében helyszíni ellenőrzéseket végez, építésfelügyeleti intézkedéseket tesz, szükség esetén külön jogszabály szerint építésfelügyeleti bírságot szab ki, mindemellett adatokat továbbít, hatáskörébe nem tartozó jogszabálysértés észlelése esetén értesíti az illetékes hatóságot és vezeti a hatáskörébe utalt nyilvántartásokat.
Fő feladataként a kivitelezések folyamatát, szakszerűségét, a beépített vagy beépítésre szánt építőanyagok minőségét ellenőrzi, vizsgálja a kivitelezés szereplőinek jogosultságát, szerződéseiket és munkáját, valamint az építési munkák végzésénél szükséges dokumentációk meglétét, tartalmát és vezetését valamint a kiviteli terveket. A kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX. 15.) kormányrendelet nem csak az építésfelügyelőknek, hanem az építőipari kivitelezésben dolgozó szakembereknek is íródott. A jogszabály a kivitelezésben résztvevők feladatait, felelősségét, ezek megoszlását és mértékét tartalmazza. Sajnálatos, de nem kell nagyító, hogy a hiányosságokat felfedezzük.
Az építési napló nem új keletű az építőiparban. Amikor kézbe vesszük, nagy a valószínűsége, hogy hibákat találunk. Csak pár példa: a nyilvántartási rész nincs vagy hiányosan, esetleg rosszul van kitöltve. A napi bejegyzések elnagyoltak, a munkafolyamatokat egy-két mondattal írják le, nincs feltüntetve az anyagminőség, a munkavégzés pontos helye nem beazonosítható. Az alvállalkozók a legtöbb esetben nem vezetnek naplót. Mindebből leszűrhető, hogy a kivitelezők nincsenek tisztában az építési napló szerepével, jelentőségével. Az építési napló – ahogy a neve is mutatja – rögzíteni hivatott az épület, építmény építésének minden egyes napján a szakmailag fontos munkafolyamatokat, a felhasznált anyagok minőségét, a munkások szakképesítését. Az építési napló kommunikációs eszköze a kivitelezésben résztvevőknek, s dokumentum, ami felfedheti a későbbiekben láthatóvá váló rejtett hibák okát és felelősét, vagy éppen megvédi pl. a felelős műszaki vezetőt. A jól vezetett építési naplóra évtizedekkel később is lehet alapozni, ha az épületet értékesíteni kívánják, netalán bővíteni szándékoznak, vagy ráépítést terveznek. Az építési napló bírósági eljárás során bizonyíték.
Generál kivitelezéskor az alvállalkozók vagy nem alkalmaznak szakági felelős műszaki vezetőket, ha mégis, akkor azok jogosultsága nem megfelelő. Van, hogy maguk a szakági felelős műszaki vezetők sincsenek tisztában azzal, hogy milyen volumenű munkákat irányíthatnak.
A köztudatban az él, hogy csak 30 millió Ft feletti beruházás esetén kötelező műszaki ellenőr alkalmazása, ezért a több kivitelező által végzett beruházásoknál nem alkalmazzák őket, holott ezt a jogszabály előírja.
Szintén gyenge pont a kiviteli terv. Általános nézet, hogy „családi házhoz” nem kell. Az elsőfokú építésügyi hatóság az építési engedélyben előírja a kiviteli tervdokumentáció elkészíttetését. A meglévő kiviteli tervek gyakorta hiányosak, a tervlapokat a tervező, építtető nem írja alá, nincs feltüntetve a tervező, hiányzik a tervezői nyilatkozat, műszaki leírás.
Az építtetők, kivitelezők már tudják, hogy vizsgálatunk a felhasználandó építőanyagok megfelelőségi igazolására is kiterjed. A bontott építőanyagokat, vályog falazatot, helyszínen készített betont, a kiskereskedésekben vásárolt burkoló anyagokat – a lista nem teljes – nem vizsgáltatják be. Ennek oka, hogy nincs a köztudatban, hogy hol és kivel lehet ezt elvégeztetni, s a vizsgálat árát magasnak tartják minden előzetes tájékozódás nélkül.
Az helyszíni ellenőrzéskor még mindig találkozunk szerkezeti, technológiai hibákkal a földmunkáktól kezdve a tartószerkezeteken keresztül a tetőfedésig.
Tapasztalatunk, hogy az építtetők, beruházók szívesen térnek el az engedélyezett tervdokumentációtól, módosítást nem kérve. Meglepő, hogy az arány az önkormányzati beruházásoknál a legnagyobb!
A felsorolt hibák palettája színes. Nem mondható el, hogy az építési morál, a jogszabály ismerete és a jogkövető magatartás javult volna az építőiparban. Az építésfelügyelet azonban az elmúlt évekhez képest „láthatóvá” vált, intézkedéseink híre szárnyra kapott. Az építésfelügyelőkkel szembeni ellenséges magatartás már csak elvétve fordul elő. Ez év végére az építésfelügyelők létszáma a kétszeresére nőtt, így több helyszíni ellenőrzés megtartására lesz lehetőségünk.
Közérdek, de egyben egyéni érdek is, hogy az építési tevékenység végzése a rendezési terveknek megfelelően, az országos és helyi építésügyi szabályok előírásai szerint, jó minőségben történjen.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu