Örülök, hogy a Jegyző és Közigazgatás ismét Somogyországba invitálja a Kedves Olvasót. Abba a 320 ezres lakosú, szépséges megyébe, amely aprófalvaival, kisvárosaival és megyeszékhelyével, Kaposvárral a harmadik évezred elején is megpróbál életteret és munkát teremteni azoknak, akik itt szeretnének dolgozni, alkotni, boldogulni.

Jó, hogy a folyóirat a jegyzőket, s a közigazgatás szolgálóit a napi aktualitásokon túl – jegyzők státusza a közigazgatás átalakítása fényében, közmunkaprogram, közbiztonság, anyakönyvi változások, térfigyelő kamerák – szinte kézen fogva vezeti el Somogyba, többek között Csurgóra, Csokonai kedves településére, Kaposvárra, a szökőkutak és a szobrok városába, de bemutatkozik Zamárdi is, mint az egyik legfiatalabb somogyi város, amelynek földjéből avarkori temetői leletek kerültek elő egykor.
A Balatontól a Dráváig terjedő asszonyszelídségű dombokkal szabdalt, mintegy 6036 négyzetkilométernyi terület látványában is lenyűgöző. Erdőben, vadban egyaránt gazdag a megye, de itt él a magyarországi rétisas populáció jelentős hányada is. Csábító a Balaton mozgalmas déli partja, de az érintetlen Dráva parton, s a völgyek ölelésében megbúvó, kis falvak szállásadóinál is megtalálják nyugalmukat a béke, a harmónia és a csend barátai. Úgy vélem, a bennünket körülvevő, meglehetősen zaklatott világban talán az eddiginél is jobban felértékelődik a szépség. Az épített és a természeti környezet kínálta látvány, amely rabul ejti az idelátogatót, s leülteti a „pillanat küszöbére”.
Igen ám, de ehhez elengedhetetlen egyfajta belső igény, a szívben megfogant vágy, hogy eltávolodva a monoton mindennapoktól, felviduljon a lélek. Lélekfürösztésre pedig számtalan lehetőség kínálkozik – kinek-kinek kedve szerint. Meseszálló várja a családokat Bőszénfán, Patcán pedig a Katica-tanya csalogatja a kicsiket, számos gyógyvizes fürdőben kaphatunk gyógyírt bajainkra – mint például Csokonyavisontán, Igalban és Szulokban –, és virágzik a wellnessturizmus Nagyatádon, Marcaliban, Siófokon és Barcson is. Az ország nyári fővárosa, Siófok, valamint Somogyország szíve, Kaposvár különleges kulturális attrakcióival hívja fel magára a figyelmet. Somogyvár, Andocs, Segesd és Gyugy temploma méltán vonzza az egyre inkább bontakozó vallási turizmus résztvevőit.
Régmúlt és ma találkozik Somogy városaiban és falvaiban. A civilizáció azonban még nem tette be mindenhova a lábát. Különleges élmény Visnyeszéplak életébe bepillantani, kecskesajtot, mézet kóstolni a termelőknél, s egy finom gyógyteát elkortyolni vendéglátóinknál. Lenyűgöző a Zselic, ahol magánarborétum, üveghuta, finn fenyőből épült bencés monostor várja a vendéget és Kassai Lajos kaposdadai lovasíjász paradicsoma.
Messzeföldön híres a somogyi vendégszeretet, az ízes étkek mellett jóféle nedűt kínálnak a gazdák, hiszen az év borásza már több ízben Somogyból került ki. S ha már a kulináris élvezeteknek és a fürdődagonyának köszönhetően jobb kedvre derültünk, induljunk el szellemi táplálékkeresőre! Fedezzük fel Rippl-Rónai, Galimberti Sándor, Vaszary János, Rudnay Gyula, Kunffy Lajos, Zichy Mihály, Bernáth Aurél, Szász Endre művészetét, hiszen gazdag múzeumi hálózat fonja át a megyét. Nemcsak a kúriák, hanem a tájházak is maradandó élményanyagot kínálnak, hiszen megelevenednek a népélet tárgyai, szokásai, hagyományai. Az Európa Nostra-díjas Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, s a Szántódpusztai Majormúzeum ugyancsak Somogy büszkesége, mint ahogy az a számos hagyományőrző egyesület, civil szervezet, kórus, könnyű- és komolyzenei együttes – köztük a Somogy Táncegyüttes és a Vikár Béla Vegyeskar – amelyek nemcsak a helybéliek és a Somogyba érkezők jókedvéről gondoskodnak, hanem szerte a világban öregbítik eme országnyi megye hírnevét.

Kedves Olvasó!

Remélem, sikerült felkeltenem érdeklődését ehhez az Isten teremtette, szépséges vidékhez, amely nekünk, somogyiaknak szívünkhöz a legközelebb álló. Legyen részese Ön is a látványnak, az élménynek, az igazi vendégszeretetnek. Egy-két napra, egy-két hétre, vagy akár egy egész életre!
Barátsággal jegyzé e sorokat: