Az anyakönyvi rendszer sikerrel vizsgázott a 2004. évi népszavazáson 2005/1

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Okmányirodák

Az anyakönyvi rendszer sikerrel vizsgázott a 2004. évi népszavazáson 2005/1

VII. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Lászlóné dr. Kovács Ilona
főjegyző
Baranya megye

A személyi nyilvántartások közül talán a legjelentősebb az anyakönyvi nyilvántartás, amely az összes többi személyi nyilvántartás alapjául is szolgál

Az állami anyakönyvezést Magyarországon még a XIX. sz. végén az 1894. évi XXXIII. törvénycikk vezette be 1895. október 1-i hatállyal, és ezzel egyidejűleg a kötelező polgári házasságkötést is előírták. Az állami anyakönyvek vezetése az ún. anyakönyvi kerületek székhelyén történt.
Napjainkban az anyakönyvezés a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényen, valamint az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendeleten alapul. Ez utóbbi jogszabály 2002. évi módosítása alapvetően befolyásolta az eddig alkalmazott anyakönyvezési technikát. Az anyakönyv-vezetők az anyakönyvi nyilvántartás alap adatait és azok változásait átvezetik az anyakönyvön, majd ezen adatok alapján adatszolgáltatást végeznek a személyadat- és lakcímnyilvántartás rendszerébe.
A személyadat- és lakcímnyilvántartás vezetésének célját az 1992. évi LXVI. törvény abban jelölte meg, hogy a polgárok az egymás közötti jogviszonyban személyazonosságukat megfelelően igazolhassák, illetve a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más szervek a nyilvántartásból – törvényi előírások keretei között – adatokat igényelhessenek. A választási nyilvántartás is e kategóriába tartozik, hisz az adott pillanatban tartalmaznia kell Magyarország választójoggal rendelkező állampolgárainak személyes és lakcímadatait. Ebből a nyilvántartásból készül a névjegyzék, és a választási értesítő is.
A szolgáltató állam
E koncepcióba illeszkedik az információs társadalom létrehozására vonatkozó kormányzati stratégia, amelynek részét képezi az e-kormányzati és az e-önkormányzat részstratégia is. Az e-kormányzati stratégiába illeszkedő eddigi legfontosabb elektronikus szolgáltatás az okmányirodai rendszeren alapuló – és az okmányirodák által végzett – tevékenység, az okmányszolgáltatás. Az okmányirodák illetékességi területe általában a kistérségi területtel esik egybe. A közigazgatás korszerűsítés célja egyrészről az, hogy a kistérségi lehatárolás mielőbb kerüljön összhangba az okmányirodai körzetekkel, másrészről pedig a megyei államigazgatási feladatok egy része decentralizálásra kerüljön a körzetközpontokba, illetve a helyi jegyzői feladatok bizonyos része centralizálódjon a kistérségi központokban.
A kistérségi államigazgatási feladatok teljes köre semmiképpen sem kerülhet körzetesítésre, vannak ugyanis olyan lokális feladatok, amelyek csak helyben intézhetők a jövőben is (anyakönyvi feladatok, a jegyzői feladatok jelentős része, polgármester államigazgatási feladatainak egy része) . Ebből a megfontolásból, illetve a szolgáltató állam koncepció megvalósításának igényéből indult ki az a korszerűsítési folyamat, amely megteremtette egy új elektronikus anyakönyvi rendszer alapjainak a létrehozását. A „Családi Anyakönyvi Projekt” (CSAK) keretén belül kialakított új „Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer” (ASZA) célja az volt, hogy minden anyakönyvezető a székhelyén, számítógépen, on-line tudja elérni a központi rendszert.
A rendszer telepítése
A projekt megvalósításának érdekében az ország több mint 3000 önkormányzata kapott számítógépet, ebből Baranya megye 117 önkormányzatához több mint 140 számítógép került. A számítógépek kiépítettsége a mai kor színvonalának megfelelő, mely a GSM rendszer biztosította GPRS rendszerrel kapcsolódik a BM KH központi adatbázisához. A számítógépen található szoftverek megyei (Közigazgatási Hivatal) és országos (Központi Hivatal) HelpDesk-ek közreműködésével egységesnek tekinthetők. Baranya megyében az ASZA munkaállomásokat 2004 nyarán telepítették minden önkormányzatra. A telepítést követően szeptember közepétől beindult a közreműködők, megyei HelpDesk és az anyakönyvezetők képzése.
A 2003. évi uniós népszavazás során még – a fakultatívan vállalható – internetes kapcsolat segítségével kapcsolódtak be a kistelepülések a választási adatszolgáltatásba, ám ez elég heterogén volt a települések eltérő eszközparkja miatt. (Országosan ez a rendszer 20-30%-ban volt használható, konkrétan Baranyában az Interneten jelentő önkormányzatok száma csupán 60 volt). A 2004. évi országos népszavazás viszont jó apropóként szolgált ahhoz az alapötlethez, hogy – lévén minden HVI székhely település rendelkezik egy, a központi rendszer eléréséhez alkalmas munkaállomással –, az ASZA rendszerre épüljön rá a választási kommunikáció.
 
Összehasonlítás a 2003. évi uniós népszavazás, illetve a 2004. évi országos népszavazás adatfeldolgozó helyeiről Baranyában
Alkalmazásának nehézségei
Az ASZA rendszer a „vékony kliens-kövér szerver” elv alapján lett kifejlesztve, azaz az alkalmazás a központi kiszolgáló oldalán fut, a munkaállomáson gyakorlatilag mindössze annak képe jelenik meg. Ugyanakkor nem hallgatható el, hogy a GPRS rendszer lefedettségének hiányosságai, a GPRS kapcsolat lassúsága, valamint a helyenkénti térerő-problémák a választások előkészítésében, a próbák és a népszavazás során gondot jelentettek. Például azokon a helyeken, ahol az önkormányzat épületére nem volt közvetlen GSM rálátás, ott a kapcsolat megbízhatatlan volt, illetve gyakran használhatatlanná vált. Több település idegenkedett az új rendszer miatt, hiszen előfordult olyan hely, ahol az ASZA-s gépeket még be sem üzemelték, s tartottak a vélt technikai nehézségektől. Néhány település megpróbált felmentést kérni, melyeknek a kötelező jogszabályi előírás miatt a TVI nem tudott helyt adni. A félelmeket növelte az is, hogy az ASZA rendszer alkalmazása a korábbiakhoz képest sokrétű és újszerű feladatot rótt a kistelepülésekre. Ilyenek voltak például (a teljesség igénye nélkül):
 Az ASZA gépeket napjában legalább háromszor be kellet kapcsolni a Fórum és a levelező rendszerek használata miatt;
 A főpróbák előkészítéséhez le kellett tölteniük a dokumentációkat, a forgatókönyvet és a próbaadatokat;
 A főpróbák alkalmával végre kellett hajtani a forgatókönyvben meghatározott feladatokat, rögzíteni az adatlapokat és a napközbeni jelentéseket. A próba végeztével értékelést kellet küldeniük;
 A népszavazás napján rögzíteniük kellett a napközbeni jelentéseket és az adatlapokat.
Sikeresen alkalmaztuk
A kezdeti félelmek ellenére a rendszer Baranya megyében kitűnően vizsgázott. Ebben szerepet játszott az is, hogy a Közigazgatási Hivatal munkatársai (Informatikai HelpDesk) a közreműködők felkészítését időben megkezdték és technikai támogatást nyújtottak a feladatok befejezéséig. Bizonyítja ezt az is, hogy az első főpróbán 100%-ra sikerült teljesíteni a kiírt feladatokat. A következő próbákon is jól működött a rendszer, bár itt már több alkalommal közrejátszottak a fent vázolt technikai problémák (áramszünetek, GSM szolgáltatás, térerő hiány stb.), melyek kiküszöbölésére a megye informatikai irányítása nagy súlyt fektetett.
Kitűnő teljesítménynek tekinthető, hogy egy ilyen aprófalvas megyében, mint Baranya (301 település), 8 település kivételével valamennyi önkormányzat sikerrel alkalmazta az új technikát. Egyrészt az adattovábbítás ideje lényegesen lerövidült, másrészt ezzel a korábbinál arányosabb munkamegosztást sikerült kialakítani, hiszen az okmányirodákra egyébként is igen nagy teher hárult/hárul. Biztató eredmény ez a tekintetben is, hogy a 2006. évi országgyűlési és önkormányzati választásokon a most szerzett rutin birtokában a rendszer már hatékonyan alkalmazható lesz. Távlatilag pedig az sem elképzelhetetlen, hogy az így továbbított adatok köre esetleg a jegyzőkönyvi adattartalom rögzítésével is kiegészüljön, de ehhez természetesen helyi szinten a szükséges szakmai felkészültség garanciáit is biztosítani kell. A választásokon túlmenően az ASZA-s gépek mostani „bevetésének” nem elhanyagolható hozadéka lehet az is, hogy az elektronikus anyakönyvi szolgáltató alrendszer 2005. áprilisi bevezetése ezáltal jóval zökkenőmentésebben történhet.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu