A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) rendelkezéseit több ponton is módosította a 2010. évi CLXIV. törvény. Többek között a jogalkotó indokoltnak látta a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségének eseteit is egy csokorba gyűjtve szabályozni. E rendelkezések között az újdonság erejével hatott az állammal szembeni köztartozás fennállásának esete, mint összeférhetetlenségi ok. A jogalkotóval egyetértve könnyen belátható, hogy valamely település első emberének az állammal szembeni rendezetlen köztartozása alkalmas a közbizalom, illetve a helyi demokratikus intézményrendszer jogszerű működésébe vetett bizalom megrendítésére, amely az önkormányzatra és annak polgármesterére nézve komoly erkölcsi hátrányt jelent.

A fent hivatkozott összeférhetetlenségi szabály 2010. december 24. napján lépett hatályba és az Ötv. 33/A.§ (2a) bekezdés c) pontjában a következőképen olvasható: „(2a) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a polgármesternek a megbízatását, c) akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi.”

E tárgykörben eljárásjogi szempontból iránymutató az Ötv. 33/A. § (4) bekezdése, mely azt is kimondja: „Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget (vagyis nem szüntette meg a törvényben biztosított határidőn belül az összeférhetetlenséget), bármely képviselő indítványára – a száz, vagy a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.”

Az alábbiakban ismertetésre kerülő konkrét esetben figyelembe kell vennünk a már említett 2010. évi CLXIV. törvény átmeneti szabályozást is tartalmazó rendelkezését, amelynek 7. §  (3) bekezdése kimondja: „Ha e törvény hatálybalépésekor a polgármesteri tisztséget betöltőnek az Ötv. 33/A. §-ának e törvénnyel megállapított (2a) bekezdés c) pontja alapján összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a megbízatását, az összeférhetetlenség megállapítását az Ötv. 33/A. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően e törvény hatálybalépését követő hatvanadik nap után lehet kezdeményezni.”

A jogalkotó valószínűleg nemes egyszerűséggel nem foglalkozott azzal a körülménnyel, hogy az adótitok jogintézményére is tekintettel, hogyan kerülhet nyilvánosságra jogszerűen az a tény, hogy egy polgármesternek köztartozása áll fenn az állammal szemben, hogyan lehetséges törvényes keretek között érvényt szerezni a feni összeférhetetlenségi szabálynak? Erre a kérdésre és más kapcsolódó eljárásjogi felvetésre is választ ad az országban először Felcsúton precedens jelleggel lefolytatott összeférhetetlenségi eljárás tapasztalata.

Településünkön ez év februárjában került sor a fenti összeférhetetlenségi ok miatt eljárás megindítására. Nem igényel különösebb jogi magyarázatot, hogy a vonatkozó jogszabályok értelme szerint a polgármester vagyonnyilatkozata nyilvános, azt bármelyik érdeklődő állampolgár megismerheti. Településünk akkori polgármesterének 2010. év októberében, majd 2011. év januárjában leadott vagyonnyilatkozatába történt betekintés során megállapítást nyert a betekintést kérő képviselő részéről, hogy a polgármesternek köztartozása állt fenn az állammal szemben. Ezt a tényt megerősítették a képviselők részéről a nyilvános földhivatali ingatlan- nyilvántartásból szerzett adatok is. A tulajdoni lap másolatok szerint az akkori polgármester kizárólagos tulajdonában álló két ingatlanára 2010. január hó 10. napjával a mostani NAV több millió forint összeg és annak járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyeztetett be. Továbbá mivel a főállású polgármester az illetményét szabálytalanul készpénzben vette föl a Polgármesteri Hivatal házipénztárából, a kifizetéshez csatolt könyvelési bizonylatokból megállapítható volt, hogy a fizetésére is végrehajtást vezetett a NAV. Az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján ismert, hogy végrehajtást (akár fizetésre, akár ingatlanra) akkor vezet a NAV, ha részletfizetést, vagy fizetési halasztást nem kapott az adós.

A fenti bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy a polgármesternek rendezetlen köztartozása állt fenn az állammal szemben és ez a köztartozás az Ötv. 33/A.§ (2a) bekezdés c) pontja hatályba lépését (2010. december hó 24.) követően több mint 60 nap elteltével is fennállt, vagyis a jogvesztő határidő letelt és a polgármester az összeférhetetlenségi okot nem szüntette meg. Az összeférhetetlenségi ok az Ötv. 33/A. § (2a) bekezdés c) pontja hatályba lépését (2010. december hó 24.) követő napon merült fel, mivel az állammal szembeni köztartozása már korábban fennállt. Az ok felmerülésétől számítottan az átmeneti szabályozás szerint 60 napja volt a polgármesternek arra, hogy az összeférhetetlenséget megszüntesse. A 60. nap 2011. február 22-én lejárt és megállapítható volt, hogy a polgármester az összeférhetetlenség megszüntetését elmulasztotta.

A vonatkozó jogszabályok szerint a képviselő-testület bármely képviselő indítványára köteles megvizsgálni az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását. Ez alapján 2011. február 23-án az egyik képviselő indítványt terjesztett elő a polgármesternél az összeférhetetlenség megvizsgálására és ezzel együtt három képviselő (hét fős a testület) kezdeményezte a rendkívüli zárt testületi ülés összehívását (napirendi pont, időpont és kész előterjesztés mellékelésével). Az alábbiakban látható lesz, hogy a képviselő- testület az eljárás során szűk határidőket állapított meg. Ennek indoka, hogy nem lehet sokáig kétséges, hogy a polgármesterrel szemben az összeférhetetlenségi ok fenn áll-e, hiszen a hosszadalmas eljárás az önkormányzat működőképességét veszélyeztetné. A jogbiztonság szempontjából is kiemelten fontos, hogy az összeférhetetlenségi eljárás rövid határidőn belül véget érjen, és kizárja annak lehetőségét, hogy olyan polgármester vegyen részt a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében és meghozatalában, akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.  A 2011. február 24-ei zárt ülésen az indítványt előterjesztő képviselő kezdeményezte a polgármester összeférhetetlenségének megállapítását. A képviselő- testület minősített többségű szavazatával a kezdeményezésnek helyt adott (a polgármester a szavazásból nem lett kizárva) és egyúttal döntött egy háromfős ideiglenes bizottság létrehozásáról, megválasztotta annak elnökét és tagjait, valamint megbízta a bizottságot az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásának vizsgálatával. Az ideiglenes bizottságnak 2011. február 28-ára kellett javaslatát a képviselő- testület elé terjesztenie. Lényeges eljárásjogi szabály, hogy a polgármester összeférhetetlenségének vizsgálata esetében eltérő gyakorlatot ír elő a törvény a képviselők összeférhetetlenségének vizsgálatával szemben. Ugyanis a polgármester esetében egy háromfős ideiglenes bizottságot kell létrehozni és nem a már meglévő állandó bizottság tárgyalja az ügyet.
Az ideiglenes bizottság 2011. február 25-én zárt ülésen vizsgálta az összeférhetetlenség körülményeit (a polgármester is kapott meghívót, előterjeszthette védekezését) és javaslatát a bizottság elnöke terjesztette a képviselő- testület elé a munkaterv szerinti soron következő testületi ülésen, 2011. február 28-án zárt ülés keretében. A testületi ülésen a már fentebb hivatkozott jogszabályhelyekre figyelemmel, valamint a szintén már fentebb ismertetett bizonyítékokra tekintettel az ideiglenes bizottság elnöke egyhangú bizottsági szavazat alapján javasolta az összeférhetetlenség kimondását és a polgármesteri megbízatás megszűnésének megállapítását (a polgármester itt is előadhatta védekezését, szavazásból nem lett kizárva). A minősített többséggel meghozott döntés szerint Felcsút Község Önkormányzatának Képviselő- testülete úgy határozott, hogy a polgármesternek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A.§ (2a) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségét kimondta és polgármesteri megbízatásának megszűnését megállapította. A képviselő- testület a határozatban felhívta a polgármester figyelmét, hogy az összeférhetetlenséget kimondó és a polgármesteri megbízatás megszűnését megállapító határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre való hivatkozással kérheti a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Fejér Megyei Bíróságtól. A következő munkanapon a határozat a polgármester számára hivatalosan is kézbesítésre került.

A polgármester a rendelkezésére álló törvényi határidőn belül jogorvoslati lehetőséggel élt az összeférhetetlenséget kimondó, illetve a megbízatás megszüntetését megállapító képviselő-testületi határozattal szemben. Emiatt a testület döntésének végrehajtását fel kellett függeszteni, vagyis a főállású polgármester jogviszonyát nem lehetett megszüntetni. A Fejér Megyei Bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. A bíróság a polgármestert, illetve a képviselő-testület képviselőjét szükség esetén meghallgathatta volna, de ezzel a lehetőséggel a bíróság nem élt, a rendelkezésére álló, illetve a bekért iratok alapján döntött.  A bíróság írásban kért hiánypótlást a polgármestertől, valamint a képviselő- testületet a felülvizsgálati kérelem megküldésével egyidejűleg felszólította az ellen kérelem benyújtására.  Mivel a bíróság nemperes eljárásban döntött a jogvitáról, ezért ebben az esetben nem lehetett beszélni  felperesről, sem alperesről (ámbár a polgármester jogi képviselője ebbe a hibába beleesett), hanem kérelmező és kérelmezett volt a felek megnevezése. Szintén lényeges eljárásjogi kérdés volt, hogy az ellen kérelem benyújtásával egyidejűleg a képviselő- testületnek döntenie kellett arról is, hogy melyik képviselő képviseli a képviselő- testületet a bíróság előtt. Tehát nem az önkormányzatot kellett képviselni, mint gondolták volna némelyek! Ugyanis ez esetben nem az önkormányzatnak volt jogvitája egy kívülálló személlyel szemben, hanem a polgármesternek a felette munkáltatói jogot gyakorló képviselő- testülettel keletkezett jogvitája, noha a képviselő- testület más esetekben nem jogképes, viszont az önkormányzat minden esetben az. Az ügy bonyolódott azzal, hogy a polgármester a testületi döntés meghozatalát követően és a felülvizsgálati kérelmének beadását megelőzően, úgymond utólagosan megszüntette az összeférhetetlenséget, mert  köztartozásának teljes összegét megfizette az államnak. Felülvizsgálati kérelmét is többek között erre a tényre alapozta. A bíróság a polgármesternek a testület határozatának megsemmisítésére irányuló kérelmét teljes egészében elutasította, a kérelemnek nem adott helyet, eljárásjogi szempontból sem emelt kifogást a testület döntését illetően, vagyis a testület határozata végrehajthatóvá vált. A bíróság egyet értett a testület ellen kérelmében leírt indokokkal, érvekkel, külön kitért arra, hogy a testület teljességgel helyes jogszabályi értelmezés alapján hozta meg a döntését, a polgármester védekezését pedig minden alapot nélkülözőnek tartotta.

Különösen fontos annak a bírósági joggyakorlatnak a figyelembe vétele, amely szerint a polgármester (vagy képviselő) összeférhetetlensége visszamenőlegesen nem állapítható meg, ha az összeférhetetlenségi okot időközben megszüntette. Az Ötv. 33/A.§ (2a) bekezdés c) pontja csak akkor alkalmazható, ha a polgármester összeférhetetlensége az e tárgyban döntő határozat meghozatalának időpontjában is fennáll (függetlenül attól, hogy az összeférhetetlenség megszüntetésére a törvényben előírt határidőt a polgármester elmulasztotta)!  Márpedig a testület e tárgyban döntő határozata meghozatalának időpontjában is fennállt az összeférhetetlenség, hiszen az összeférhetetlenséget csak utána szüntette meg a polgármester. Ugyanis ebben az esetben nem a bíróság mondja ki az összeférhetetlenséget, hanem a testület, az ügy szempontjából a testület határozathozatalának az időpontja az ügydöntő. Az összeférhetetlenség visszamenőleges megállapítására akkor kerülhetett volna sor, ha a polgármester az összeférhetetlenségi eljárás során még a testület összeférhetetlenséget kimondó határozathozatalának időpontja előtt megszünteti az összeférhetetlenséget, de ez nem történt meg. Mivel a bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs, ezzel az összeférhetetlenségi eljárás lezárult, de tanulságait ne felejtsük el.

Egy kérdésre viszont nem kaptunk választ az eljárás során. Mi a teendő akkor, ha a polgármesternek nem csak az állammal szemben áll fönn köztartozása, hanem „uram bocsá” az önkormányzattal szemben is jelentős adósságot halmozott föl? Ugyanis előfordulhat olyan eset is, amikor egy polgármesternek a helyi adóhatóság felé van jelentős rendezetlen köztartozása. Abból kiindulva, hogy az önkormányzat az államháztartás egyik alrendszere, vélekedhetünk úgy is, hogy ez a tartozás is az állammal szembeni köztartozásnak minősül. A jegyző nyilván tudomással bír az ilyen jellegű tartozásokról, de köti őt az adótitok. Mit tehet ilyenkor? Jelenleg egyedüli jogszabályi fogódzkodót az Art. 54. § (1) és (7) bekezdése nyújt, amely szerint: „Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha
(7) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról
a) a bíróságot;”

Ennek a témának a kifejtése viszont már egy másik cikk keretei közé kívánkozik.