A makrogazdasági folyamatok várható alakulása, a költségvetési politika főbb prioritásai

A gazdaságpolitika hosszú távú célja a modernizáció, az európai átlaghoz való felzárkózás, fő törekvése a tavalyi év folyamán elindult kedvező irányú változások további erősítése. Ennek megfelelően a legfontosabb makrogazdasági mutatók alakulásában az alábbi prognosztizálható:
2005-ben változatlanul kedvező külgazdasági feltételekre lehet számítani. A 2005. évben a 2004. évihez hasonló, kb. 4 %-os gazdasági növekedés várható. Az inflációs folyamatokkal kapcsolatban feltételezhető, hogy az áremelkedés üteme éves átlagban 4,5 % körül lehet.
A 2005. év legfontosabb társadalom- és fejlesztéspolitikai prioritásai ezen irányvonalak mentén kerültek kialakításra. Legfőbb társadalompolitikai törekvés a foglalkoztatottság növelése. A 2005. évi adó és -járulékváltozások a közterhek mérséklésével, különböző kedvezményekkel ösztönöznek a munkahelyek számának növelésére, a foglalkoztatás bővítésére. Fontos cél továbbá a gyermekeket nevelők támogatásának, valamint a lakástámogatás rendszerének igazságosabbá tétele, a nyugdíjasok helyzetének javítása.
A nemzetgazdaság hosszú távú fejlődésének alapvető érdeke, hogy minél nagyobb mértékben felkészült legyen az EU pénzek fogadására. Alapvető fejlesztéspolitikai prioritás, hogy az infrastrukturális fejlesztésekhez elegendő forrás álljon rendelkezésre, melyhez szükséges a vállalkozói tőke bevonása is (elsősorban a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jelent kiemelt célt).
Helyi önkormányzatokat érintő főbb prioritások
A helyi önkormányzatok 2005. évi szabályozásával elérendő fő célok az alábbiak:
 a helyi közszolgáltatás kistérségi társulások útján történő ellátásának ösztönzése;
 az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának javítását szolgáló beruházások támogatása;
 a helyi tömegközlekedés gazdasági helyzetének javítása;
 a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításának támogatása;
 az európai uniós fejlesztési források hatékony felhasználása;
 a közoktatásban a méretgazdaságos feladatellátás ösztönzése, az esélykiegyenlítés folytatása, a korszerűbb taneszközök, felszerelések beszerzése és az informatikai rendszer fejlesztése;
 a szociális ellátásbővítést hozó Szolid program elindítása;
 az önkormányzati közszolgáltatásban dolgozók reálbéremelése.
A helyi önkormányzatok állami támogatásainak és „átengedett” normatív bevételeinek várható alakulása
2005-ben a helyi önkormányzatok 2.791,7 milliárd forint hitelbevételek nélküli bevétellel gazdálkodhatnak. Ezen belül az állami támogatások és átengedett bevételek nagysága 1.349,8 milliárd forint, mely az előző évi előirányzathoz képest 7,9 %-os (98,9 milliárd forintos) emelkedést jelent.
A helyi önkormányzatok  központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételeinek
 (állami támogatás + SZJA) alakulása (milliárd forint)

Az 1349,8 milliárd forintos összeget növeli az EU-ból származó  2005-re két és félszereződő  54,4 milliárd forint, az EU társfinanszírozását, valamint a kizárólag hazai forrásból megvalósuló fejlesztéseket szolgáló, fejezetektől átvett 60 milliárd forint. Az így közel 1464,2 milliárd forintot kitevő támogatás csaknem 11 %-kal haladja meg az előző évi előirányzatot.
Mire nyújt fedezetet a 2005. évi forrásnövekmény?
A helyi önkormányzatok 2005. évi központi költségvetési kapcsolataiból származó forrásai (átengedett személyi jövedelemadó, állami hozzájárulások és támogatások) változását feladatonként – és a kormányzati, illetve parlamenti döntéseket is bemutatva  az alábbiak szemléltetik:
a) Az Országgyűléshez benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint:
 milliárd forint
2004. évi bázis előirányzat (2004. évi Ogy. előirányzat-10 milliárd forint „zárolás”) 1240,9
 
Általános takarékossági követelmény -20,0
Megyei önkormányzatok külön takarékossági és illetékbevétel-növelési követelménye  -7,0
Többcélú kistérségi társulások támogatása 8,5
Bér, létszám 
hozzájárulás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz 37,8
feladatellátás ésszerűsítésének támogatása 19,9
Szociális ellátás 
társadalom és szociálpolitikai juttatások növekménye 9,6
Szolid program 3,1
lakásfenntartási támogatás kibővítése 0,7
jövedelempótló típusú szociális támogatások 13,0
Közoktatás 
közoktatásban belépő feladatok 3,6
közoktatási intézmények informatikai fejlesztése, taneszközeinek beszerzése 4,0
oktatási normatívák csökkentése -4,0
Kultúra 
színház átadás -0,2
kulturális áfa ellentételezés 1,3
Beruházás 
belterületi utak szilárd burkolata felújításának támogatása 10,0
címzett és céltámogatás 3,5
EU fejlesztési pályázatok saját forrás kiegészítése  3,0
Egyéb 
helyi közforgalmú közlekedés támogatása 6,0
községek támogatása 0,9
2005. évi javaslat 1334,6
b) Az Országgyűlés által elfogadott további változások:
 milliárd forint
Megyéket megillető SZJA részesedés 2,3
Jövedelemkülönbség-mérséklési támogatás (ebből 3 milliárd a megyei jogú városoké) 4,1
Községek általános támogatása (500 fő alattiak minimuma a 2004. évire emelve) 0,3
Települési igazgatási és kommunális feladatok támogatása 1,5
Körjegyzőségek működésének támogatása 0,5
Közoktatási normatívák (óvodai nevelés, iskolai oktatás, gyógypedagógiai ellátás) 5,7
Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 0,3
Fővárosi kerületek belterületi útjainak szilárd burkolattal való ellátása 0,5
Budapesti Közlekedési Szövetség támogatása -0,2
Deutsche Bühne színház támogatása 0,2
Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása -11,8
Hozzájárulás tömegközlekedési feladatokhoz (új normatíva) 3,4
Kiegészítő támogatás helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz 8,4
Együttesen 15,2

A fentiek szerint biztosított többlettámogatás az alábbi célok megvalósításához nyújt fedezetet:
Pótlólagos támogatás segítségével 2005-ben felgyorsulhat a kistérségi szinten önkéntesen szerveződő társulások megalakulása, és biztosított lesz a már eddig megalakult kistérségi és az ezen belül működő hagyományos intézményfenntartó társulások által szervezett közszolgáltatások magasabb színvonalú ellátása. E feladatokhoz 6,4 milliárd, illetve 9 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az államháztartás egészéhez hasonlóan a helyi önkormányzati szférában az egy főre jutó személyi juttatások 6 %-kal növekednek (finanszírozásáról az V. pont szól részletesebben).
A nyugdíjrendszerre épülő önkormányzati szociális ellátások (rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, rendszeres gyermekvédelmi támogatás stb.) továbbra is az ún. svájci indexálás alapján növekednek.
Az önkormányzatok szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatainak ellátásához adott költségvetési támogatások rendszere az előző évekhez képest szerkezetében lényegesen módosul. Az alapellátásban az eddigi általánosan lakosságszám szerinti finanszírozás helyett feladatarányosan kerül meghatározásra a szociális alapellátás feladataihoz kapcsolódó normatív hozzájárulások jelentős része.
A 2005-ben induló Szolid program eredményeként bővülnek a helyi önkormányzatok által nyújtott szociális ellátások. Az aktív korú nem foglalkoztatottak segélyezése kibővül az anyasági ellátásból visszatérő és elhelyezkedni nem tudók körével. A súlyos egészségi állapotúak ellátását végzők ápolási segélye is emelkedik. A kisgyermekes anyák foglalkoztatásának segítése érdekében a gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó normatív hozzájárulás jogcímek (bölcsődei ellátás, családi napközi) fajlagos összegei jelentősen nőnek.
A közoktatásban az óvodai nevelésben, az általános iskolai oktatásban megjelenik a differenciált normatíva. A közoktatásban résztvevő minden gyermek, tanuló után az önkormányzat alapnormatívára jogosult, és további kiegészítés illetheti meg azokat az önkormányzatokat, ahol a csoportok, osztályok számított átlaglétszáma meghatározott szintet ér el. E feltételek teljesülése esetén még igényelhető az intézményfenntartó társulásokhoz kapcsolódó normatíva is, továbbá a többcélú kistérségi társulások keretében működő intézményfenntartó társulások jelentős összegű további támogatásra számíthatnak a kistérségi feladatszervezéshez kapcsolódóan tervezett központosított előirányzatból. Felgyorsulhat a közoktatás intézményrendszerében a korszerűbb taneszközök, felszerelések beszerzése, továbbá az informatikai rendszer fejlesztése az e célokra összpontosító új normatív, kötött előirányzattal. Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők köre  a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény szerint már előírt felmenő rendszer szerint – bővül.
A közoktatási törvény módosítása növeli továbbá az önkormányzatok mozgásterét az oktatás-szervezésben, elsősorban a foglalkoztatási követelmények oldásával.
A központi költségvetés 10 milliárd forint összegű pótlólagos támogatással járul hozzá a települési önkormányzatok útburkolat felújításához, kiegészítve az önkormányzatok ilyen célú ráfordításait (a 2005. évi 10 milliárd forintos előirányzat 30%-kal „túlléphető”, a 2006. évre az előirányzat 50%-ára vállalható kötelezettség).
Javulhat a helyi tömegközlekedés helyzete is azáltal, hogy a költségvetés – a 6 milliárd forint többlettámogatással – összesen közel 15 milliárd forinttal egészíti ki a helyi önkormányzatok e célra fordított forrásait.
Az EU források igénybevételét elősegítő önerő kiegészítés – 3 milliárd forint többlettámogatással – 7,4 milliárd forintra emelt előirányzata segítségével benyújtandó uniós pályázatokkal az önkormányzati közszolgáltatások (szennyvízelvezetés és -tisztítás, hulladékkezelés, ivóvízminőség javítás, belvíz- és csapadékvíz elvezetés, kórház és szociális intézményi rekonstrukció, stb.) színvonala érzékelhetően javulhat.
A 2005. évi béremelés finanszírozásáról
A 2005. évi költségvetési törvény célkitűzése a közszféra egészében a keresetek átlagosan bruttó 6%-os növekedése. Mindez a prognosztizált 4,5%-os infláció és a személyi jövedelemadó törvényből fakadó érintő változások (2% nettó kereset-javulás) eredményeképpen 3,5%-os reálkereset-emelkedést jelent, amelyhez a források egy részét az önkormányzatok helyi gazdálkodásszervezési döntéseikkel alapozhatják meg az alábbiak szerint:
– Az igazgatásban az átlagosan 6%-os bérfejlesztést, valamint a 13. havi köztisztviselői illetmények visszapótlását saját hatáskörű intézkedésekkel kell megvalósítani.
– A közszolgáltatás egyéb területein az átlagosan 6%-os keresetemeléshez a költségvetés – a forrásszabályozás keretében – 4,5% mértékéig biztosít fedezetet, a további 1,5%-ot racionális gazdálkodással (helyi szervezeti, szervezési intézkedésekkel) kell előteremteni.
/Ehhez 37,8 milliárd forint többlet került megtervezésre a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban az önkormányzati központi forrásokban (normatívákban, SZJA-ban). Az Országgyűlés által elfogadott módosító indítványok eredményeként a „bérhordozó” normatívákba további mintegy 14 milliárd forint épült be. A helyi önkormányzatokat bérkiadásaikhoz ezen túl 8,4 milliárd forint kiegészítő támogatás illeti meg az általuk fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatott – OEP kör nélküli – közalkalmazottak 2003. évi tényleges rendszeres személyi juttatásai arányában./
A forrásszabályozás egyéb kérdései
Ezen alrendszerben is érvényesülő racionális gazdálkodás révén a 2004. évin túl 2005-ben további megtakarítást kell elérni főként az ellátotti létszám csökkenésével arányosan.
A megyei önkormányzatoknál külön követelmény a túlburjánzott önként vállalt feladatok szűkítése. A kötelező feladatok ellátását képesek biztosítani a központi intézkedések révén elérhető nagyobb illetékbevételből, valamint a tetemes illetékhátralék behajtásából.
Az önkormányzati alrendszernek is hozzá kell járulnia az államháztartási egyensúlyt biztosító tartalék képzéséhez az általános mértékben. Ennek összege 21,7 milliárd forint, s az átengedett személyi jövedelemadó terhére kerül figyelembevételre a finanszírozásban:
 a települési önkormányzatoknál mértéke a helyben maradó személyi jövedelemadó 17,25%-a;
 a megyei önkormányzatoknál mértéke az egységes összegű valamint a népességarányos személyi jövedelemadó részesedés együttes összege 83%-ának 17,25%-a..
Az összeget az önkormányzatok tartalékként tervezik meg azzal, hogy az államháztartási bevételi előirányzatok kedvező alakulása esetén a kormány év közben engedélyezi e tartalék felhasználását, sőt esetleg ezen felüli támogatást is megállapíthat. A tartalék önkormányzatonkénti összegét az év elején a normatívákról, stb. megjelenő PM-BM rendeletben kell közzétenni. A helyi önkormányzatoknak az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti pénzellátása e tartalékkal csökkentett személyi jövedelemadó összeg figyelembevételével történik.
Az önkormányzati forrásszabályozásban az ésszerű feladatszervezés ösztönzésén túl csupán néhány intézkedés hoz változást.
Az előző évekkel azonos lesz a személyi jövedelemadó-átengedés 40 % os mértéke, valamint a lakhelyen maradó és a normatívan elosztott rész aránya (10 % 30 %).
A személyi jövedelemadó helyben maradó részén és az iparűzési adóerő-képességen alapuló jövedelemkülönbség mérséklés év végi elszámolásához – a szabályozás 2004. évi változása miatti első évi kamatmentesség után – a 2005. évtől igénybevételi kamat kapcsolódik. Mivel az önkormányzatok által a mutatószám-felméréskor megbecsült adóerő-képesség adat a 2005 májusában beérkező iparűzési adóbevallások hatására nagymértékben változhat, a 2005. július 31-jei lemondásig az önkormányzatot kamatfizetési kötelezettség nem terheli, ahogyan az önhibáján kívül július után beérkező adóbevallások hatása miatti jogosulatlan igénybevétel miatt sem.
Kiegészítő (ÖNHIKI) támogatással továbbra is a működési forráshiányos helyi önkormányzatok működőképességének biztosítása a cél, emellett azonban a szabályozás kapcsolódik a normatív ösztönző rendszer változásaihoz is, erősítve azok hatását. Az igénylés és az elszámolás feltételeiben apróbb, a települési önkormányzatok pénzügyi helyzetét segítő elmozdulások következnek be.
A koncentráltabb  ezáltal szakmai és gazdasági szempontból egyaránt hatékonyabb  önkormányzati feladatellátás céljából előtérbe kerül a közigazgatás korszerűsítése. Ennek keretében a jövőben kiemelt szerepet kapnak a kistérségek mind a közszolgáltatás működtetésében, mind annak fejlesztésében.
Decentralizáció
Lényegesen átalakul a hazai finanszírozású fejlesztési támogatási rendszer, áttörés következik be a fejlesztési támogatások decentralizációjában. A tárcák szakmai fejlesztési támogatásaival azonos súllyal, elkülönítetten és az egyes régiók lehetőségeit is meghatározva jelennek meg a regionális fejlesztési tanácsok döntési körébe tartozó decentralizált fejlesztési programok. Ezt elősegíti a tárca-előirányzatok egy részének regionális programokhoz való átcsoportosítása, valamint az önkormányzatok céltámogatásának és egyes fejlesztési célú központosított támogatásainak (hulladék közszolgáltatás fejlesztése, útburkolat felújítás), továbbá egyes elkülönített állami pénzalapok regionális kiadásainak decentralizálása. Így a döntések közelebb kerülhetnek a végrehajtáshoz. Ezzel párhuzamosan a központi döntési kör csak a valóban országos összefüggésekben mérlegelhető, több tárca együttműködését igénylő, kiemelt fejlesztésekre korlátozódik. Összességében a regionális fejlesztési tanácsok döntési körébe tartozó decentralizált programok előirányzatai 2005-ben meghaladják a 40 milliárd forintot. A megyei területfejlesztési tanácsok által koordinált fejlesztési forrásokat is figyelembe véve, a decentralizált támogatási előirányzatok összege 57,1 milliárd forint, amelyből 42 milliárd forint az önkormányzatok fejlesztési és felújítási feladatait szolgálja.
A költségvetési törvényjavaslat első ízben tartalmazza a decentralizált támogatási programok régiónkénti összegeit. Az előirányzatok régiók közötti elosztása során együttesen kerültek mérlegelésre a régiók gazdasági fejlettségi mutatói, elmaradott kistérségeik népessége és az adott program szakmapolitikai sajátosságai.