„A közös hivatalok a körjegyzőségek mintájára jönnek majd létre” – jelentette ki Tállai András önkormányzati államtitkár. A Jegyző és Közigazgatás Streigl Jánosnét, körjegyzőt kérte fel a hír kommentálására.

A készülő új önkormányzati törvény átalakítja a helyhatóságok világát. A 2011. augusztus 17-i kormányülésen elfogadott határozat alapján várható, hogy a majdan létrejövő járásokon belül megalakulnak a mostani körjegyzőségekhez hasonló közös hivatalok. Egyelőre maradjunk ennél az elnevezésnél, hiszen az intézményi név meghatározása akkor aktuális, amikor az átalakítás tartalma, a hivatalok feladatköre ismertté válik.

Körjegyzőségi hivatalunk a rendszerváltozást követően jött létre, így elég „öregnek” tekinthetjük ezt a hivatali formációt ahhoz, hogy nyugodtan számba vehessük azokat a tapasztalatokat, amelyek értékelése segítheti az átalakítási célok megvalósítását: nevezetesen a magyar közigazgatás decentralizált részének optimalizálását, korszerűsítését.

Eddigi tudomás szerint a tervezett közös hivatalok a hatósági igazgatás vitele mellett kiszolgálnák az önkormányzatok munkáját is. Tehát ellátnák a képviselő-testületek tevékenységéből adódó feladatokat is, ahogyan ezt teszik ma is a polgármesteri hivatalok és a körjegyzőségek. Hogy a közös hivatalok milyen mértékben, vagy milyen megosztással végeznék a kiszabott teendőket a településeken hagyott önkormányzati hivatalokkal vagy más, esetleg kihelyezett hivatali egységgel – ezt ma még csak tippelhetnénk… Mindez a kompetenciák meghatározásán múlik majd.

Tudjuk azonban, hogy a változtatás – bizonyos korszerűsítő szándékok mellett – az önkormányzatok gazdasági nehézségei miatt szükséges. A közös hivatalok kialakításában talán a takarékosság elve lesz a legfontosabb. Ismert az is, hogy a körjegyzőségek az önálló községi polgármesteri hivatalokhoz képest kisebb költséggel működnek. Nézzük csak meg a körjegyzőségek alapításának tendenciáját: a kezdeti ódzkodás után az utóbbi évtizedben rohamosan nőtt a körjegyzőséghez csatlakozó önkormányzatok száma. Ha az okokra kérdezünk, a polgármesterek egyértelmű válasza az, hogy költségvetési megtakarítás végett választották a körjegyzőséget. A körjegyzőség azonos szakmai tartalommal, de mennyiségét tekintve több feladatot végez a kistelepülések önálló hivatalaihoz képest. Ugyanakkor a nagyobb ellátási terület, illetőleg a népesség miatt gazdaságosabb a különböző szakterületen megjelenő ügykörök egy hivatalon belül történő ellátása. A körjegyzőség főként ezért lehet most minta az átalakításhoz. Érthető és helyeselhető a kormányzati törekvés ennek a hatékonyságnak a kiterjesztésére, amely az összes önkormányzatot bevonná a közös hivatalok rendszerébe. Az itt-ott megjelenő kétségek nyomán megjegyzem még, hogy pusztán ez az intézkedés korántsem jelentené az önkormányzati önállóság csorbulását, hiszen a mintaként említett körjegyzőségek gyakorlatában sem történt ilyen. Végül a gazdasági megfontolásokhoz kapcsolódva azt is megjegyzem, hogy a körjegyzői hivatalnál előforduló szakfeladatok magasabb ügyszáma és az ebből adódó helyes munkamegosztás – amely az említett hatékonyság egyik forrása – stabil, szakmai jártassággal bíró köztisztviselők alkalmazását indokolja. Az említett „körjegyzőségi mintát” ebben a vonatkozásban is a döntéshozók figyelmébe ajánlanám.

Valószínű azonban, hogy a körjegyzőség intézményének itt említett gazdasági előnyei mellett működésünkben azt is bizonyítottuk – és ez nemcsak a mi hivatalunkra értendő -, hogy több települési önkormányzat egységes végrehajtó szerveként a körjegyzőség ugyanolyan jó közszolga módjára tudott dolgozni, mint az önálló polgármesteri hivatal. A jól működő körjegyzőségnek is feltétele a szakszerű és szolgáló típusú munkavégzés. Feltétele az erre alkalmas, szakmailag felkészült köztisztviselői gárda, az olyan munkatársak, akik hivatásuknak tekintik a közigazgatást, ki tudják szolgálni a települések önkormányzatait, és polgárait. A mi hivatalunk ilyen. A körjegyzőséghez tartozó települések jegyzői hatáskörbe utalt anyakönyvi, adóigazgatási, szociális és egyéb hatósági ügyeket 10-15 napon belül el tudjunk intézni, az ügyfelet kiszolgáljuk, gyakran személyesen is találkozunk velük. Nyugodtan állíthatom, hogy ez a kis településeken „aranyat ér”, hiszen nagyon sok idős és hátrányos helyzetű ügyfél keres fel bennünket nap, mint nap.

A közvetlen hivatali teendőinkből származtatott eme néhány gondolat után még egy olyan példát is ide sorolok, amelyet az élet hozott elénk. Körjegyzőségünk fenntartói közösen kötöttek külföldi partner kapcsolatot a közeli Szerbia területén fekvő vajdasági településekkel, és ezt az adottságot kihasználva a testvér településekkel szinte 2-3 hetenként találkoznak, sport és egyéb közösségi kapcsolatok ápolására szolgáló rendezvényeket szerveznek, ami ma már nem érinti az önkormányzati költségvetést. A fenntartó önkormányzataink efféle összefogásában evidens része volt a közösen fenntartott körjegyzőségnek. Gara településen három nemzetiség választott kisebbségi önkormányzatot, a horvát és a német kisebbség mellett a cigány nemzetiség is alakíthatott önkormányzatot. A számukra nyújtott, gyakran hasonló szakmai és adminisztratív segítség szintén elősegíti a nemzetiségek közötti párbeszédet és a jó kapcsolatot, amiben szintén van része a körjegyzőségi hivatalnak. Ötletcserék és sikeres rendezvényeik jelzik kapcsolatuk épülését. Tehát akár „járulékos” előnyként is említhetem, hogy a közös hivatal léte önmagában is serkenti az eszmecserét, és szorosabb együttműködést teremtett az önkormányzatok között.

A körjegyzői tapasztalatomból itt csak gondolatébresztésként csippentettem néhányat. Ám elég friss – és persze kevés – az az információ, amelyet az átalakításról most tudunk, ezért ma még nem tapasztalunk perzselő szakmai vitákat az átalakításról. Gondolom, előbb utóbb részünk lesz benne. Már megértünk jó néhány változást az elmúlt két évtizedben; –úgy vélem, ez lesz a legnagyobb… Érdeklődéssel várjuk.

Gara és Bácsszentgyörgy körjegyzője