Az Országgyűlés az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényében (Átv.),  a preambulumban foglalt erkölcsi indítékok és megfontolások alapján határozta meg azokat a célokat – állategyedek megóvása, védelme, kímélete, hasznosítása –, amelyek szükségessé tették a törvény megalkotását. A törvény alapján melyek a jegyzői feladatok?

A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével összefüggő feladatait, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreit a törvény végrehajtására született rendeletek közül a 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályozza. Amennyiben a jegyző az Átv. 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, a fenti rendeletben foglaltak szerint köteles haladéktalanul eljárni, vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését kezdeményezni. A rendelet 4. § (1) bek. értelmében „A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.” A legtöbb esetben a panaszosok a szomszédok állattartási tevékenységét, annak körülményeit, és az ebből fakadó, környezetre gyakorolt hatását (bűz, trágyakezelés, környezetszennyezés, stb.) kifogásolják.
Az ügyek egy része kezelhető, ha az önkormányzat helyi állattartási rendeletben szabályozza az állattartást. A helyi önkormányzatok az Alkotmányban és a helyi önkormányzatokról szóló törvényben általános felhatalmazást kaptak jogszabályalkotásra, helyi társadalmi viszonyok, közügyek rendezésére.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) alapvető rendelkezései között, a 6. §-ban találhatók az állattartásra vonatkozó szabályok. Az önkormányzati rendeletalkotás szempontjából jelentős rendelkezések alapján az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jóllétét, nem károsíthatja a környezetet, de az csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjólléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal korlátozható. A 6. § azt is kimondja, hogy állatot tartani csak az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az utóbbi időben azonban az állattartók gyakran hivatkoznak arra, hogy az önkormányzatok állattartási rendeletei, valamint a rendszeres, állattartással kapcsolatos szomszédjogi viták ellehetetlenítik a hagyományos mezőgazdasági haszonállat-tartást.
Fenti probléma súlyosságát jól tükrözi, hogy a témával az Alkotmánybíróság is foglalkozott, illetve az ombudsmanok előtt is több eljárás volt folyamatban. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa megállapította, hogy az Alkotmánybíróság határozatai, valamint az egészséges környezethez való jogból fakadó követelmények alapján minden helyi önkormányzatnak kötelező lenne a helyi állattartást rendeletben szabályozni.
A gyakorlatban a legnehezebb feladat az állattartás megszüntetésének érvényt szerezni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján:
124. § (1) A hatósági eljárásban az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén állami kényszerrel is el kell érni, hogy a hatóság döntésével pénzfizetésre vagy egyéb magatartásra kötelezett ügyfél e kötelezettségének eleget tegyen.
131. § (4) Ha a hatóság a határozatnak a fellebbezésre való tekintet nélküli végrehajtását rendelte el, a halaszthatatlan végrehajtási cselekményt az első fokon eljáró hatóság köteles foganatosítani.
140. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a) a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, b) feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse, c) a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, d) ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki, e) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. (2) A végrehajtást foganatosító szerv az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a kötelezettet a teljesítéssel előreláthatóan felmerülő költség előlegezésére kötelezi, vagy ha ez nem vezet eredményre, a költséget megelőlegezi.
Mindezek figyelembevételével az intézkedések végrehajtásakor javasolt az állatok kényszerelhelyezése bérelt, üresen álló istállók igénybevételével, civil állatvédő szervezetek bevonása a kedvtelésből tartott állatok elhelyezésénél, illetve a vágó- és haszonállatok értékesítése.
Az állategészségügy, mint közreműködő szakhatóság igyekszik minden segítséget megadni ezeknek a problémás állattartási ügyeknek a megoldásában.