A közigazgatás versenyképessége Előzmények, tapasztalatok, távlatok az úgynevezett lisszaboni stratégia tükrében 2005/1

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási reform

A közigazgatás versenyképessége Előzmények, tapasztalatok, távlatok az úgynevezett lisszaboni stratégia tükrében 2005/1

VII. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Dr. Dudás Ferenc Hivatalvezető



Mára már általánosan elfogadott, hogy a közigazgatás teljesítő képességének színvonala alapvetően meghatározza egy ország versenyképességét.

Nem véletlen, hogy az Európai Unióban is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a közös európai értékekre és hagyományokra épülő úgynevezett Egységes Európai Közigazgatási Tér továbbfejlesztésére, a kapcsolódó intézményi keretek megerősítésére. A lisszaboni csúcson 2000-ben az Európai Tanács úgy foglalt állást, hogy a közigazgatás és szabályozásának javítása meghatározó tényezője annak, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasági egységévé váljon. Erre figyelemmel a nemzeti közigazgatások közötti egyszerű tapasztalatcsere és együttműködés ma már a közös eszközök és megoldások fejlesztésének érdemi stádiumába lépett.
A magánszférától is tanulhatunk
Az ún. információs, posztindusztriális társadalomban a közigazgatással szemben támasztott legfontosabb követelmény hatékonyságának javítása, a társadalom igényeinek minél magasabb színvonalon történő kielégítése. Ezt diktálják a globalizációs kihívások is, amelyek kapcsán ma már általánosan elfogadott, hogy a közigazgatás, illetve infrastruktúrájának minőségi színvonala fontos versenyképességi tényező. Mindezek alapján szükségszerű következménynek tekinthetjük, hogy a közigazgatási rendszerek többsége hatékonyságának optimalizálása érdekében széles körben vesz át és alkalmaz a magánszférában már bevált eljárásokat, illetve módszereket. Ennek következtében a két szektor egyre közelebb kerül egymáshoz, s a magánszféra meghonosított módszerei jelentős hatást gyakorolnak a közigazgatás szervezetrendszerére, illetve működésére. Az ebből fakadó változások egyrészt a hagyományos bürokratikus szervezet fokozatos átalakulásának, másrészt a személyi állománnyal kapcsolatos kormányzati politikák reformjának folyamatát indították el. Mindkét folyamat közös célja, hogy javítsa a közszolgálat szervezeti működésének hatékonyságát, s munkaadói szerepkörének versenyképességét.
Teljesítőképesség
A lisszaboni stratégia, illetve a modernizáció kulcskérdése a közigazgatás teljesítőképességének színvonala. A lisszaboni stratégia félidejéhez közeledve már látható, hogy a célkitűzések időarányos teljesítése elmarad a várt szinttől, ezért a 2005. év tavaszán sorra kerülő európai csúcs kiemelt témája lesz a lisszaboni Agenda végrehajtásának értékelése. Új lendületet kívánnak adni a stratégia teljesítéséhez, s ebben a tágabb értelemben vett közigazgatásnak a jelenlegihez képest jóval jelentősebb szerepet kell játszania. Ennek oka, hogy valamennyi tagállamban a közigazgatás a legnagyobb, egységesen működő szektor (európai átlagban az éves bruttó nemzeti össztermék 45 %-ához járul hozzá, s mintegy 50 millió embert alkalmaz Európában), jogi szabályozása közvetlenül befolyásolja (korlátozza) a vállalkozások működését (szabadságát) és alapvető szolgáltatásokat biztosít, amelyek a stratégia gazdasági célkitűzéseinek teljesítését szolgálják. A lisszaboni célok mellett azonban a globalizációból fakadó modernizációs kényszer is kihívást jelent a tagállamok számára. A tagállami közigazgatások teljesítőképességének színvonala a lisszaboni célkitűzések megvalósításának kulcskérdése, ezért a közigazgatás és a személyi állomány fejlesztését szintén prioritásként  a lisszaboni stratégiához kapcsolódóan  kell kezelni.
Teljesítményértékelés
Komplex teljesítményértékelési rendszerre van szükség. A lisszaboni stratégia sikere, valamint a tagállamok – köztük Magyarország – versenyképességének növekedése azt feltételezi, hogy egyszerre javuljon az egyén, a szervezet és a közigazgatás, mint közösségi szektor teljesítménye, ezért olyan teljesítménymenedzsment rendszerre van szükség, amely képes a teljesítmény e három egymásra épülő szintjét komplexen nyomon követni és értékelni. Ennek megfelelően a közigazgatási teljesítményértékelésnek is több szintjét indokolt kialakítani.
Nemzeti akcióprogram
A 2004. márciusi Európai Tanácson született döntésnek megfelelően jelentés készült a lisszaboni stratégia teljesítéséről. Ebben az a javaslat fogalmazódik meg, hogy valamennyi tagállam két évre szóló ún. nemzeti akcióprogramot készítsen a lisszaboni célok elérésére, amelyet be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz. A tagországok fejlődését 14 pontosan meghatározott mutatószám alapján fogják értékelni, sorrendet felállítva a tagállamok között.
Magyar teljesítménykövetelmények
A fentiekre is tekintettel a közigazgatás teljesítményértékelésének az első szintjét olyan mérhető követelményeknek indokolt képezniük, amelyek segítik Magyarországot abban, hogy minél jobb eredményt érjen el az említett uniós mutatószámok alapján (pl. számszerűen értékelhető a hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezések száma, amelynek köszönhetően egyszerűsödött a vállalkozások működtetése, és az indokolatlan korlátozások felszámolásával mennyivel csökkentek a működési költségek). A teljesítményértékelés második szintjét a szervezetek teljesítménye képezheti, amelynek rendszeres értékelésére el kell rendelni az Európai Unióban bevezetésre ajánlott ún. CAF minőségügyi modell országos alkalmazását (a modell alkalmazása mellett szólhat, hogy a Belügyminisztérium mintegy 160 alkalmazó szervet tart nyilván). A teljesítményértékelés harmadik szintjét az egyéni teljesítménykövetelmények képezhetnék, amelyeket a munkahelyeken a szervezeti és a közigazgatási követelményekhez igazodóan lehet meghatározni. E három teljesítményszint egymásra épültsége biztosíthatná a közigazgatás hozzájárulását ahhoz, hogy a hazai közigazgatás eredményesen teljesítse a lisszaboni követelményeket.
Szervezeti és működései feltételek
Ugyanakkor meg kell teremteni a komplex teljesítményértékelés szervezeti- és működési feltételeit. Ez azt jelenti, hogy egyrészt kormányzati szinten ki kell alakítani a közigazgatás teljesítmény-mutatószámainak értékelését végző elemző központot, másrészt fejleszteni szükséges a Belügyminisztérium CAF on-line informatikai rendszerét, harmadrészt módosítani kell a vonatkozó jogi szabályozást. Ez utóbbi kapcsán hangsúlyozni kell, hogy a teljesítményorientált működés decentralizált (az önkormányzatok önállóságát érvényesítő), a munkahelyi menedzsment számára jelentős mozgásteret engedő jogi környezetben biztosítható.
A közigazgatás középtávú átalakítása
A kormányprogram értelmében el kell készíteni a közigazgatás középtávú átalakításának programját. Ebben kiemelten kell kezelni a lisszaboni célok teljesítését, a közigazgatás komplex teljesítmény-menedzsment rendszerének kialakítását, valamint a szervezeti és működési feltételek megteremtését.
Egyeztetés a szociális partnerekkel
A fentiekben vázolt teljesítmény-menedzsment csak akkor lehet sikeres, ha a lisszaboni stratégia jelentősége az egész társadalomban tudatosul, ezért a szociális partnerek széles körű bevonásával indokolt előkészíteni a lisszaboni nemzeti akcióprogramot, illetve a közigazgatás komplex teljesítmény-menedzsment rendszerét. Ehhez a különböző horizontális és szektorális érdekegyeztető fórumokat (KÉT; OÖKÉT; KÖZSZÖV) célszerű felhasználni.
Javaslat a továbblépésre
A belügyi tárca elkészítette a közigazgatás személyi állománya teljesítőképességének növeléséről szóló előterjesztést, amelyet a Kormány 2005 elején megtárgyal. A Kormány által meghatározott prioritások alapján már sor kerülhet a köztisztviselői rendszer fejlesztésének végrehajtására, amelyet a törvény (2006. január 1-jétől életbe lépő) soron következő jelentős módosítása biztosít. Ennek bemutatására a Jegyző következő lapszámában vállalkozunk.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu