A parlagfű örökzöld téma manapság, úgy hazánkban, mint a világ parlagfűvel fertőzött országaiban. Mit tegyen a hatóság, milyen szerepe van az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek? Érdemes-e, kell-e a parlagfű irtásával foglalkozni? Hatósági feladat, vagy nem? Van-e észlelhető eredménye? Csökkent-e a fertőzött terület, vagy csökkent-e az allergiások igen nagyszámú tábora? Miért nincs homloktérbe állítva az a számos növény (fű, fa, virág) melyek allergiát okoznak? Minderről Vas megyei kitekintéssel.

Nagyon sok ilyen jellegű kérdés merül fel hazánkban, igaz, főleg azok részéről, akiket hátrányosan érint (büntetés, közérdekű védekezés), vagy akiknek rengeteg, vesződséget, sokszor „sziszifuszi” munkát jelent: földhivatali mezőgazdászoknak, a kormányhivatali növényvédelmi felügyelőknek, jegyzőknek.
Ezzel egy időben a világ parlagfűvel fertőzött országai sorban jogszabályokat alkotnak, melyben kötelezővé teszik a parlagfű irtását.  Franciaország, Kanada, de még a gyengén fertőzött Svájc is alkotott ilyen jogszabályt. Egy EU által finanszírozott tanulmány szerint az emberek Magyarországon legérzékenyebbek a parlagfű allergiára, utánunk Dánia, Hollandia és Németország a sorrend. Emiatt, a civil szervezetek, az allergiában szenvedők radikálisabb intézkedéseket, a levegő pollentartalmának jelentős csökkentését követelik.
A mi válaszunk a felmerült kérdésekre: a parlagfű elleni intézkedéseket ¬– mind hatósági, mind egyéb eszközökkel – igenis folytatni kell. Indokolja ezt a lakosság allergiától szenvedő, kb. 20%-a.
A sokszor elátkozott parlagfű pollen két területről származik; a szántóföldekről (ez a legnagyobb tömeg) és a belterületek elhanyagolt részeiről. A szántóföldeken a termelők rendelkezésére áll hatékony gyomirtási technológia, a hatóság egy új, hatékony légi felderítési rendszert tud alkalmazni, s ezek garantálják a folyamatos javulást. Belterületen – ahonnan a pollen kisebb része származik – bonyolultabb a helyzet. A pollen, mivel a lakossághoz közel keletkezik, még veszélyesebb. Tehát mindenképpen tenni kell ellene valamit. Belterületen az önkormányzat a kulcsszereplő. Egyrészt, felvilágosító munkával megismertetheti a parlagfüvet, annak veszélyességét, s a védekezési kötelezettséget. Másrészt a közterületek ápolásával példát mutathat a lakosságnak. Megvan a lehetősége, hogy a Széll Kálmán tervben is említett közmunkaprogramban foglalkoztatottakkal parlagfűirtást is végeztessen.
Harmadrészt, a jegyző, mint hatóság, a fertőzött ingatlanok felderítésével, ezt követően a közérdekű védekezés elrendelésével és végrehajtásával azokon a területeken is rendet teremthet, melynek tulajdonosai fittyet hánynak a jogszabályokra. A növényvédelmi bírságot, ebben az esetben – a jegyző dokumentumai alapján – a megyei kormányhivatal növény- talajvédelmi igazgatósága szabja ki.
Vas megyei helyzetkép
Országos összehasonlításban a kedvezőbb földrajzi adottságoknak, és a rendezettebb környezetnek köszönhetően a megye parlagfű fertőzöttsége mérsékeltnek mondható. Azonban a levegő pollentartalmában ez a körülmény nem feltétlenül érzékelhető. A pollent a szél messzire hordja, ezért olyan térségekben is megkeseríti az allergiások életét, ahol egyébként igyekeznek rendben, gyommentesen tartani a területeket. A mezőgazdasági területekről származik a legtöbb pollen, azonban a belterületek fertőzöttségét is komolyan kell venni, mert közvetlenül a lakóövezetben, időjárási (szél) viszonyoktól függetlenül érzékelhető a hatása.
A megye mezőgazdasági területe is általánosan fertőzött parlagfűvel, ezért az adott év fertőzöttségi viszonyai a termesztett kultúrnövénytől is függnek. A gabonaféléknek és a repcének csak a tarlóján lesz fertőzés, míg a kapás növények (rosszul sikerült gyomirtás esetén) fertőzöttek lehetnek. Különösen veszélyeztetett a napraforgó és az olajtök. Sajnos a bio- (vagy öko-) termesztésű szója megvédhetetlen a parlagfűtől.
A nem mezőgazdasági területeken nem különösebben erős a fertőzés. Előfordulásában főként a városok (és az építkezések) nagysága játszik nagyobb szerepet, de a mezei utak is fertőzési forrást jelentenek. Ennek felszámolására az önkormányzatoknak legtöbbször nincs lehetőségük. Ezen a területen az eddigieknél jobban kell kihasználni a közmunka program lehetőségeit.
A hatósági intézkedések mértéke részben az időjárással és a termesztési szerkezettel összefüggő fertőzöttséget, részben a területhasználók hozzáállását, s nem utolsósorban a hatósági kapacitásokat tükrözik, ezért az eltelt néhány év adataiból fertőzöttségi tendenciákra nem következtethetünk. Bíztató, hogy az elrendelt közérdekű védekezéseket növekvő, és döntő arányban maguk az eljárás alá vontak végzik, nem szükséges jelentős állami forrás bevonása a munkálatokba.

Hatósági intézkedések belterületen 2007. 2008. 2009. 2010.
 db ha db ha db ha db ha
Kivizsgált esetek (bejelentésre vagy hivatalból indított eljárások) 470 106,60 768 121,07 409 74,49 n.a. n.a.
Közérdekű védekezés elrendelése (határozat) 22 12,70 37 24,74 9 2,92 n.a. n.a.
Közérdekű védekezés végrehajtása 11 3,71 28 9,32 6 1,62 n.a. n.a.
        
Hatósági intézkedések külterületen 2007. 2008. 2009. 2010.
 db ha db ha db ha db ha
Kivizsgált esetek (bejelentésre vagy hivatalból indított eljárások) 207 533,00 239 663,00 156 765,00 234 406,00
Elrendelt közérdekű védekezés (ha) 63 123,23 89 246,52 135 353,94 132 173,48
MgSzH által végrehajtatott (ha) 3 2,65 6 2,57 13 88,81 1 0,75
Teendők
A parlagfű elleni védekezés nem csupán hatósági feladat. Minden hatóságnak, de az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek is elsősorban a felvilágosító munkát kell előtérbe helyezni. Ráébreszteni a lakosságot, hogy felelősek saját területükért, felelősek embertársaik és saját maguk egészségéért. Fel kell hívni a figyelmet az időbeni cselekvésre, hogy ne a virágzáskor, hanem jóval előtte végezzék el a védekezéseket.
A parlagfű milliók életét keseríti meg, tehát nem lehet más cél, mint e gyomnövény irtása.
Az ismert környezetvédő gondolat (gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan) jegyében ajánljuk: tégy a parlagfű ellen a parlagfűmentes településért, a parlagfűmentes Magyarországért.