A Vas Megyei Önkormányzat 1991-től egészen 2007. évig képes volt tényleges működési hiány nélkül gazdálkodni. 2008. évtől azonban a helyzet alapvetően megváltozott. Az elmúlt három év alatt a felhalmozott működési célra felvett bankhitel elérte az 1 milliárd Ft-ot. Az elmúlt évben az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálat szerint is – elismerve az önkormányzatnak a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében tett hathatós erőfeszítéseit – az önkormányzat fizetőképessége gyengült, a pénzügyi helyzete romlott.

Az elmúlt önkormányzati ciklusban közel egy évi (mintegy 3 milliárd Ft) központi forrás esett ki az önkormányzat bevételeiből: a személyi jövedelemadóból való részesedésünk szinte teljes egészében történő megszüntetése, az állami normatívák nominális csökkentése, s részben a gazdasági válság, részben az illetéktörvénynek az adózók javára történő módosítása folytán. Ez azt jelentette, hogy önkormányzatunk az elmúlt ciklusban az azt megelőző ciklushoz képest lényegében nominálisan három évi központi forrásból volt kénytelen gazdálkodni, működni. Tetézte gondjainkat az energiaárak drasztikus emelkedése, az áfa-kulcs megemelése. Mindezek betetőzéseként a kérdéses időszakban diszkriminatív (sőt megkockáztatom azt, hogy törvénysértő módon) ki voltak a megyei önkormányzatok zárva az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok részére adható központi támogatási körből.

Különösen érzékenyen érintette önkormányzatunkat – más megyei önkormányzatokhoz hasonlóan -, hogy a kormányzat a normatívák csökkentése mellett úgy csökkentette a nem normatív módon adandó támogatásait, melyek arra (lettek volna) hivatottak, hogy kiegészítsék a rendkívül alacsony szintű, mértékű gyermekvédelmi, oktatási, kulturális igazgatási normatívákat. A gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá az oktatási állami normatívák a valóban szükséges, indokolt kiadások 50 %-ára sem nyújtottak (nyújtanak) fedezetet, nem is szólva a kötelező kulturális feladatokról, melyek részére adott központi támogatás például a megyei múzeum éves költségvetési támogatási szükségletének a felét sem teszi ki.

Mindezek miatt a megyei önkormányzat 2008. évtől folyamatosan kényszerült kiadásainak csökkentésére. Az alkalmazott létszám 20 %-kal csökkent, s az egyes költségvetési szervek felügyeleti támogatása 2011. évben már 30 %-kal kevesebb, mint 2007. évben volt. Mindezek ellenére a 2010. évi költségvetés zárszámadása 950 millió Ft hiányt tartalmaz.

A megyei önkormányzat 2011. évi költségvetése célul tűzte ki azt, hogy a 2010. december 31-ig felhalmozott működési hiány, illetőleg az annak fedezetére felvett 950 millió Ft hitelállomány tovább nem növekedhet. Ez azt jelentette, hogy olyan költségvetést fogadott el a megyei közgyűlés, melyben a reálisan tervezhető bevételek és az egyes költségvetési szervek részére meghatározott felügyeleti támogatások és az intézményi saját bevételek egyensúlyban vannak, azaz felügyeleti támogatást az önkormányzat közgyűlése újabb hitel felvételével nem ad a költségvetési szerveinek. E célkitűzés úgy volt biztosítható, hogy a 2010. évi helyzethez képest – annak elkerülése érdekében, hogy 1,6 milliárd Ft-ra nőjön a bankhitel állományunk – mintegy 600/M Ft-tal volt kénytelen a közgyűlés az egyes költségvetési szerveinek felügyeleti támogatását csökkenteni.

Annak alátámasztásaként, hogy milyen szigorú feltételek mellett kénytelenek intézményeink feladataiknak eleget tenni, említendő az, hogy az intézmények felügyeleti támogatása a 2007. évi 5,3 milliárd Ft-ról 2011. évre vonatkozóan 3,5 milliárd Ft-ra csökkent, miközben az intézmények feladata nem változott, sőt egy új gyermekvédelmi intézmény belépésével nőtt is.

A megyei pénzügypolitika további szigorításában segítségünkre volt – mint azt az előzőekben jeleztem – az Állami Számvevőszéknek az elmúlt évben végzett vizsgálata. A vizsgálat a megyei önkormányzati hivatal költségvetési gazdálkodását, szabályszerűségét jó színvonalúnak minősítve egyetlen célszerűségi javaslatot tett a megyei főjegyzőnek. Előírta azt, hogy készítsen koncepciót a közgyűlés részére arra vonatkozóan, hogy a ciklus végéig milyen intézkedések megtétele szükséges a felhalmozott működési hitel visszafizetésére, illetve annak biztosítására, hogy működési hitel nélkül lássa el feladatait az önkormányzat.

A koncepciót a 2011. évi költségvetési javaslattal együtt támogatta és fogadta el a közgyűlés. E két dokumentumban megfogalmazott célkitűzések végrehajtása eredményeként megítélésem szerint biztosíthatónak tűnik a pénzügyi egyensúly megteremtése. Jelesül: a felhalmozott működési hiányt a megyei jogú várossal kötött gyermekvédelmi feladat-ellátási szerződés alapján járó mintegy 250 millió Ft követelés érvényesítéséből; a kormányzathoz – az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe jutó helyi önkormányzatok támogatására szolgáló alap terhére – benyújtandó kérelem pozitív elbírása folytán kapható támogatásból; s nem utolsósorban néhány eladható, azaz forgalomképesnek tekinthető, nem kötelező önkormányzati feladatellátást szolgáló ingatlan értékesítéséből befolyó bevételből, teljes egészében visszafizethető egy-két éven belül a felhalmozott működési hitel.

A közgyűlés előírta a gyermekvédelmi intézmények egy költségvetési szervvé történő összevonásának, továbbá egyes oktatási, kulturális intézmények által ellátott feladatok áttekintését, s a szükséges és ésszerű átszervezések vizsgálatát, s indokolt esetben még ez évben a döntési javaslatok kimunkálását.
Az önkormányzati intézmények által ellátott feladatok teljes körű felülvizsgálatát, s esetlegesen az egyes költségvetési szervek jogállásának megváltoztatását a megyei közgyűlés a kormányzat által várhatóan ez év végére kilátásba helyezett új önkormányzati törvény ismeretében tartotta indokoltnak, célszerűnek.

A közgyűlés a 2011. évi költségvetési rendeletében a korábbiakhoz képest szigorította az intézmények költségvetési gazdálkodását.

Így:
– kötött (azaz kiemelt) előirányzatként kell a költségvetési szervek költségvetésében szerepeltetniük a személyi kiadásokon belül a nem rendszeres személyi juttatásokat, a külsős személyi juttatásokat, s a kapcsolódó járulékokat, a dologi kiadáson belül pedig a közüzemi kötelezettségek teljesítésére szolgáló előirányzatokat. A kötött előirányzatok csak a fenntartó engedélyével változtathatóak meg;
– a költségvetési szerv többletbevétele személyi kiadásokra nem fordíthatóak és csak a közgyűlés engedélyével teljesíthetnek abból felhalmozási kiadásokat;
– megbízási szerződés saját dolgozóval nem köthető, külső személlyel történő megbízási szerződés érvényességéhez be kell szerezni a fenntartó engedélyét;
– pályázati támogatásból származó források felhasználásáról, amennyiben annak terhére személyi juttatás elszámolható úgy a pályázat megvalósításában közreműködő közalkalmazott, köztisztviselő rendszeres bére vehető figyelembe, azaz velük megbízási szerződés nem köthető a pályázati forrás terhére;
– a költségvetési szervek által nyert utófinanszírozott pályázatok kamatterheit a költségvetési szervnek kell kigazdálkodni, illetve a pályázati pénzeszközök terhére kell elszámolni;
– megvalósításra került a kiskincstári rendszer. A költségvetési szervek az átmenetileg szabad pénzeszközeiket a számlavezető pénzintézetüknél sem köthetik le. Pozitív számlaegyenlegeik – az önkormányzat egészét illetően a folyamatos likviditás biztosítása érdekében – minden nap átvezetésre kerülnek az önkormányzati hivatal elszámolási számlájára. Ezáltal elkerülhető az (is), hogy azok az intézmények, melyek a havi bér- és járulékai egy részének fedezete nem felügyeleti szervi támogatás, hanem a saját bevétel, a saját bevételei egy részét bankbetétként kamatoztassák, miközben az államkincstár az önkormányzati hivatalnak járó állami támogatásból vonja le az önkormányzat minden alkalmazottjának bérét és járulékait. Ez azt eredményezte korábban, hogy bérhitelt kellett felvennünk számlavezető pénzintézetünktől, viselnünk kellett annak kamatterheit.

A megyei önkormányzat 2007 októberében 5 milliárd Ft értékben svájci frankban denominálva kötvényt bocsátott ki. Még ez évben is csak kamatfizetés terheli az önkormányzatot a felvett hitel után, de 2012. évben már meg kell kezdeni a tőke törlesztését is.

A kötvény tőkéjéből és kamatbevételeiből mintegy 1,5 milliárd forint fejlesztést valósítottunk meg eddig (kórházi gép-műszer beszerzés, nevelőotthon létesítése, több mint 2000 m2 területű múzeumi raktár vásárlása, s számtalan kisebb oktatási, kulturális projekt önerejének biztosítása.) Ebből az összegből 200 millió Ft támogatást nyújtott a megyei önkormányzat a települési önkormányzatoknak különféle fejlesztési pályázatai önerejének részben, vagy teljes biztosítására, melynek révén ugyancsak több mint másfél milliárd forint fejlesztést sikerült az érintetteknek megvalósítani. Jelenleg a kötvény tőkéjéből és kamataiból 4,45 milliárd forint áll a megyei önkormányzat rendelkezésére.

A gond a kötvény visszafizetésével kapcsolatban az, hogy jelentősen nőtt a svájci frank forintárfolyama. A jelenlegi árfolyam figyelembevételével több mint 7 milliárd Ft főkét kell visszafizetni. Ehhez önkormányzatunk nem rendelkezik forrással. Ennek fedezeteként 2007-ben az önkormányzat azokat a központilag biztosított forrásokat vette figyelembe, amelyek 2008-tól folyamatosan csökkentek, illetve lényegében megszűntek (SZJA-ból való részesedés, illetékbevétel). 2011-ben még az önkormányzat eleget tud tenni fizetési kötelezettségének az esedékes befektetésből származó hozamból, de jövő évben már a tőkebefektetésből származó hozam a kb. 900 millió Ft összegű kötelezettség egynegyedére nyújt csak fedezetet. Így várhatóan csak a tőkét és a működési költségvetést be kell vonni a fizetési kötelezettség teljesítésében. Ez részben lehetetlen (azaz a működési költségvetésből forrás nem vonható ki), a tőke felhasználása esetén pedig beindulhat egy olyan adósságspirál, amely végül is fizetésképtelenséget eredményez.

A megyei közgyűlés a 2011. évi költségvetés tárgyalásakor megbízta az elnökét, hogy kezdeményezze a kormányzatnál a megyei önkormányzatok központi finanszírozásának olyan átalakítását, amely lehetővé teszi a kötvény visszafizetéséből adódó kötelezettség reális teljesítését: (egy reálisabb oktatási, gyermekvédelmi, közgyűjteményi feladatfinanszírozás, SZJA-ból való megyei önkormányzati részesedés jelentés növelése). Ezen túlmenően szükségesnek tartotta a megyei közgyűlés azt is, hogy a kormányzat nyújtson segítséget az CHF/HUF árfolyama változásából adódó veszteség kezeléséhez, hisz az önkormányzatunkon kívül álló okok miatt következett be.

A fentiekből is kitűnően az önkormányzatok – azon belül is különösen a megyei önkormányzatok – feladatkörének és ahhoz rendelt pénzügyi szabályozórendszer felülvizsgálata immáron halaszthatatlan feladat.