A jegyző helyettesítésnek gyakorlati kérdései 2010/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Békés Megye / Cikkek

A jegyző helyettesítésnek gyakorlati kérdései 2010/3

XII. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Kosznáné Pule Ilona jegyző - Murony község



Hétköznapi problémaként vetődik fel a kistelepüléseken a helyettesítés kérdése a jegyzőnek más településre, munkakörbe való sikeres pályázását követően, vagy adott esetben hosszabb betegség esetén. A Ktv. az összeférhetetlenség szabályok között taglalja a kérdést, a 21.§.(5) bekezdése röviden mindössze egy mondatban írja le ennek a speciális esetnek az egyetlen lehetséges megoldási módját. Előnye és hátránya is van ennek a konkrét szabályozásnak.

 

Több éve gyakorló jegyzőként volt szerencsém 3 településen is a polgármesterek felkérésére helyettesítői feladatokat ellátni.


A fentebb említett jogszabályhely betartása érdekében a polgármestereknek jó munka kapcsolatot kell ápolnia a „szomszéd várral” hogy adott esetben azonnal kéznél legyen a segítség. A mielőbbi munkakezdést hátráltathatja, hogy a képviselő-testületeknek rendkívüli ülésen kell dönteni a kérdésben, hiszen a problémák általában nem igazodnak a munkatervben szereplő ülésrendhez. Általánosságban azonban elmondható, hogy szükség nagyúr, és a testületi tagok belátják nincs más választás, és kikérik a másik község jegyzőjét. Szerencse, ha már korábban volt a polgármester, a hivatali dolgozók, és helyettesítő jegyző között valamilyen munkakapcsolat.


Mindenképpen előny a helyettesítés során, a szakmai látókör szélesítése, ami különleges lehet abban az esetben, ha más-más kistérségekben vannak a települések. Tanulmányozni lehet ebben az esetben a kistérségi társulást képező települések viszonyát, a pályázatokkal kapcsolatos összefogást, munkavégzést, illetve nem elhanyagolható a kistérségek besorolása közötti különbségekből adódó lehetőségek vizsgálata sem.


A mondás itt is igaz: ahány ház annyi szokás, természetesen a jogszabályi kereteken belül. Gondolok itt a hétköznapokban megvalósuló gyakorlati feladatvégzésre a településeken: pl. a kishivatalok munkamegosztási módja, közfoglalkoztatás lebonyolítása, – ahol valóban nagy szükség van kreativitásra -, illetve a pályázatok írása, lebonyolítása.


Különlegesen érdekes a polgármester és képviselő-testületi tagok illetve a tagok egymás közti viszonyát vizsgálni. Sok esetben nem egyszerű feladat a törvény őreként helyt állni, hiszen kívülállóként kell állást foglalni, ami sértheti a „helyben szokásos módot”, a képviselők általi gyakorlatot. Nagyon jó azonban az, hogy tapasztalataim szerint a pártatlanság nagymértékben érvényesül a községek testületeiben, háttérbe szorítva a pártérdekeket.


Érdekességként említem meg, a polgármesterek általi különféle testületi ülések levezetési módját. Van, aki kőkeményen ragaszkodik az SzMSz. szabályaihoz, míg más hagyja elkalandozni a testületi tagokat mondandójukban. Az egyik leghosszabb ülés 14 napirendi ponttal 15 órától 22 óráig tartott, melyet követően megérdemelten került elő a borosüveg… Igazi kuriózumként említem meg a legrövidebb testületi ülést melyen részt vettem, ami 4 napirendi ponttal pontosan 4 percig tartott…
A két helyen történő feladatvégzés azonban nem képzelhető el jól felkészült munkatársak nélkül. Mottóm: egy jó vezető attól lesz jó vezető, ha jó szakemberekkel veszi körül magát. A gyakorlat azonban azt mutatja, ha hosszú ideig nincs a hivatalban jegyző, az apparátus tagjai úgymond felnőnek ehhez az állapothoz, és sokkal önállóbakká válnak. Megtanulják az is, hogy a háttérben ott van a jegyző, aki ugyan fizikálisan nincs mindig jelen, de az elektronika és az internet világában gond nélkül megvalósítható az azonnali, gyors kommunikáció.


Tapasztalataim szerint nem jó, azonban ha a helyettesítés időtartama nagyon elhúzódik. Az elfogadható időtartamot 3-6 hónapban jelölném meg. Azt gondolom, ezen idő intervallumot követően a főállású munkahelyen lévő kollégákat, a polgármestert és a képviselő-testületet talán mondhatom úgy „nem etikus” rendszeresen heti 1 napon magára hagyni. A legnagyobb körültekintéssel szervezett bizottsági és testületi ülések sem tudnak igazodni mindig ahhoz az előre meghatározott 1 naphoz, amikor a helyettesítő jegyző a községben van. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a közigazgatás számomra nem kegy gyakorlása, hanem kőkemény szolgálat, és mindkét helyen maradéktalanul ki kell szolgálni a jegyzőt megkereső ügyfeleket. Ide tartozik, hogy maga a jegyző is elfárad ennél hosszabb idő esetén, a települések közötti ingázásban, és a két helyen történő munkavégzésben.
Vannak olyan esetek, amikor sajnos a szomszédos települések önkormányzatai nem adják ki a jegyzőt, vagy esetleg nincs olyan jegyző, aki vállalná a helyettesítést. Erre az esetre érdemes lenne az államigazgatási hivataloknak jogkört adni, hogy rendelhessenek ki jegyzőt, és ez által a törvényesség biztosítva legyen minden községben.


Összegzésként elmondható: a rövid jogszabályi előírás ellenére az élet kialakította a kistelepülési jegyzők egymás közti helyettesítésnek gyakorlatát.
Talán túlzás nélkül kijelenthető: a helyettesítés előnyére válik az abban részt vevőknek, hiszen gyakorlati tapasztalattokkal gazdagodnak. Megfontolásra lehet érdemes a jövőben, az államigazgatási hivatalok koordinálásával un. jegyzői tapasztalatcserék megszervezése, ezáltal belekóstolni a másik község hétköznapjaiba.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu