A hasznosi ivóvíztározó Pásztó közigazgatási területén a Mátrába vezető út mellett, hegyek ölelésében helyezkedik el mintegy 23 ha területen. A tározó 1986-ban került átadásra, a gát anyaga vegyes szerkezetű földgát, hossza 243,5m, legnagyobb magassága 27,5m, a korona szélessége 6m. A tározó vízgyűjtő területe 36 km², befogadó képessége 2,1 millió m³, maximális mélysége 25m, átlagos mélysége 17,2m. Jelenlegi üzemeltetője az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. /ÉRV/, mely Nógrád megye jelentős részének ivóvízellátását biztosítja a víztározón keresztül.

A tározó ivóvíztározónak épült. A víz kétféle módon tud távozni belőle. A fenékürítőn keresztül 3 m³/s vízmennyiség tud távozni és 16m-es vízállás alatt ez az egyetlen ürítési lehetőség. A gátnál található túlfolyó magassága 16m, ott ennél magasabb vízállás esetén tud a víz távozni. A túlfolyón keresztül távozó vízmennyiség a 16m feletti víz függvényében az egészen minimálistól akár a több, mint 30m³/s-ig is terjedhet, ami a tározóra ezeréves nagyvíz alapján meghatározott mértékadó 37m³/s árvízhozam esetén is a tározó és a tározó alatt található Hasznos városrész és Pásztó városa is biztonságban érezheti magát.

A veszélyhelyzet előzményei

Erre a feltételes módban említett biztonságra komolyabban első alkalommal a 2005. április 18-20. között a Mátra vízgyűjtőterületén hullott hatalmas mennyiségű csapadék okozta árvíz cáfolt rá. A 37 m³/s maximális ürítő kapacitásúra tervezett tározóba számítások szerint 55 m³/s vízmennyiség érkezett a Mátrából, okozva ezzel a vízszint rohamos növekedését. Szerencsére a csapadék intenzitása csökkent, így a tározó 17,37m-en, 93cm-el a gát koronája alatt tetőzött. A közvetlen veszély elmúlt, azonban a lezúduló víz minden útjába kerülő tárgyat magával vitt, nagy részét a tározóba, csökkentve ezzel annak kapacitását. A történtek hatására az ÉRV részére a tározó jövőbeni biztonságos üzemeltetése érdekében több feladatot írtak elő: pl. a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /KDVKTVF/ meghatározta számára a legmagasabb üzemi vízszintet. Az idő-telt múlt, időjárás szempontjából viszonylag nyugalmasabb időszak következett, de 2010 tavaszán hosszú, csapadékos tél után, a hóolvadás lezajlását követően föltűnt, hogy a tározó folyamatos túlfolyózással üzemel, tehát vízszint az előírt 14,5m helyett folyamatosan 16m fölött volt. Ez nyugtalanságra adott okot, ezért a 2010. április vége és május 15. közötti időszakban több alkalommal és módon is fölhívtuk az ÉRV vezetését, hogy a KDVKTVF határozatában előírtakat maradéktalanul tartsák be, és haladéktalanul intézkedjenek a tározó vízszintjének csökkentésére az előírtaknak megfelelően.

A május 10-16-ig terjedő hét végére az OMSZ a Mátra vízgyűjtő területére nagyobb mennyiségű csapadékot jelzett és az ÉRV többszöri kérésünk ellenére sem ürítette a vizet az előírt szintre, így ismételten kértük a vízszint csökkentését. Kérésünket ezen alkalommal sem hallgatták meg, így a tározó 16 méter fölötti vízállására érkezett 2010. május 15-én és 16-án 64 mm csapadék. A vízszint 16,34m-en tetőzött, ami akkor még önmagában nem kellett, hogy aggodalomra adjon okot, azonban nem értettük, hogy miért kellett majdnem teli tározóval várni az előre jelzett nagy mennyiségű csapadékot. A tározó alatti patakszakaszon a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű víz okozott komolyabb kártételeket, ami véleményünk szerint nem következett volna be, ha a vízszintet az előírtaknak megfelelően tartják.

Úgy gondoltuk a közvetlen veszélyeztetettség elhárult, de a biztonság kedvéért 2010. május 17-én Helyi Védelmi Bizottsági /HVB/ ülést tartottunk, melyen határozatot hoztunk az ilyen események megelőzése érdekében és kértük a Nógrád Megyei Védelmi Bizottságot /MVB/, hogy vizsgálja meg, hogy az ÉRV és az Egererdő Zrt. miért nem tesz meg minden szükséges intézkedést a csapadékos időjárás okozta káresemények megelőzése érdekében. Ezen felül kértük az ÉRV elnök-vezérigazgatóját, hogy a Képviselő-testület előtt adjon számot a tározó műszaki állapotáról.

Reméltük, hogy az időjárás jobbra fordul és lesz idő minden szükséges biztonsági intézkedés megtételére, ezzel szemben derült égből a villámcsapásként ért minket az MVB Elnökének 2010. május 20-án kelt levele, melyben a HVB Elnöke intézkedését kérte, mivel az ÉRV Nógrádi Ivóvíztermelési Divízió vezetője arról tájékoztatta, hogy a társaságuk üzemeltetésében lévő Hasznosi tározó völgyzáró gátján 2010. május 18-án felszíni súvadást tapasztaltak. Ezen a napon szakértő bevonásával helyszíni szemlét tartottak, melynek során megállapították, hogy a keletkezett felszíni mozgások a gát átázásából származnak. Ezért kértük az ÉRV vezetőjét, hogy a víztározó állapotáról a HVB-t haladéktalanul tájékoztassa. A helyzet tisztázása és a további feladatok meghatározása érdekében az MVB Elnöke intézkedett az MVB Operatív Törzsének a víztározónál május 21-én 08.00 órára történő összehívására. Az Operatív Törzs a víztározón kialakult helyzet tárgyában hozott határozatában a kitelepítési terveink, az esetlegesen kitelepítésre kerülő lakosok létszámadatainak, elhelyezésük lehetőségének pontosítását kérte. Az átázás okainak konkrét megállapítása céljából 2010. május 21.-én 11.00 órakor további szakértők bevonásával ismételt helyszíni szemlére került sor. A szakértők egybehangzóan fogalmazták meg: a gát műszaki állapotának pontos felméréséig a tározó vízszintjét a lehetséges ürítő-kapacitással csökkenteni kell 10m alá, a megcsúszott rétegeket homokzsákos támasztóbordákkal kell megtámasztani. A jelentős mértékű csúszás fölött közvetlenül 5-6m mélységű észlelőkút kiépítését kell elvégezni, mely remélhetőleg választ ad arra, hogy a függőleges szivárgón keresztül a gáttérből érkező vízről van szó vagy felszíni beszivárgásról. Az ÉRV szakértőt kért föl gát vizsgálatára és a szükséges teendők megtételének meghatározására.

A veszélyhelyzet előtti napok és órák

Így érkeztünk el 2010. május 31-éhez, amikor az OMSZ piros riasztást adott ki az észak- és közép-magyarországi régióra. Május 31. délutántól június 01. estig 50-70, helyenként 80-90mm csapadék várható.

A szükséges intézkedéseket megtettük, a PV szervezet műszaki-mentő szakalegység bevonásával a homokzsákok és a szükséges homok illetve szállítóeszközök biztosítottságát, valamint a védekezésbe bevonható munkaerő meglétét leellenőriztük. Ezen események után 2010. május 31-én az esti óráktól 2010. június 1. késő esti órákig tartó intenzív esőzés következett be Pásztó város közigazgatási területén folyó patakok vízgyűjtő területén.

Még mi a város különböző területein folytattunk védekezési tevékenységet értesültünk róla, hogy az MVB az ÉRV kezdeményezésére június 01.-én 17.00 órakor rendkívüli ülést tart Pásztón a víztározó miatt.

A szűnni nem akaró esőzés következtében a víztározó szintje rohamosan emelkedett. A korábbi szakértői vélemény alapján a suvadással érintett töltés miatt a tározó szintjét 10m alatt kell tartani, ezt 10 nap alatt tudta elérni az ÉRV. Az esőzések előtt a tározó vízszintje 9,3m volt, amely a bizottsági ülés kezdetekor meghaladta a 16m-es vízszintet, így a víz már a túlfolyón is áramlott a Kövicses patakba.
Az időjárás-előrejelzések és az elhangzott szakértői vélemény alapján a tározó szintje rövid időn belül elérheti a 17m-es szintet, ami még teljesen ép gáttest mellett is III. fokú árvízvédelmi készültséget ír elő az üzemeltető, ÉRV számára, károsodott gát esetén pedig a következmények megjósolhatatlanok.
A HVB és az MVB meghallgatta dr. Kertai István szakértő véleményét a kialakult helyzetről és az ÉRV is kijelentette, hogy jelen körülmények között nem tud felelősséget vállalni a gát biztonságáért, a HVB egyhangúan a veszélyhelyzet elrendelésének kezdeményezése és az érintett, 2000 főt is meghaladó lakosság kitelepítése mellett foglalt állást. A HVB határozata alapján az MVB utasította a polgármestert a kitelepítési intézkedések megtételére és kezdeményezte a kormánynál a veszélyhelyzet kihirdetését.

A veszélyhelyzet kihirdetése

Az események hatására a Kormány 187/2010. (VI. 2.) rendeletében 2010. június 01. 21:00 órától az árvízvédekezéssel összefüggően a veszélyhelyzetet kihirdette Pásztó és Hasznos területére. A katasztrófavédelemmel együtt kijelöltük azt a területet ahonnan a lakosságot ki kell telepíteni, lakossági tájékoztató készült. Az érintett lakosság tájékoztatása azonnal megtörtént. A kitelepítésben érintettek részére befogadó helyeket tartottunk fenn 13 helyen. A veszélyhelyzet kihirdetését követően az Önkormányzat folyamatos ügyeletet tartott. A védekezési munkálatainkat leszakadt utak és patakba dőlt fák is tovább nehezítették, ezért az ÉRV mellett a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel és az Egererdő Zrt.-vel is folyamatos kapcsolatban voltunk. Az időjárás jobbra fordult, a tározó folyamatos, maximális kapacitású ürítése mellett a vízszint csökkent, azonban még mindig a szakértő által meghatározott biztonságos vízszint fölött volt.

A Kormány a 191/2010. (VI. 9.) számú rendeletével a 187/2010. (VI. 2.) kihirdetett veszélyhelyzetet 2010. június 9. 11 órai hatállyal feloldotta. Ekkor a vízszint még a szakértő által biztonságos szintnél lényegesen magasabban volt, ezért a kitelepítési rendelkezésünket hatályban hagytuk és folyamatosan 24 órás ügyeletet tartottunk. 2010. június 11.-én a vízszint 10,5m alá csökkent, ami a szakértő szerint is – normál időjárási körülmények között – biztonságosnak mondható, viszont a szükséges munkák végzését nem teszi lehetővé. Ezen információk birtokában a HVB a kitelepítési rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett foglalt állást és kérte az MVB-től az erre vonatkozó utasításának hatályon kívül helyezését. Az MVB még aznap meghozta ezirányú döntését, melyről soron kívül tájékoztattuk a lakosságot és minden más érintettet, végezetül az ügyeletet befejeztük.

A bizonytalan jövő: veszélyhelyzet volt, van és lesz

Az ÉRV által felkért szakértők vizsgálataikat elvégezték, a közösen elkészített végleges szakvéleményt részünkre megküldték. A végleges szakvélemény első mondata szó szerint:
„A tározó felülvizsgálata során megállapítható, hogy az jelenlegi állapotában veszélyezteti a térség árvízvédelmi biztonságát.”

A tározó biztonságossá tétele – gát helyreállítása – érdekében azonnali intézkedések szükségesek, melyek elkezdéséhez első lépésként a tarozó vízszintjének 9-10 méterre történő leengedését írja elő, mivel ilyen szintnél lehet elkezdeni a munkálatokat. A műtárgy átalakítását, mely szerint vészürítő nyílások kialakítását és a túlfolyó bukó uszadék fogó védőráccsal történő bevédését még ennél is alacsonyabb vízszint állásnál lehet csak elvégezni és az alsó árvízi nyílás minimum ideiglenes rávezetéssel történő megnyitásának javasolt határidejét 2010. június 18-i időpontban állapította meg. A veszélyhelyzetre való tekintettel a szokásos munkafolyamattól eltérően a kivitelezést munka közbeni folyamatos tervszolgáltatás mellett azonnal meg kell kezdeni.

A szakértő az alábbi azonnali intézkedések megtételét tartotta szükségesnek:
1. A tározó helyreállítása az árvízvédelmi biztonság legalább a 2005. évi árvízhozam biztonságos elvezetése erejéig haladéktalanul elvégzendő mely az alábbi fő feladatokból áll:
• A megcsúszott rézsűfelület kitisztítása, homokos kaviccsal történő helyreállítása.
• A műtárgy átalakítása, vészürítő nyílások kialakításával és a túlfolyó bukó uszadék fogó védőráccsal történő bevédésével.
• A szivárgó rendszer helyreállítása a nem működő szivárgók helyett újak kiépítése.
• Mentett oldali támasztótest megtámasztása.
• Észlelőrendszer kiépítése.
2. A létesítmény üzemelésének gyorsütemű felülvizsgálata, mely ki kell, hogy terjedjen az alábbi legfontosabb elemekre:
• A vízgyűjtőterület hidrológiai felülvizsgálata.
• A tározó feletti tározási vízvisszatartási lehetőségek vizsgálata, különös tekintettel a gát tehermentesítésére és Mátrakeresztes védelmére.
• A tározóbeli üzemvízszint meghatározására, újragondolására.
• A tározó alatti Kövicses patak meder vízszállító képességére, és annak kielégítő megoldására.
• A tározó felhordalékolódásának a felmérésére.
• Egy esetleges gátszakadás lefolyási modelljének elkészítésére, és ennek alapján a veszélyeztetett lakosság lélekszámának pontos meghatározására.
• Olyan riasztási rendszer kialakítására, amely egy esetleges gátszakadás veszélye esetén egy-két órán belüli menekítést tesz lehetővé.

Fenti vizsgálatok elvégzése nem lehet halasztó hatályú a tározó jelenlegi helyreállítási, üzemi funkció módosítási feladatainak elvégzése tekintetében. A helyzet komolyságára való tekintettel a szakértő az általa kiadott szakvéleményt a helyreállítási munkák befejezte előtt egy esetlegesen bekövetkező újabb árvíz esetén megteendő szükséges intézkedések ismertetésével zárja, ami így szól:
Amennyiben a helyreállítási munkák során jelentős csapadék esik a vízgyűjtőn és az előrejelzés a tározóban a fenékleürítő teljes kapacitású működése esetén is magas 280 m.A.f. vízszintet elérő vagy azt meghaladó árvízszintet prognosztizál, fokozott felügyelet szükséges, vízügyi árvízvédelmi osztag helyszínre rendelése, szivattyú kapacitás (minimum 5-10 m3/s) helyszínre szállítása és üzembe helyezése, valamint a legkisebb további rézsűmozgások, a gát biztonságát veszélyeztető jelenségek észlelése esetén pedig ismételt veszélyhelyzet elrendelése, az ilyenkor szükséges azonnali intézkedések meghozatalával. Tekintettel arra, hogy a rendkívüli csapadéktevékenység a mentett oldali támasztótest felszíni rétegét átáztatta, további csapadék esetén, a még meglévő csúszások hátrarágódásának megakadályozására, a rézsűnek a sérült rézsűfelületek felett a burkolt gátkoronáig történő fóliás letakarása, védelme szükséges. Esőmentes időszakokban a rézsű kitakarása szükséges a szárítóhatás végett.

Tehát jelen helyzetünkben legfontosabbnak a szakvéleményben nevesített munkálatok és vizsgálatok ÉRV általi maradéktalan elvégzését tartjuk a megjelölt határidők pontos betartása mellett.
A víztározó amellett, hogy nem megfelelő a műszaki állapota mintegy 2500 pásztói, hasznosi ember, életét és vagyonát, számos cég működőképességét és vagyonát veszélyezteti, több tízezer ember ivóvízellátását biztosítja. Ezért nemcsak a pásztói embereknek fontos, hogy a szakvéleményben nevesített munkálatokat és vizsgálatokat az ÉRV maradéktalanul, határidőben hajtsa végre. A szakértő által is megerősített álláspontunk szerint azonban az emberi élet, az árvízvédelem biztonsága az elsődleges, csak ezt követi az ivóvíz szolgáltatás.

A Helyi Védelmi Bizottság megköszöni minden, a védekezésben segítséget nyújtó társszerv munkáját, a lakosság megértő közreműködését.