Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak felhasználása során kiemelt figyelmet kapnak a közlekedés-fejlesztési projektek, a turisztikai beruházások, a környezetvédelmi és a városrehabilitációs programok. Ezen fejlesztések élénkítik az idegenforgalmat, erősítik a helyi gazdaságot, munkahelyek létrejöttét segítik elő és szebbé, élhetőbbé teszik a településeket. Az említett – a regionális operatív programok prioritásai és komponensei közé nem illeszthető – stratégiai fontosságú fejlesztési, beruházási elképzelésekről a Kormány nem pályázatok útján, hanem az adott fejlesztés fontosságát, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) céljaihoz való illeszkedését mérlegelve egyedileg dönt.

Hosszadalmas, több évig tartó folyamat, amíg egy ötlet a megvalósításig eljut, és ez számos olyan problémát vet fel a pályázatok összeállításánál, amelyek később akár a már nevesített projektek megvalósítását is veszélyeztethetik. E nehézségek közé tartozik a folyamatosan változó jogszabályi környezet, a beruházási költségek tényleges alakulása és a jelentős számú szakhatósági hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége.

Az alábbiakban három olyan problémakört mutatok be, amelyek – más településekhez hasonlóan – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata számára is megnehezítik a „nagy” (és nem csak az ún. kiemelt) projektek megvalósítását:

Térségek közötti különbségek

A 2007-2013-as uniós költségvetési tervezési időszakban Magyarország számára biztosított fejlesztési forrásoknak egy jelentős része a regionális operatív programokban megfogalmazott prioritásokhoz igazodva kerül felhasználásra, a támogatható tevékenységek körének összeállítása egy hosszadalmas tervezési folyamat eredménye. A Dél-Alföldi Operatív Program kialakításába Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata is bekapcsolódott. A tervezés során azt tapasztaltuk, hogy számos esetben nem veszik kellő súllyal figyelembe az egyes régiók között – az adottságokban, fejlettségben, gazdasági teljesítőképességben – megmutatkozó különbségeket; számos alkalommal a központi szervek nézőpontja, az uniformizálás kerül előtérbe. Jelentős problémát jelent a döntéshozatali eljárás során tapasztalható túlzott centralizáció, a szubszidiaritás hiánya, a regionális szereplők pusztán véleményezésre, javaslattételre korlátozott jogköre. A döntéshozatali központok koncentrációja csökkenti a források allokációjának hatékonyságát.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata esetében ez két típusú beruházásnál is tetten érhető. Megfigyelhető egyrészt a gazdaság- és telephelyfejlesztést (pl. az inkubátorházak kialakítása) célzó pályázatoknál. A pályázati kiírásban elvárt, aránytalanul magas árbevétel és a foglalkoztatottak száma a kevésbé fejlett régiókban részben vállalhatatlan. Komoly dilemma elé állítják az önkormányzatokat a városrehabilitációs projektek is, amelyeknél elvárás a magántőke bekapcsolása a fejlesztésekbe. Az ország délkeleti határvidéke is azon területek közé tartozik, ahol a magánbefektetések kevésbé mozgósíthatók. Jelentősen megnehezíti a projektgenerálást továbbá az a tény, hogy alacsony a tőkeerős és a projekt feltételeinek megfelelő kis- és középvállalkozások száma. Ehhez társul még a gazdasági válság negatív hatása is.

Építtetői jogosultság

Az önkormányzatok által megvalósítani kívánt – országos közutat érintő fejlesztések esetén: a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő úthálózatot érintő – beruházások esetén nem tisztázott az érintett szervezetek jogi helyzete. Rövidtávon ezt a problémát rendeznék az adott projektekkel kapcsolatban megkötésre kerülő együttműködési megállapodások. Az állami közutak kezelését ellátó társaság ugyanakkor a közelmúltban – egy nyertes projekttel kapcsolatban – arról tájékoztatta Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy mindaddig nem köt együttműködési megállapodást egyetlen önkormányzattal sem, amíg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem bocsát közre egy minden érintett szervezet által elfogadható megállapodás-tervezetet.

Építtetői fedezetkezelés

Az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó beruházást megvalósító építtetők (pl. az önkormányzatok) részére a vonatkozó jogszabály fedezetkezelői szerződés megkötését és fedezetkezelői számla nyitását írja elő, amely számla felett kizárólag a Magyar Államkincstár rendelkezhet.

A jogszabály szerint az építtető köteles az építési szerződésben rögzített kivitelezési szakasz(ok) megkezdéséig azok ellenértékének fedezetét a Magyar Államkincstár rendelkezése alá helyezni, ideértve a költségvetési előirányzatból biztosított saját forrást, valamint az uniós vagy hazai forrásból származó pályázati támogatást. Ez a jogszabályi elvárás egyrészt jelentősen veszélyezteti az önkormányzati likviditást, másrészt az építtetői fedezetkezelés havi alapdíja aránytalanul magas.

A kiemelt projektekre fordítható források megteremtik a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok nagyszabású elképzeléseiket megvalósítsák, azonban a pályázók akkor kerülhetnek igazán előnyös helyzetbe, ha a jogalkotó és a pályázat kiírója az ésszerűtlen bürokratikus akadályok lebontására törekszik.