Fertőszentmiklós a Nyugat-Dunántúli régióban Győr-Moson-Sopron megye délnyugati részén a Sopron-Fertőd kistérségben a 85-ös főközlekedési út mellett helyezkedik el. Közvetlen vasúti közlekedése van Sopron-Győr-Budapest és Ausztria felé. Kisforgalmú repülőterével a légi közlekedésbe is bekapcsolt.

Fertőszentmiklós település már Kr.e.3500-2500körül lakott település volt. Az Árpád kori levelek a község Ikvától keletre eső részét Terra Neweg, míg a nyugati részt Villa Sceredahel néven említik. Az 1241-42-es tatárjárás után a kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akiknek a védőszentje Szent Miklós, így a település is a védőszentről kapta új nevét ecclesia S.Nicolai. A telepesek a falu központjába építették fel a védőszentről elnevezett templomot is. A falu a 14-15.században a Kanizsay család birtokában állt. Fertőszentmiklós egészen a 19. sz. végéig két önálló település volt, Szentmiklós és Szerdahely. A Kanizsay család után a falu a Nádasdyak birtokába került.
1579-ből fennmaradt címeres pecsét már mezővárosi jellegre utal. A község szerdahelyi részre 1588-tól a Bezerédj család birtoka, majd a Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után a Nádasdy birtok a kincstár kezelése alá került, a 18. század végéig Draskovicsok, 1719-ig pedig a máriacelli bencések bérelték. A terület részben vásárlás, részben adomány útján az Eszterházy birtokok sorát gyarapította. A fejlődést a török támadást visszavetette, majd a bécsi ostrom után visszavonuló törökök feldúlták és kifosztották a települést, a templomot pedig felgyújtották.
A színmagyar települést 1533 után elérte a horvát beáramlás, majd 1700-1720 közötti német birtoklás eredményeként néhány német család telepedett le.
A település városi rangját egészen a XIX. századig megőrizte. Az 1848-49-es szabadságharc idején itt gyülekeztek a környék népfelkelői és innen indultak Pákozd felé. Fertőszentmiklós az I. és II. világháborúból is kivette a részét, a hősi halottak száma 138, ill.102 fő.
A településhez tartozó Bregenc-majorban a II. világháború alatt lengyel katonai tábor működött, amit később a németek román hadifogolytáborrá alakítottak át. A II. világháború 1945. március 30-án érte el a települést, a visszavonuló németek felrobbantották az Ikván lévő hidat, a kápolnához tüzérüteget ástak be, a szovjet csapatokat nem voltak képesek megállítani. 1950-ben megszűnt a régi közigazgatás, bevezetésre került a tanácsrendszer.
1972-ben a település nagyközségi rangot kapott, közigazgatásilag még további négy település tartozott hozzá. ( Csapod,Petőháza, Ebergőc,Röjtökmuzsaj) A rendszerváltás után a települések önállóvá váltak.
A település látnivalói: Római katolikus templom barokk oltárral, a Szeredi Kápolna- búcsújáróhely, a temetőben lévő Bezerédj síremlékek, az utcákon lévő barokk szobrok.

A jelen

Fertőszentmiklós 2008. július 1-től ismét városi rangot kapott- így a megye legfiatalabb városa lettünk jelenleg a második legfiatalabb város vagyunk-, mikro térségi centrumként továbbra is ellátja a volt nagyközséghez tartozó települések vonatkozásában az oktatási, egészségügyi és gyermekjóléti feladatokat társulások keretében. Nyolc tantermes iskolát, napközi otthonos óvodát és bölcsődét, Gondozási Központot üzemeltet. A városban jól működő Ifjúsági és Szabadidő Központ (Művelődési Ház, Könyvtár) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltató van. Az egészségügyi ellátást a teljes körűen privatizált Egészségügyi Központ (2 felnőtt háziorvos, 1 gyermek háziorvos, 1 fogszakorvos, és vérvételi lehetőség), privát patika biztosítja. A városban működik a LEADER iroda.
A rendkívül élénk közösségi életet, a civil szférát 19 egyesület és 6 bejegyzett alapítvány képviseli.
A lakosság egy része a helyben lévő kisebb-nagyobb vállalkozásoknál (VELUX-Magyarország, Hungaropro Kft, stb.) a közszférában, ill. ingázással a közeli városokban (Kapuvár, Sopron) talál munkát.
A város infrastrukturális ellátottsága szinte 100%-os.(víz, villany, szennyvízhálózat, gáz, kábel tv.)

A jövő

Városunk pályázat útján közel 200 millió Ft-ot nyert iskola felújításra. A város ezt a pénzt még további kb. 150 millió Ft-tal egészíti ki, hogy hosszú távon a kor és az oktatás követelményeit kielégítő mikro térségi iskolacentrum alakuljon ki. A beruházás során a két épületben lévő iskolakomplexum akadálymentesítése, korszerűsítése történik, megújul és lelátót kap a tornacsarnok, a gyermekek úszás oktatásához tanuszoda épül. A fizikai megújuláson túl, bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás- melyet szintén pályázati pénzek (TÁMOP), valamint informatikai fejlesztés (TIOP) finanszíroznak. Ezzel valóban a térség meghatározó oktatási intézménye lesz.
Másik jelentős fejlesztési irány a város új Fő- terének-közösségi terének kialakítása, új utcanyitással, üzlet és irodahelyiségek kialakításával, melyet részben szintén pályázati lehetőségek igénybevételével szeretnénk megvalósítani. Ennek érdekében számos magántulajdonú ingatlan megvásárlásra került.
A harmadik jelentős célkitűzés az un. Ikva-tó projekt, melynek megvalósításával a város a térség turisztikai életébe (horgász és üdülő turizmus) is bekapcsolódna.
Aki többet akar tudni városunkról, az nyissa meg a WWW.fertoszentmiklos.hu honlapunkat.