EU-s pályázatok anomáliái az önkormányzatoknál 2010/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Pályázatok

EU-s pályázatok anomáliái az önkormányzatoknál 2010/2

XII. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Füzi Norbert dr.
jegyző
Fertőd

Magyarország Európai Uniós csatlakozása óta minden önkormányzati vezető pontosan tudja, hogy a településfejlesztés legcélszerűbb módja a projektötletek EU-s pályázatok útján történő megvalósítása. Az egyes programok pályázatai ugyanis 10-30 % önrész biztosításával kerülnek kiírásra, ami még a rendkívül nehéz financiális helyzetben lévő önkormányzatok számára is elérhető megoldásnak tűnik.

 


Az önerő biztosítása sem könnyű feladat, de a pályázatok benyújtása és a nyertes projektek megvalósítása mindenki számára komoly nehézségeket okoz.
A problémát elsősorban a rendszer rendkívül bürokratikus jellegéből adódik, ami a kiírástól egészen a projektzárásig jellemző.
Már a kiírásoknál szembesül a pályázó, hogy mennyi feleslegesnek tűnő, s a projekt szempontjából sokszor értelmezhetetlen dokumentumot kell mellékelni.
A fenntarthatósághoz előírt már-már abszurdnak tűnő vállalások ugyancsak tovább bonyolítják a helyzetet. Sajnos néha már a kiírások értelmezése sem egyértelmű, ami a későbbiekre nézve okozhat újabb problémákat. A kiírások időközben megtett módosításai sem segítik a pályázók munkáját.
A közreműködő szervezetek dolgozóinál jelentkező fluktuáció szintén tovább nehezíti az amúgy sem egyértelmű viszonyokat. Ezen szervezeteknél viszont a rugalmatlanság az, ami igazán megkeseríti az önkormányzatok életét. Mindenki tudomásul veszi azt a tényt, hogy a pályázatokkal szemben támasztott EU-s követelményeknek meg kell felelni, csak „magyar betegségként” nem kéne ezt túlzásba vinni. Az önkormányzatokat ugyanis nem szabad egy kalap alá venni egy magán, vagy jogi személlyel, aki bármikor megvalósíthat olyan jellegű szabálytalanságokat, ami összeegyeztethetetlen a pályázati eljárások metodikájával. Míg az említetteket maximum szúrópróba szerint ellenőrzik csak, addig az önkormányzatokat minden létező ellenőrzési jogosultsággal rendelkező szervezet folyamatosan vizsgál.
Ez a megállapítás is azt igazolja, hogy – nyugat-európai mintákhoz hasonlóan – elengedhetetlen feladat a rendszer egyszerűsítésének és átláthatóságának biztosítása.
A projektek megtervezése azzal kezdődik, hogy számba vesszük azokat a feladatokat és költségeket, amik a pályázati eljárás során felmerülhetnek Ezt azért is fontos már az elején elvégezni, mert ezáltal egyrészt kijelöljük az egyes részfolyamatok felelőseit, másrészt pontos képet kapunk a fejlesztés pénzügyi kereteiről. A költségvetés a projekt legfontosabb eleme, aminél nemcsak a fejlesztés költségeit, hanem az azzal kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadásokat is előre meg kell határozni. Tervek, tanulmányok, engedélyek, résztvevő szakemberek költségei sokszor nem elszámolható kiadásai a pályázatnak, ettől függetlenül elengedhetetlen elemei a projekt megvalósításának, ezért szükséges a részletes kidolgozásuk.
Sokszor esnek abba a hibába az önkormányzatok, hogy ezeken a tételeken akarnak spórolni, ám az eljárás bármely szakaszában kiderülhet, hogy a tervek, programok hiányosságai, vagy a nem megfelelő szakember alkalmazása a pályázat szempontjából akár végzetes is lehet.
Mindenki számára ismert, hogy ezeknek a „kiegészítő” elemeknek komoly költségei vannak, ezért fontos, hogy a kiírások is vegyék ezt figyelembe oly módon, hogy teljes egészében elszámolható kiadások legyenek. Mivel ez az elvárás jelenleg csak részben valósul meg, az önkormányzatok feladata, hogy ezek összegét rendelkezésre bocsássa.
A projektek megvalósítása során megtérülnek ezek a kiadások azáltal, hogy például nem kell terveket módosítani, újabb közbeszerzési eljárást kiírni, vagy pótmunkákkal számolni.
Érdemes ügyelni arra is, hogy az egyes munkákra milyen garanciákkal kötjük meg a szükséges szerződéseket. A pályázatírásnál például javasolt beépíteni a szerződésbe, hogy a díjnak csak egy bizonyos százaléka jár akkor, hogyha a megbízott hibájából nem kerül sor a pályázat befogadására. A tervezők esetében pedig arra, hogy ugyancsak csökkentett összeg jár, ha nem az aktuális kiírási feltételek és szabványok alapján készítik el a munkát, s emiatt kerül sor a pályázat elutasítására. A menedzsment egyéb tagjainál is fontos, hogy a teendők és a felelősségi szabályok pontosan legyenek körülhatárolva.
A pályázati eljárás legörömtelibb pillanata, azaz a támogatási döntésről szóló értesítés után indul az igazán felelősségteljes munka. Ám az egyes munkafázisok adminisztrációja során szembesülünk az újabb akadályokkal. Az előrehaladási jelentések, az esetleges változás bejelentések, de leginkább a kifizetési kérelmek elbírálása kapcsán sokszor érezzük úgy, hogy a közreműködő szervezetek inkább gátolják, mint segítik a projektek zökkenőmentes megvalósítását. Ezen hatóságok néha még jogszabályi rendelkezéseket is a saját szemszögük alapján értelmeznek, ami ugyancsak kérdésessé teszi a pályázati rendszert.
Mindezek fényében jogos elvárás, hogy a lebonyolítás eljárásainak egyszerűsítésével a kiírók és a szabályozók is hozzájáruljanak ahhoz, hogy az önkormányzatok továbbra is minél nagyobb számban EU-s pályázatok formájában valósítsák meg projektötleteiket.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu