Miért nem alkalmazható a közigazgatási áthelyezés a jegyzői jogviszonyban, hiszen a jegyző is köztisztviselő?

A közszolgálati ellenőrzések alkalmával tapasztaltam, hogy a jegyzői jogviszonyra vonatkozó törvényi rendelkezések értelmezése és alkalmazása nem egységes. Ennek oka részben az, hogy a jegyzői jogviszonyra vonatkozó speciális szabályozást a törvény nem összefüggően, hanem több fejezetben, szétszórtan tartalmazza, részben pedig az, hogy a törvény szövegezése nem egyértelmű. A jogalkotói szándékot sokszor csak a sorok között, vagy a törvény szövegének és indokolásának teljes és részletes ismeretében következtethetjük ki.

Egyik gyakran előforduló jogszabállyal ellentétes joggyakorlat a köztisztviselő áthelyezése jegyzői jogviszonyba, jegyző áthelyezése másik jegyzői jogviszonyba, illetve köztisztviselői jogviszonyba. Ennek észrevételezésekor felteszik a kérdést, hogy miért nem alkalmazható a közigazgatási áthelyezés a jegyzői jogviszonyban, hiszen a jegyző is köztisztviselő?

A válaszhoz a jegyző magyar önkormányzati rendszerben betöltött sajátos szerepéből kell kiindulni, ami megmutatkozik a közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályozásban is. A jogalkotó ugyanis a jegyzők vonatkozásában speciális munkajogi szabályokat állapított meg.

Míg a közszolgálati jogviszonyban a köztisztviselő feletti munkáltatói jogokat általában a közigazgatási szerv vezetője gyakorolja, addig a jegyzői (sajátos közszolgálati) jogviszonyban a munkáltatói jogokat egy, a választópolgárok által választott közjogi testület, a képviselő-testület látja el. Ezért, valamint feladat- és hatásköréből eredően a jegyző nincs azonos helyzetben más köztisztviselőkkel.

Az Ötv. 36. § (2) bekezdése alapján a jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, vagyis sajátos jogviszonya a vezetői teendők ellátását is magában hordozza, azonban más közszolgálati jogviszonyban álló vezetőtől eltérően nem megbízással, hanem kinevezéssel nyeri el tisztségét.
(Itt szeretném megjegyezni, hogy a jegyző kinevezésekor a képviselő-testület nem „hozzájárul”, vagy „egyetért”, vagy „jóváhagyja” a jegyző kinevezését, hanem mint a munkáltatói jogkört gyakorló testület, kinevezi a jegyzőt. A kinevező képviselő-testületi határozatnak rendelkeznie kell mindarról, amelyeket a Ktv. 11. § (6) bekezdése a kinevezési okmány tartalmi elemeiként kötelezően előír, illetve tartalmaznia kell a kötelező próbaidőre vonatkozó előírásokat is. A polgármester, a képviselő-testület felhatalmazása és a kinevező testületi határozat alapján készíti el a jegyző részére a megfelelő munkáltatói okmányokat.)

A jegyzői minőség szorosan összekapcsolódik a közszolgálati jogviszonnyal, mert a kinevezéssel létesülő jegyzői jogviszony megszűnése, megszüntetése egyúttal a közszolgálati jogviszony megszüntetését is eredményezi. Vagyis adott önkormányzatnál meg kell szüntetni a jegyzői jogviszonyt ahhoz, hogy újabb önkormányzatnál új jegyzői, vagy közigazgatási szervnél új közszolgálati jogviszony létesülhessen.

Az Alkotmánybíróság 631/E/2000. AB határozatában ezt a következőkkel indokolja: „A Ktv. 14. § (2) bekezdése szabályozza a közigazgatási szervek közötti áthelyezést oly módon, hogy azt nem tekinti közszolgálati jogviszonyt megszüntető jogcímnek. Ha e szabály alkalmazható lenne a jegyzőkre, akkor az áthelyezés tényével a jegyzői minőség sem szűnne meg, illetőleg egy másik képviselő-testület nem tudna élni a jegyzői kinevezés jogával.”

A fentiek alapján tehát nem lehet köztisztviselőt áthelyezni a speciálisabb jegyzői jogviszonyba még akkor sem, ha a köztisztviselő az adott közigazgatási szervnél állt közszolgálati jogviszonyban, továbbá jegyzői jogviszonyból nem lehet áthelyezni másik jegyzői jogviszonyba még akkor sem, ha a jegyző munkahelye nem, csak a munkáltatója változik (pl. körjegyzőség alakítása, vagy megszűnése esetén). Továbbá nem lehet jegyzői jogviszonyból áthelyezni másik közszolgálati jogviszonyba sem a köztisztviselőt. A jegyzői jogviszonyt meg kell szüntetni ahhoz, hogy újabb közszolgálati jogviszony létesülhessen.

Azért, hogy a jegyzők az áthelyezés lehetőségének hiánya miatt ne kerüljenek más köztisztviselőkkel szemben hátrányos munkajogi helyzetbe (pl. a végkielégítésre való jogosultság szempontjából), 2001. július 1-jei hatállyal a Ktv. 14. §-a új (4) bekezdéssel egészült ki. A szabályozás alapján, ha a jegyző jogviszonyának fennállása alatt másik jegyzői állás betöltésére irányuló eredményes pályázatot nyújtott be és közszolgálati jogviszonyát erre tekintettel közös megegyezéssel szüntette meg, a jogviszonya megszüntetésének jogkövetkezményeire az áthelyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Bár a törvény – nem túl szerencsés megfogalmazásban – a jegyzői jogviszony megszűnésére, megszüntetésére irányuló esetek közül csak egyet nevesít: „…másik jegyzői állás betöltésére irányuló eredményes pályázatot nyújtott be…”, álláspontom szerint a jogviszony folyamatossága érdekében ugyanúgy közös megegyezéssel kell megszüntetni és a megszüntetés jogkövetkezményeire az áthelyezés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha közszolgálati jogviszonyban álló vezető, vagy ügyintéző nyer el jegyzői pályázatot, vagy jegyző kíván más vezetői, vagy ügyintézői közszolgálati jogviszonyban tovább dolgozni.