Szigetvár most is a fennmaradásért küzd, akárcsak 444 éve. Csakhogy ma az ellenséget nem töröknek, hanem adósságnak hívják. Reméljük, sőt bízunk benne: nem marad 150 évig.

2010. február 26-án dr. Rodek Gyula szigetvári ügyvezető alpolgármester úgy döntött, hogy kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megindítását. Ennek legfőbb indoka az volt, hogy az önkormányzat 60 napon túli, és a 90 napon túli szállítói tartozásának összege 19,25 millió illetve 55,58 millió forint volt.

Hamarosan kiderült azonban: a városnak ennél nagyságrendileg nagyobb, 2,7 milliárd forintos adóssága van. Ez az összeg különösen akkor lehet sokkoló, ha figyelembe vesszük: Szigetvár költségvetési főösszege a 2009. évben csupán 2,63 milliárd forint volt.

A Baranya Megyei Bíróság elrendelte az adósságrendezési eljárás megindítását, egyúttal kijelölte a pénzügyi gondnokot. Ezzel Szigetvár lett az első városi önkormányzat Magyarországon, amely adósságrendezés hatálya alá került.

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har tv.) alapján megalakult az adósságrendezési bizottság. Elnöke: a pénzügyi gondnok, tagjai: Szigetvár esetében az ügyvezető alpolgármester, a jegyző, a pénzügyi bizottság elnöke és egy önkormányzati képviselő. Az eljárás alatt – amely fő szabály szerint 150 nap – az adósságrendezési bizottság dönt minden olyan gazdasági kérdésben, amely nem tartozik az Ötv. 10. §-ban meghatározott kizárólagos képviselő-testületi hatáskörbe.

Itt kell megjegyeznem, hogy a törvény szerint a jegyző nem tanácskozási joggal, hanem szavazati joggal tagja az adósságrendezési bizottságnak. Ez a speciális rendelkezés felülemeli a törvényesség őrét általános feladat- és hatáskörén, hiszen az általános szabályozás (Ötv.) szerint a jegyző nem hozhat önkormányzati döntést. Márpedig a gazdasági ügyekben való voksolással a jegyző az önkormányzati képviselők feladat- és hatáskörét gyakorolja.

Az adósságrendezési eljárás alatt, a Har tv. szerint három fő feladattal kell megbirkózni: az első az önkormányzat működőképességének biztosítása, a második a reorganizációs program kidolgozása és elfogadása, a harmadik a hitelezőkkel való egyezségkötés előkészítése.
Szigetváron elsőként a polgármesteri hivatal előkészítette a válság-költségvetési rendeletet, amelyet az adósságrendezési bizottság véleményezése után a képviselő-testület alkotott meg. A válságköltségvetés csak az alapvető lakossági szolgáltatások és hatósági feladatok működési kiadásait engedélyezte. Ezen kívül az eljárás alatt szünetelt minden beruházás. Az adósságrendezési bizottság kéthetente ülésezett és szigorúan csak a kötelező feladatokhoz, a napi működéshez szükséges pénzügyi kifizetésekről döntött.

A második lépésben a pénzügyi gondnok, egy hivatásos átvilágító (könyvvizsgáló) céggel együttműködve elkészítette Szigetvár Város reorganizációs programját.

Ebben részletesen feltárta a csődhelyzethez vezető utat: Szigetvár esetében a fő ok, hogy az önkormányzat túlvállalta magát. Erőn felül valósított meg olyan beruházásokat (pl.:a termálfürdő építése), amelyekhez nem rendelkezett saját erővel. A „fejlesztési kényszer” miatt sodródott a város a működőképesség határára. A reorganizációs programban a pénzügyi gondnok javaslatot tett azokra az intézkedésekre, amelyeket a jövőben feltétlenül meg kell tenni a biztonságos önkormányzati működés érdekében.

A harmadik lépésben a hitelezők felé kellett eljárni. Szigetvár hitelezői április 27-ig jelenthették be hitelezői igényüket. Két országos lapban is megjelent hirdetmény után 110 darab, összegében 2,7 milliárd forint összegű hitelezői igény érkezett.

A Har tv. szerint három hitelezői csoport került kialakításra. Az első csoport hitelezőivel az önkormányzat megállapodott: a beruházásokat finanszírozó két hitelintézet jelentős engedményeket tett (pl.: türelmi idő, a hitelek átütemezése). A második csoport – a kötelező önkormányzati feladatok – hitelezőinek az önkormányzat felajánlotta, hogy a tartozást 100%-át, két részletben teljesíti. A harmadik csoport részére az önkormányzat ajánlata a tartozás 50%-nak kifizetése, szintén két részletben.
A reorganizációs programot és az egyezségi ajánlatokat Szigetvár Város Képviselő-testülete a 2010. július 22-i zárt ülésén, minősített többséggel, név szerinti szavazással fogadta el.

Az eljárás egyik célja, hogy lezárását követően az önkormányzat törvényes keretek között, a hitelezők által elfogadott módon, pontos évi, havi bontásban tehet eleget fizetési kötelezettségeinek. A másik, hogy feltárja a csőd okait és a pénzügyi gondnok olyan intézkedésekre tegyen javaslatot, amellyel a válság a jövőben elkerülhető. Az adósságrendezés ezért mintául szolgálhat a csődhelyzetben lévő településeknek.

Az eljárás bírósági lezárása közeledik, de ahhoz, hogy a város az egyezségi ajánlatban foglalt mértékben elégíthesse ki hitelezőit, szükség van állami támogatásra.

„Szigetvár várja a felmentő sereget.”