Pécsi mintaprojekt a bevetési szervek munkájának koordinálására

A rendvédelmi és katasztrófa-elhárítási szervezetek a fejlett országokban az elmúlt tíz évben a legkorszerűbb információtechnológiai rendszerek speciális felhasználói lettek. Ezen országokban egyre szélesebb körben használják az ún. bevetés-irányítási rendszereket, különösen a rendőrségi, tűzoltósági és mentőszolgálati alkalmazások váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Horváth Zoltán alpolgármester kezdeményezésére 2003-ban nyújtotta be Önkormányzati Bevetés-irányítási Rendszer (ÖBIR) című projektjavaslatát az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz. Ennek lényege egy olyan komplex, integrált informatikai rendszer kifejlesztése, mely a legkorszerűbb információtechnológiai megoldások alkalmazása révén képes ellátni a városban működő bevetési szervek (tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem) munkájának hatékony koordinálását. Mintaprojektről, az országban elsőként megvalósuló fejlesztésről lévén szó, a projektjavaslatot a minisztérium kiemelt támogatásában részesítette.
Négy ütem
A projektjavaslat négy ütemet tartalmaz. Az első ütem a minisztérium 60 millió Ft-os támogatása és az önkormányzat 15 milliós önrész-vállalása révén 2004 novemberére megvalósult. A második ütem a megvalósulás küszöbén áll: a 12,5 milliós önkormányzati önrészvállaláshoz az IHM 40 millió Ft-tal járul hozzá. A harmadik és negyedik ütemek a jövőben kerülhetnek kialakításra, ha a városnak sikerül további forrásokat mozgósítania.
1. ütem
Az ÖBIR projekt első lépcsőjében a városi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság részére készült el az informatikai alapú bevetés-irányítási rendszer. A fejlesztés eredményeként a tűzoltóság új, PC-alapú szervergépekkel és munkaállomásokkal felszerelt számítógépes hálózatot kapott, amely a speciális funkciók mellett alkalmas a hagyományos adminisztratív feladatok teljes körű lebonyolítására is. A rendszer „külső” elemét a GPS-alapú (műholdas vezérlésű helyzetjelző rendszeren alapuló) gépjármű-felügyeleti rendszer jelenti: ennek révén a diszpécserközpontban nyomon követhetik a járművek aktuális tartózkodási helyét, a pillanatnyi helyzetnek megfelelően tudják vezérelni a járművek vonulási útját, a térinformatikai rendszer használatával pedig minden lényegeset megtudhatnak az oltási helyszínről (építési környezet, közműellátottság, tűzcsapok pontos helye stb.). A rendszer szakmai felügyelete információtechnológiai alapon nyomon követhető a polgármester irodájából is. A speciális szoftverek segítségével gyorsabbá és pontosabbá válik az erők és eszközök alkalmazása, tevékenységük összehangolása, továbbá a rendszer számítógépes úton is támogatja a segélyhívás-fogadást.
2. ütem
A projekt második lépcsőjében a városi rendőrség, a városi Védelmi Bizottság és a megyei katasztrófavédelem kapcsolódik be a bevetés-irányítási rendszerbe. A közbiztonság javításának egyik leghatékonyabb eszköze az integrált bevetés-irányítási rendszer (tűzoltósági, katasztrófavédelmi, rendőrségi bevetés-irányítási rendszerek megvalósítása és egymáshoz kapcsolása) bevezetése, amellyel ugyanakkor az érintett szervezetek tevékenysége is átláthatóbbá, gazdálkodása sok szempontból tervezhetőbbé válik. Egyben ezen második lépcső megvalósításával lesz kijelenthető, hogy a védelmi-igazgatási feladatok információtechnológiai alapú támogatása teljes komplexitásában megvalósul.
Az ÖBIR II keretében a GPS-alapú gépjármű-felügyeleti modullal rendelkező városi rendőrségi bevetés-irányítási rendszer kialakításán túl sor kerül majd a tűzoltósági és a rendőrségi rendszerek felhasználói-irányítói végpontjainak, a tűzoltósági rendszer felügyeletének és egy videokonferencia-rendszernek a kialakítására a városi Védelmi Bizottságnál. A tűzoltósági és a rendőrségi rendszer felügyeletének kialakítására a Megyei Védelmi Bizottság Elnökének munkahelyén; a tűzoltósági rendszer felügyeletének kialakítására a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság számára; és végül minőségbiztosítási rendszer kialakítására és üzemeltetésére a városi integrált bevetés-irányítási rendszer számára.
A 3-4. ütem terve
A harmadik és negyedik lépcsőben terveink szerint a rendszer bevezetésre kerülhet Baranya megye rendvédelmi szerveinél, illetve a Megyei Védelmi Bizottság hatáskörébe tartozó egyéb szervezeteknél is. A tervek között szerepel továbbá a lakosság biztonságmenedzselésében feladatot ellátó vagy felvállaló önkormányzati intézmények és civil szervezetek bekapcsolása, integrálása is. Az utóbbi években ugyanis a nemzetközi gyakorlatban egyértelműen tapasztalható, hogy a bevetés-irányítási rendszerek jó néhány új szolgáltatási funkcióval bővültek, emellett pedig ellátják az általános biztonsági (meghibásodás-, baj-, baleset-bejelentési) célú segélyhívás-fogadási és komplex, település-szintű biztonságmenedzselési (például bizonyos szociális és egészségügy-biztonsági tevékenységek) feladatokat is.
112
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állampolgár egyetlen integrált segélynyújtást koordináló és menedzselő központon keresztül kérhet és kap segítséget nemcsak akkor, ha tűzoltóra, rendőrre vagy mentőre van szüksége, hanem akkor is, ha szociális (pl. idős ember hirtelen élelemre, ellátásra szorul), egészségügyi (soron kívüli orvosi távfelügyelet vagy távdiagnosztika válik szükségessé), műszaki-technikai (például egyedül élő mozgáskorlátozott embernek hirtelen közüzemi problémája támad) jellegű bajba, nehézségbe kerül. Ezek a központok integrálják magukba a nyilvános bel- és kültéri térfigyelő rendszerek és katasztrófa-monitoring rendszerek felügyeleti diszpécser-szolgálatait. Ezt nevezzük „112-es egységes segélyhívórendszer”-nek.
A jövőbe vezető egyik út tehát az integrált bevetés-irányítási rendszer széleskörű kiterjesztésén keresztül egy egységes, az életben adódó problémalehetőségek lehető legteljesebb körét lefedő segélyhívórendszer megvalósítása. A másik út az önkormányzati munka – a „back-office” és különösen a „front-office”, az „ügyfélszolgálat” – mihamarabbi átállása az elektronikus üzemmódra és így az ügyfelek igényeinek gyorsabb, rugalmasabb, kényelmesebb kiszolgálása. Pécsett párhuzamosan indítottuk el az egységes segélyhívórendszer és az elektronikus közigazgatás fokozatos megvalósítását (előbbit százmilliós minisztériumi támogatás, utóbbit 600 milliós pályázati pénz felhasználásával) – célunk ugyanis a város polgárainak kényelmét, biztonságát és jólétét biztosító „szolgáltató önkormányzat” teljes körű megteremtése, az országban elsőként.