A könyvvizsgálat közbeszerzésének kérdései - esettanulmány 2010/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Pályázatok

A könyvvizsgálat közbeszerzésének kérdései – esettanulmány 2010/4

XII. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Horváth Zoltán dr.
főosztályvezető-helyettes
Salgótarján
Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala

Nincs könnyű helyzetben az a jogalkalmazó, akinek a közbeszerzési törvény előírásait kell betartania. Még összetettebb a feladata, ha mindeközben az önkormányzati törvényre is figyelemmel kell lennie. Együttes végrehajtásuk azonban nem lehetetlen, sőt megtakarítással járó eredményt is hozhat.

 

Az önkormányzati törvény 92/A. §-ában meghatározott esetekben az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) köteles a gazdálkodás ellenőrzését végző könyvvizsgálót – pályázat alapján – megbízni.
Mi sem egyszerűbb: előterjesztés készül a pályázati feltételekről, a testület elfogadja a vonatkozó határozatot, majd a felhívás közzététetik. A megadott határidőre beérkeznek az ajánlatok. A kért ellenszolgáltatási összegek – ahogy egy versengő piacon elvárható – nagymértékben szórnak, több nyolcmillió forint felett van.
Felmerül tehát, hogy az adott könyvvizsgálói megbízás létrehozását közbeszerzésnek kell megelőznie. A további vizsgálódások megerősítik e feltevést: a közbeszerzési törvény a könyvvizsgálatot a hatálya alá tartozó szolgáltatásnak tekinti, s azt is kategorikusan rögzíti, hogy a közbeszerzés értékén az eljárás megkezdésekor annak tárgyáért általában kért – általános forgalmi adó nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni.
A megindított pályázati eljárás eredménytelenítése mellett két választási lehetősége van a döntéshozónak. Első esetben úgy változtatja meg a kötendő szerződés feltételeit, nevezetesen csökkenti időtartamát, hogy annak következtében várthatóan olyan árajánlatot kapjon, amely már nem haladja meg a közbeszerzési értékhatárt. Ekkor újabb pályázati eljárás lefolytatása után megbízhatja a könyvvizsgálót. A második lehetőség választásával – a tartós jogviszony előnyeire is tekintettel – nem változtat a szerződés hosszán, inkább közbeszerzési eljárást indít. Az egyszerű pályázatból így immár szigorú szabályokkal bíró közbeszerzési eljárás lesz (átlépünk az Ötv.-ből a Kbt.-be).
A helyi önkormányzatoknál általában a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok is megosztásra kerülnek a képviselő-testület és szervei között. A döntési hatáskörökön – közbeszerzési szabályzatban rögzítetten – osztozik az önkormányzat legfőbb szerve (esetleg bizottsága), valamint a polgármester (a közgyűlés elnöke). A település (megye) első embere főként a nemzeti értékhatárokat elérő (egyszerű) közbeszerzési eljárások döntéseinek meghozatala során kap szerepet. Így van ez a könyvvizsgálói feladatok beszerzése esetében is, hiszen az azért kért ellenszolgáltatás többnyire nem éri el a közösségi értékhatárt, azaz előáll az a helyzet, hogy az önkormányzat könyvvizsgálóját – igaz a testület általános felhatalmazása alapján – a polgármester bízza meg.
A fentiek alapján érdekesnek tűnhet, hogy egy sima pályázati eljárás esetében a testület bízza meg a könyvvizsgálót, azonban ha a sokkal formalizáltabb közbeszerzési eljárással kerül kiválasztásra, akkor azt a polgármester is intézheti.
E baljós sejtésének a jogalkalmazó általában nem jár utána, talán azért sem, mert energiáit leköti a mindenhonnan ráomlani készülő közbeszerzési törvénnyel és rárontani akaró szankcióinak mind biztosabb elkerülésével való fokozott foglalatosság. Pedig a gyanú ebben az esetben alaposnak bizonyul, hiszen Ötv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerint a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás. Meg kell tenni tehát a megállapítást: az egyéb esetekben már bizonyított és számtalanszor bevált, a polgármesternek egyszerű közbeszerzési eljárásban döntési jogot adó közbeszerzési szabályzat a könyvvizsgáló kiválasztása esetében beleütközik az önkormányzati törvénybe, ugyanis az eljárást lezáró döntést csak a testület hozhatja meg.
A közbeszerzési szabályzatot tehát módosítani szükséges: a polgármester közbeszerzési feladatköréből ki kell emelni a könyvvizsgáló megbízására irányuló eljárást. Nem kizárt, sőt praktikus annak a szabályzatbeli megengedése, hogy a testület csak az eljárás megindításától (az ajánlattételi felhívás és dokumentáció elfogadásáról) és az eljárást lezáró eredményről határozzon, a többi közbenső döntést változatlanul a polgármester hozza meg.
Bár az eddigi eljárás lefolytatása is lebonyolításnak lenne inkább minősíthető, mégis célszerű a közbeszerzés során tárgyalni az ajánlattevőkkel. Kétségtelen, hogy a nyílt eljáráshoz képest sokkal macerásabb tárgyalást tartani, de a piaci szereplők – megismerve konkurenseik ajánlatait – általában jóval kedvezőbb ajánlatot tesznek a második körben a (tárgyalás lezárása után), mely összességében bőven kompenzálja a ráfordításokat, továbbá hosszú távon megtakarítást jelent az ajánlatkérő önkormányzat számára, ami a jelenlegi költségvetési helyzetben a legfőbb cél.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu