A közbeszerzési törvény változásai 2010/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Csongrád Megye

A közbeszerzési törvény változásai 2010/5

XII. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Hegedűs József dr.
jogi előadó - közbeszerzési referens
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város


Az Országgyűlés a július 22-i ülésnapján elfogadta a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását. A rendelkezések legnagyobb része szeptember 15. napjától hatályos.

 

A törvényalkotó a közbeszerzési törvény átfogó módosításával az eljárások egyszerűbbé, olcsóbbá tételét kívánta elérni. Fontos, hogy a közbeszerzésre az ajánlatkérők és az ajánlattevők ne úgy tekintsenek, mint egy szükséges rosszra. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy rendelkezésre álljon egy olyan túlszabályozástól mentes szabályrendszer, melyet az ajánlatkérő – kistelepülési önkormányzattól a fővárosig – és az ajánlattevő egyaránt tud alkalmazni, amelyben a fölösleges kiadásoktól és adminisztrációs terhektől mentesül az ajánlatkérő, az aránytalan terhek, túlzóan szigorú előírások nem riasztják el az ajánlattevőket a versenyben való részvételtől.


Nagyon fontos alapvetése a törvénymódosításnak: "Ha rendelet vagy utasítás olyan szabályokat tartalmaz szerződéskötés folyamatára, előzményeire, feltételeire, szerződés kötelező tartalmi elemeire, vagy szerződés teljesítésére vonatkozóan, melyek nem egyeztethetők össze e törvénnyel, akkor az e törvény hatálya alá tartozó ügyekben kizárólag e törvényt kell alkalmazni." Nyilván minden ajánlatkérő észlelt már ellentétet vagy annak látszó helyzetet a Kbt. és más jogszabály között. A jövőre nézve ez a rendelkezés egyértelmű iránymutatást ad a helyes jogalkalmazásra.


A törvénymódosítás szerint az ajánlatkérő választásán múlik, hogy alkalmaz-e hivatalos közbeszerzési tanácsadót, továbbá a Közbeszerzések Tanácsának hirdetményellenőrző szolgáltatását igénybe veszi-e. Tehát az ajánlatkérők szabadsága itt jelentősen növekedett. Például egy önkormányzat dönthet úgy, hogy azt az összeget, amit eddig a szerkesztési és ellenőrzési díjakra költött, azt hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételére fordítja, így viszont gyorsabban tudja megindítani eljárásait, nem telik el több hét a hirdetmény-ellenőrzéssel. Azonban ha az ajánlatkérő úgy gondolja, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkezik és nem uniós támogatásból megvalósuló beszerzésről, beruházásról van szó – a költséghatékonyságot szem előtt tartva – tanácsadó és a Közbeszerzések Tanácsa lektorának tevékenységét is mellőzheti. Tehát e két változás komplexen szolgálja az eljárások gyorsítását és a költségcsökkentést is.


Az adminisztrációs terhek mérséklését célozta az ajánlatkérő honlapján közzéteendő dokumentumok számának csökkentése. Ésszerűtlen rendelkezése volt a korábban hatályos Kbt-nek, hogy a hirdetményeket közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján, ha nem rendelkezik saját honlappal, akkor a Közbeszerzések Tanácsa honlapján. Ugyanis azok a Közbeszerzési Értesítő online kiadásában jelentek meg, tehát az interneten mindenképpen megtalálhatók voltak. A jövőben az ajánlatkérő honlapján csak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött, valamint az in-house szerződéseket, az esetleges jogorvoslati eljárással kapcsolatos iratokat, valamint az éves statisztikai összegezést kell közzétenni.
Bővül a nemzeti értékhatár szerint lefolytatandó egyszerű eljárás alóli kivételek köre. Így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni szállodai, éttermi, szórakoztató, kulturális- és sportszolgáltatásokra, valamint a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss- illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növény beszerzése esetén, ha azok értéke nem éri el a közösségi értékhatárt. Az első csoportba tartozó szolgáltatások – a közösségi értékhatár alatt – speciális, közbeszerzési szempontból nehezen meghatározható jellegüknél fogva kikerültek a közbeszerzési kötelezettség alól. A törvényjavaslat indokolása szerint a második kivételi csoportra vonatkozó módosítással a "helyi gazdálkodókkal való szerződéskötést lehet támogatni, akik nehezen képesek még egyszerű eljárásban is ajánlatot tenni".


Visszakerült az egyszerű eljárásba az a lehetőség, hogy az ajánlatkérő a felhívás meghirdetése helyett legalább három ajánlattevőnek közvetlenül küldje meg az ajánlattételi felhívást. Erre árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén nettó 25 millió forint, építési beruházásnál nettó 80 millió forint alatt van lehetőség. Továbbá ebben az esetben az ajánlattételi határidő 25 napról 15 napra csökkent. Ez a rendelkezés szintén egyszerűbbé és olcsóbbá teszi az eljárásokat. Főleg kisebb települések esetén, ahol az árubeszerzések és a szolgáltatások értéke lehet, hogy nem haladja meg a fenti összegeket. Korábban egy nettó 8 millió forintos árubeszerzésnél mintegy 500.000,- Ft-ot elköltött egy ajánlatkérő a hirdetményi díjakra. Szeptember 15-től ennyivel is olcsóbb és gyorsabb a közbeszerzés.


Összességében megállapítható, hogy a törvénymódosítás gyakorlati szemléletű, életszerű és annak hatályba lépésével egyszerűbbé, olcsóbbá és gyorsabbá válhatnak a közbeszerzési eljárások.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu