Az önkormányzati igazgatás a magyar közigazgatás mostohagyermeke. Ez a sommázott kijelentés sok kisebb-nagyobb jelentőségű ténnyel támasztható alá. Feladatainkat hosszú évek óta azonos feltételek között végezzük. Ez a tétel azonban a feladatok gyarapodása mellett jelentős mértékben rontja az összehasonlítás eredményét. Nem hozta maga után sem a személyzeti, sem a technikai, sem a jövedelmi viszonyok javulását.

Az Államreform Operatív Program szervezetfejlesztésre kiírt pályázata a reménysugarat nyújtotta felénk. Komoly lehetőségeket villantott fel a problémák részleges megoldására. A pályázat első olvasata után kiderült, hogy a kritikus hátrányos helyzetek megoldására közvetlen megoldást nem fog hozni, hiszen sem technikai eszközfejlesztést, sem létszámfejlesztést nem fog eredményezni. Ilyen esetben viszont a hatékonyság javításának lehetősége komoly érv a pályázaton történő indulás mellett. Sikerünk volt. Közel 15 millió forint forráshoz jutottunk 10 % önerő biztosítása mellett.

Kitűzött céljaink:
1. Az önkormányzati munka megújítása, s ennek keretében a helyi politika-alkotás, kiemelten a helyi jogalkotás és a végrehajtás társadalmi eredményességének javítása;
2. A civil társadalom közügyekben való részvételének erősítése;
3. Az önkormányzati hivatal szolgáltatóvá tétele, az elektronikus ügyintézés elterjesztése;
4. Az önkormányzati intézmények költséghatékonyabb működése és a magasabb szervezeti teljesítmény elérése;
5. Az önkormányzati hivatal és az intézmények humánerőforrás felkészültségének javítása és a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó szakmák megbecsülése.

A projekt gyakorlatilag két irányban fut. A két irány azonban közös cél megvalósítása érdekében fogalmazódott meg azzal az igénnyel, hogy egyik a másikat elősegíti, támogatja. A prioritást élvező irány a szervezetfejlesztés, melynek céljai:
• az eljárások, a szabályozási környezet kidolgozása a „jó hivatali működés” megalapozására;
• ügyfélszolgálati tevékenység egyszerűsítése és átláthatóságának biztosítása az ügyintézési idő csökkentésére, ezáltal az ügyfelek elégedettségének növelésére;
• rendeletalkotás demokratikusabbá tétele a szakmai színvonal növelése mellett;
• mutatószámok, indikátorok rögzítése a tevékenységek mérhetősége érdekében;
• költségvetés tervezése, stratégia tervekkel való összekapcsolása;
• közigazgatási munka racionalizálása;
• a körjegyzőség külső kapcsolatrendszerének modernizálása;
• lakosság, civil és vállalkozói szféra elégedettségének növelése.
A fejlesztési célok megvalósulásának támogatására indult a másik folyamat, melynek keretében jelentős szoftverfejlesztésre nyílt lehetőségünk.
• A körjegyzőségben részes három önkormányzat és az intézményrendszer kommunikációs csatornáinak lehetőségét biztosítja az elkészült honlap, amely szeptembertől teljesedik ki az elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtésével.
• A hivatali munka támogatására új iratkezelő, fejlesztett integrált igazgatási rendszer, valamint az elavult TATIGAZD rendszer leváltására egy új integrált gazdasági szoftver került beszerzésre és bevezetésre.

A szervezeti működés felülvizsgálatát követően a célok megvalósításának koordinálására, a tevékenység ellenőrzésére, a visszacsatolások megvalósítására készült el a szervezetfejlesztési kézikönyv, az egyes folyamatokat átvilágító és összefoglaló elemzés. Hátra van még a szabályozási környezet aktualizálása, az oktatás és a projektszerű működés bevezetése.

Nagy fokú bizalom van bennünk a megfogalmazott célok elérésére, ugyanakkor kérdések és kételyek is megfogalmazódnak. Az első átfogó kérdés: vajon változik-e a közigazgatás rendszere, vajon az előkészítés alatt álló rendszerünk elég rugalmas lesz-e a változások követésére? A másik kérdés konkrétabb. A közigazgatás fejlesztésének új irányára, az ASP központok létrehozására irányuló pályázatok kiírása és a projektek megvalósítása mellett nem tettünk-e elhamarkodott lépést saját szervezetfejlesztési céljaink megvalósítása irányában?

A válaszok többségükben pozitívak. Hiszen a fejlesztés nem a közigazgatás részterületeinek fejlődését, nem a technikai feltételek fejlesztését tűzte célul, hanem egy jobb és hatékonyabb működés elérését, amely kimondatlanul a minőségbiztosítási rendszer bevezetésének alapjait is meg fogja teremteni. Munkatársaim között is vannak kétkedők, akik még nem látják át a kitűzött célok megvalósulásának következményeit. Ez természetes, hiszen hosszú alkalmazkodási folyamat révén fognak kialakulni azok a rutinok, amelyek megmutatják a mai munka hasznát.