A Sellyei kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik. Ez az az alap az, ami  érzésem szerint  az elkövetkező időkben ugyanúgy determinálhatja a kistérség fejlődését mint ahogy az az elmúlt évek során is érzékelhető volt.

Nagy problémát jelent a kistérség életében a tartósan 30% feletti munkanélküliség. Ez a szám a regisztrált munkanélküliekre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a tényleges munkanélküliség elérheti az 50%-ot is. Ez a magas számú munkanélküliség rossz hatással van a kistérség megtartó erejére, ami a fiatalok és a képzett szakemberek térségből való elvándorlását eredményezi. Ezen tendencia megakadályozásának egyetlen lehetősége a kistérségben való új munkahelyek létrehozása lenne. Az utak rossz állapota miatt azonban kevés esély van jelentősebb vállalkozók kistérségünkbe való csábítására. Reméljük a jövőben az M6-os autópálya és az M60-as út tervezett építése fellendülést hoz ezen a téren is térségünk számára.
2004. május 27-én megalakítottuk a Sellyei Többcélú Kistérségi Társulást, amely teljes körűen, a kistérségbe tartozó harmincöt önkormányzat részvételével kezdett el működni. Első biztató eredményünk, hogy a Belügyminisztérium által kiírt a kistérségi többcélú társulások megalakulását ösztönző pályázaton a maximálisan adható 120 millió forintból sikerült 118 millió száztízezer Ft elnyernünk. Ez azért is töltött el minket különös örömmel, mivel a pályázat beadási határideje igen szűk volt (2004. június 30.), ami a megalakulásunktól számítva alig jelentett 1 hónapnál több időt a nagy információ igényű pályázat elkészítéséhez.
Az elnyert összeg legnagyobb része a közoktatást ezen belül az iskolák, óvodák valamint a pedagógia szakszolgálat tárgyi eszköz szükségleteinek kielégítését szolgálja. A közoktatás, mint kötelezően vállalt feladat különösen fontos terület a Társulás viszonylatában, mivel a társulás is szembe fog kerülni a közoktatási törvény által előírt létszámok által generált problémákkal, amik térségünkben elsősorban a kis és közepes iskolákat érinti. Felmerült egyes iskolák tagintézményként való betagozódása, de a polgármesterek térségünkben egyértelműen a kisiskolák önállóságának megtartása mellett foglaltak állást. A jövőben az iskolák fenntartása és működése az eddigieknél is hangsúlyosabb kérdés lesz a Társulás életében.
Fontos területet képez az egészségügyi ellátás is, ami főként a központ ügyelet kialakításával kapcsolatos kérdéseket vet fel. Jelen esetben a pályázaton elnyert összeg szintén segíti a központi ügyelet jogszabályi előírások szerinti szükséges minimum feltételek teljesítését, ami a nélkülözhetetlen tárgyi eszközök beszerzését jelenti. Jelen pillanatban a központi ügyelet működése kapcsán az elgondolásunk a következő: a Sellyei Központi ügyelet két telephellyel fog működni. Az egyik telephelynek Sellye városa a másiknak Vajszló nagyközség fog helyet adni. Ez a kialakítás tekintetében nem jelent plusz feladatot mivel a hétvégi összevont ügyeletet eddig is e két település látta el. Most feladatuk a hétközi ügyeletre is ki fog terjedni.
A Társulás a kötelező feladatok mellett még néhány önként vállalható feladatot is felvállalt. Ilyen például az állati hulladék elhelyezésének kérdése. 2005. december 31-ig meg kell szüntetni a dögkutakat, és a lakossági állati hulladék elhelyezéséről gondoskodnunk kell. Van egy koncepciónk, ami a helyi állattartókat is bevonná a kérdés megoldásába, mivel az elhullott állatok elhelyezése az ő számukra is igen nagy tehertételt jelent. Ezen ötletünket pályázati pénzből kívánjuk megvalósítani.
A Sellyei Kistérség Többcélú Társulás a KÖSZ megkeresésére alapítóként vett részt a KÖSZ kistérségi tagozatának létrehozásában. A tagozat létrehozásának elsődleges célja a kistérségek egymással való kapcsolattartásának segítése, és a közös mindenkit érintő szakmai problémák közös felvetése, közös megoldása. Mivel a kistérségi többcélú társulások megalakulása óta viszonylag rövid idő telt el ezért úgy gondoltuk, érdemes részt venni egy olyan fórum létrehozásában ahol a kistérségek az egyedi vagy hasonló problémáikat felvethetik és egymást segítve kereshetnek megoldást ezen problémákra.
A jövőre nézve pozitív lépésnek értékeljük, hogy a jövő évi költségvetésben 9 milliárd forint került elkülönítésre a 2004. november 30-ig megalakult Többcélú Társulások normatív finanszírozására. Örömünket némiképp árnyékolta az a tény, hogy a jövő évi költségvetésben szereplő 9 milliárd forint a Többcélú Társulások munkaszervezetére kifejezetten nem fog támogatási összeget tartalmazni. A normatív finanszírozást tartalmazó kormányrendelet előreláthatólag január 31-én lép hatályba és a Többcélú társulások februárban utalandó normatívákkal együtt visszamenőleg kapják meg a januári normatív támogatás összegét. A jövőre nézve ennek egyik feltétele, hogy a kistérségi többcélú társulások a 2004. évi CVII. törvény szerint átalakuljanak. Ezen az átalakulás előkészítése a mi társulásunknál már megkezdődött.
A Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás a jövőt tekintve szeretne minél több Európai Uniós pályázaton részt venni és a kistérség hátrányos voltára tekintettel, minél több forrást szerezni a térség fejlesztésére. Igen ám, de az Uniós pályázatokon való indulás több problémát vet fel kistérségünk részére.
Az első probléma az önrész, vagy saját erő kérdése. Itt megállapíthatjuk, hogy kistérségek részére kiírt pályázatok esetén már száz millió forintot meghaladó összegről beszélhetünk, amely 25%-os önrész esetén is hatalmas terhet róna a kistérségünkre. Habár a kistérségünkben 35 település található ezek, összlakosságszáma alig haladja meg a 15 ezer főt. Ez a teher az aprófalvas kistérségek szempontjából vállalhatatlan.
A második probléma, az Európai Unió által kiírt pályázatok esetében az Unió a benyújtott számlák alapján finanszíroz, azaz a kistérségnek a pályázat adott megvalósítási szakaszát meg kell előre finanszíroznia. Erre a mi kistérségünk szintén nem képes. Egy lehetőségünk lenne a banki hitelfelvétel, ami a jelenlegi kamatok figyelembevételével szintén nem járható út.
Harmadik problémán az eu-s pályázatokkal kapcsolatban, hogy szinte minden pályázat felveti a biztosíték vagy garancia vállalás kérdését. Az önkormányzatok biztosítékként nem tudnak felajánlani szinte semmit, mivel ingatlanvagyonuk nagy része vagy már jelzáloggal terhelt, vagy jelzáloggal nem terhelhető törzsvagyon. Erre az utolsó problémára a jövőben talán születik megoldás. A fent említett KÖSZ ülésen szó esett egy az önkormányzatok részére történő garancia alaphoz hasonló intézmény felállítására, ami ezen problémánkat orvosolhatná.
A fenti problémák ellenére reméljük, hogy a többcélú kistérségi társulások megalakulása valamelyest segít az önkormányzati problémák megoldásában, és a társulások létrehozataluk célját betöltve költséghatékonyabb és eredményesebb közös feladat ellátást tesznek lehetővé.