A gyermekjóléti szolgálat

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Gyámügy-Gyermekvédelem-Szociális ügyek

A gyermekjóléti szolgálat

IX. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Dr. Dezső Bálint



„Nincs az életben nagyobb felelősség és nagyobb megtiszteltetés, minthogy felnevelhetjük a következő nemzedéket.”

(Dr. C. Everett Koop)

 

 

Ebben a megtisztelő feladatban egyre gyakrabban kiemelt szerepet kap a települési önkormányzat jegyzője, akinek a rendelkezésre álló szerény hatósági eszközökkel kell megpróbálnia megszüntetni a gyermekek veszélyeztetettségét, olyankor, amikor mások már lehetőségeik határához értek.

 

A jegyzőnek ebben a feladatában az 1997. november 1. óta új keretek között működő gyermekvédelmi rendszer legfontosabb intézményére, a gyermekjóléti szolgálatra kell támaszkodnia.

 

A gyermekjóléti szolgálat legfontosabb tevékenysége az adott település észlelő- és jelzőrendszerének működtetése, a jelzőrendszer tagjaival rendszeres és érdemi kapcsolattartás. A védőnőnek, a házi orvosnak és a házi gyermekorvosnak, a kórházi szociális munkásnak, az óvodai, iskolai gyermekvédelmi felelősnek, a pedagógusoknak, a rendőrnek, az ügyésznek, a bírónak, az egyházaknak, a civil szervezeteknek (stb.) kötelességük jelezni a gyermekjóléti szolgálat felé, ha gyermekveszélyeztetésről szereznek tudomást, a gyermekjóléti szolgálat pedig köteles fogadni a jelzéseket, az érintett családot meglátogatni, a veszélyeztetett gyermekeket gondozni.

 

A gyermekjóléti szolgáltatás szakmai feladatait, működési feltételeit a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet határozza meg. Az előírt szabályok egy hatékony és szakszerűen működő gyermekjóléti alapellátás érdekében születtek meg, amelynek nagy hangsúlyt kell fektetnie a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésére, a gyermekek családban történő felnevelkedésének elősegítésére.

 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 94. § (1)–(2) bekezdésekben foglaltak szerint a települési önkormányzatok feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a településen lakó gyermekek ellátásának megszervezése. E feladatok teljesítése érdekében a települési önkormányzatnak biztosítania kell a gyermekjóléti szolgáltatást, amely a Gyvt. 100. § (1) bekezdése alapján 2003. január 1-től működési engedélyhez kötött. A működési engedélyezés részletes szabályairól a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szól.

 

Működési engedély

 

A gyermekjóléti szolgálat működési engedélyét a szolgáltató székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes, külön jogszabályban kijelölt városi, fővárosi kerületi, illetve kistérségi székhelytelepülés jegyzője (a továbbiakban: városi jegyző) jogosult kiadni, miután meggyőződött arról, hogy a rendeletben foglalt személyi és tárgyi feltételeknek megfelel. A működési feltételekben bekövetkezett változásokról tájékoztatni kell a működési engedélyt kibocsátó városi jegyzőt, akinek ugyanakkor kötelessége is minden évben ellenőrizni ezen feltételek meglétét.

 

A helyi települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó ellátást a következő formákban biztosíthatja:

 

1. a) egy vagy két, a képesítési előírásoknak megfelelő önálló családgondozó foglalkoztatásával (önálló gyermekjóléti szolgáltató);

b) három vagy több, a képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával, önálló intézményi keretben (önálló gyermekjóléti szolgálat);

 

2. más intézmény keretein belül e feladatra létrehozott szervezeti egységként úgy, hogy a gyermekjóléti szolgáltató egység önállóan szerepel az intézmény alapító okiratába, önálló szakmai programmal rendelkezik;

 

3. több szomszédos település társulásban is tarthat fenn gyermekjóléti szolgáltatást (is) végző intézményt, foglalkoztathat önálló családgondozót, úgy, hogy kijelölnek egy gesztortelepülést, ahol a gyermekjóléti szolgálat székhelye van, a többi településen pedig ügyfélfogadásra alkalmas helyiséggel rendelkezik a szolgálat;

 

4. végül lehetőség van arra, hogy a település ellátási szerződést kössön gyermekjóléti szolgáltatást végző intézménynyel.

 

Az állami költségvetés a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokra alap-hozzájárulást fizet a települési önkormányzatoknak, a lakosságszámuk arányában.

 

Az állam a támogatások feltételeinek kialakításával igyekszik odahatni az önkormányzatokra, hogy hatékony, szakmai alapokon álló szolgáltatókat működtessenek, ezért az elmúlt években kiegészítő hozzájárulásra volt jogosult az a települési önkormányzat, amely a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatot tartott fenn, legalább három fő – ha mindkét szolgáltatást működtette, akkor legalább öt fő – főállásban történő foglalkoztatásával.

 

Azokon a településeken, ahol a 0–18 éves lakosság száma nem indokolta, illetve a szűkös költségvetés nem tette lehetővé, hogy akár egy főállású családgondozót is foglalkoztasson az önkormányzat, ott a kiegészítő hozzájárulás lehívása érdekében az jelentett megoldást, hogy a hasonló cipőben járó szomszédos települési önkormányzatok gyermekjóléti szolgáltatást (is) végző intézmény létrehozására társultak. Ugyanis a kiegészítő hozzájárulás megillette az önkormányzatot akkor is, ha a feltételek mellett a családsegítő és/vagy a gyermekjóléti szolgálatot – a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. és 16. §-ai szerint – intézményi társulás keretében működtették.

 

A 2006. évi költségvetésről szóló 2005. évi CLIII. törvény alapján egyrészt a hozzájárulás teljes összege a 2000 főt meghaladó települések önkormányzatainak abban az esetben járt, ha a gyermekjóléti szolgáltatás mellett a családsegítést is biztosította az önkormányzat. Ha csak az egyik szolgáltatás működött, akkor a hozzájárulás 50%-a járt. (A 2000-nél kisebb lakosságszámú települési önkormányzat a hozzájárulásra akkor volt jogosult, amennyiben a külön jogszabályokban meghatározott szakmai szabályok szerint köteles volt biztosítani szociális információszolgáltatást, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást egyaránt.)

 

Társulásban

 

Másrészt már kifejezetten a társulásokat, nevezetesen a többcélú kistérségi társulásokat részesítette kiemelt támogatásban akkor, ha egyéb feltételek teljesülése mellett legalább három közszolgáltatási feladat ellátását vállalták, melyek közül az egyik lehetett a gyermekjóléti szolgáltatás. Nem kívánok jóslásokba bocsátkozni, de valószínűsíthető, hogy a következő években, így jövőre is ez a tendencia folytatódik: az állami költségvetés a több települést ellátó és több feladat ellátására létrehozott intézmények finanszírozását részesíti majd előnyben.

 

A tapasztalat azt mutatja, hogy a több főállású családgondozót foglalkoztató, intézményes keretek között működő gyermekjóléti szolgálatok – akár egy önkormányzat, akár több önkormányzat társulási szerződés alapján tartja fenn – szakmailag erősebb alapokon állnak, tárgyi felszereltségük lényegesen kedvezőbbek. És hatékonyabb, eredményesebb munkát képesek végezni, mint azok az önálló családgondozók, akik sokszor félállásban, megbízási szerződéssel, vagy főállásban ugyan, de mindenképpen magukra hagyatva (gyakorlatilag helyettesítés nélkül) végzik ezt a felelősségteljes munkát.

 

Egy jól szervezett, szakmai anyagokkal jól ellátott és szakmailag felkészült, elkötelezett munkatársakkal működő gyermekjóléti szolgálat be tudja tölteni valódi célját, megakadályozni a gyermekek veszélyeztetettségét, illetve a már meglévő veszélyeztetettségeket felszámolja. Számos társadalmi problémára nyújthat megoldást, segíthet megelőzni tragédiákat, javíthat a gyermekek és velük együtt a családok életminőségén, segítve ezzel a hatóságok, mindenekelőtt a jegyzői gyámhatóság munkáját.

 

A gyermekvédelemben a jegyzők legfontosabb és egyben elengedhetetlen munkatársai a gyermekjóléti alapellátást végző családgondozók. Ezért nem mindegy, hogy milyen körülmények között, mennyire felkészülten és mennyire megbecsülten végezhetik tevékenységüket. A jegyző – saját érdekében is – segítheti a családgondozó helyzetét azzal, ha szakmai és erkölcsi támogatásáról biztosítja, munkáját megbecsüli, és segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét megismertetni, illetve elfogadtatni a többi közszolgáltatást végző személlyel, illetve a település lakosságával.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu