A helyi önkormányzati választásokat követően a polgármesternek a képviselőtestület elé kell terjeszteni a négy évre szóló gazdasági programját. Oly annyira fontos feladatnak tekintette ezt a törvényhozó, hogy három törvényben is – önkormányzati, államháztartási, hatásköri – kötelezést fogalmaz meg e témakörben.

Az Ötv. az át nem ruházható hatáskörként nevesített gazdasági program meghatározását kötelezővé teszi a képviselőtestület megbízatásának időtartamára szólóan. Az alakuló ülést követő hat hónapon belül kell elfogadni azt. Tartalmát illetően az Ötv. 91 §. (6) bekezdése úgy fogalmaz, hogy : „A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.”

De a gazdasági program készítésének kötelmét és egyes elemeinek kereteit behatároló törvényi szabályozás ismertetésénél fontosabb kérdés, hogy mit tartalmazzon célszerűen a gazdasági program, miként építsük fel azt.

Egy jó program készítésének legfontosabb része egy alapos diagnózis, helyzetértékelés és elemzés. Ez jelenti a település legfontosabb, alapvető mutatóinak – népesség, közszolgáltatások, infrastruktúra stb. – számbavételét. De a statikus számok önmagukban elégtelenek, dinamikájában, a mutatók változásában tapinthatók ki azok a trendek, amelyek alapján jól megfogalmazhatók a célok.

Ahhoz azonban, hogy a célokat helyesen, kellő megalapozottsággal határozhassuk meg, ismerni kell a pénzügyi lehetőségek várható alakulását. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell becsülni az elkövetkező négy év költségvetési bevételeit és kiadásait.

Az önkormányzatoknak legalább egy hosszú távú elképzeléseket tartalmazó – településfejlesztési koncepció – és több középtávra szóló dokumentációval – ágazati koncepciók, tervek, programok – kell rendelkezniük.

Minden valamit magára adó önkormányzat gondoskodik arról, hogy a négyéves gazdasági program összhangba legyen a hosszú távú településfejlesztési programmal és az ágazati koncepciókkal. Ez azonban nem is egyszerű feladat, hisz egy új polgármester – de az újraválasztott is – eltérhet a korábban rögzített céloktól. Evidens, hogy ekkor az egyéb dokumentumok átdolgozása is feladat.

Vázlatszerűen tekintsük át, mely területeket kell hogy célszerűen értékelje a program, meghatározva a célokat, elképzeléseket:

• Munkahelyteremtés, foglalkoztatottság;
• Helyi gazdaság, befektetésösztönzés;
• Kommunális feladatok (benne: utak,
közművek, közlekedés stb);
• Lakáshelyzet, bérlakásépítések, panelprogram,
lakótelepek környezete;
• Szociálpolitika, családok támogatása;
• Oktatás-nevelés;
• Egészségügy, megváltozott munkaképességűek,
fogyatékkal élők;
• Településfejlesztés, városarculat, nagyberuházások,
EU-projektek;
• Villamosenergia-ellátás, gázszolgáltatás,
távfűtés;
• Közszolgáltatások (szemétszállítás és
-ártalmatlanítás, víz és csatorna, tömegközlekedés
stb.);
• Adópolitika, hatósági árak;
• Kultúra, művészetek, közgyűjtemények;
• Sport;
• Civil kapcsolatok, egyházak, kisebbségek;
• Nemzetközi kapcsolatok, katasztrófavédelem,
honvédelem, közbiztonság;
• Turizmus, idegenforgalom;
• Önkormányzat, igazgatás, költségvetés;
• Környezetvédelem.

A felsorolás is jelzi, hogy egy átfogó, az önkormányzati feladatokon is túlmutató program elkészítése a feladat, amely az önkormányzati választási ciklus idejére kijelöli az önkormányzati munka, benne az éves költségvetések mozgásterét, fő irányait. ■