Új vezető a közigazgatási hivatal élén dr. Dombovári Ottó 2005/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Portré

Új vezető a közigazgatási hivatal élén dr. Dombovári Ottó 2005/4

VII. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Szabó Tibor főszerkesztő Keszi – láss! Budántúl Független regionális hírmagazin



Dr. Dombovári Ottó
A pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője 2005. február elseje óta. Honnan jön, merre tart, mit akar? Erről beszélgettünk a Vármegye utcai dolgozó szobájában.


Milyen ambíciókkal vette át a Hivatal vezetését idén február elsejével?
Most sem mondhatok mást, mint amit első munkanapomon mondtam rövid „szűzbeszédemben” munkatársaimnak: Szeretnék kialakítani egy, a korábbinál sokkal nyitottabb közigazgatási hivatalt. Nyitni szeretnék elsősorban az önkormányzatok felé: nem az a célom, hogy mindenáron bebizonyítsuk, miért törvénysértő ez vagy az az önkormányzati határozat, döntés, feladatunknak inkább azt tekintem, hogy segítsük az önkormányzatok munkáját, amelyekre mindenekelőtt mint partnerekre tekintünk. És a helyi közigazgatásban dolgozókkal, elsősorban a jegyzőkkel is közvetlen, jó munkatársi kapcsolat kialakítására törekszünk én és a munkatársaim egyaránt. A külvilág felé is nyitni szeretnék. Ennek első lépéseként végre megszületett az internetes honlapunk (pestkozig.hu), ahol az állampolgárok is sok közhasznú információt találhatnak meg. Például pontosan, ugyanakkor közérthetően le van írva, mit kell figyelembe venni egy lakásvásárlási illeték megállapításánál. De a linkgyűjteményünkben ott van például a megyei települések honlapjainak elérhetősége.
Szóval az elektronikus kormányzás felé veszi az irányt?
Ezek szerény lépések, még messze nem beszélhetünk elektronikus kormányzásról, de hogy majd odáig eljussunk, általánossá kell tenni a közigazgatásban is az elektronika használatát. Ez gyors és olcsó kommunikációs forma, aminek a lehetőségeit, azt hiszem, még messze nem aknáztuk ki.
Milyennek ítéli a helyzetet a megyében ezen a téren?
Amikor hivatalomat átvettem, a megye 187 önkormányzatából 30-nak nem volt internetes elérhetősége. Azonnal körlevelet intéztem ezekhez az önkormányzatokhoz, fölajánlva a segítségünket, hogy a lemaradásukat ezen a téren behozzák. Örömmel jelentem, hogy ma már valamennyi önkormányzatnak van elektronikus elérhetősége. Ez egyébként nem csak a belső információáramlást könnyíti meg, hanem azt a másik célunkat is segíti, amit már említettem, hogy a szélesebb közvélemény számára is megnyíljunk. Éppen ezért a helyi médiával is szorosabbra kívánjuk fűzni a kapcsolatainkat, hiszen ez a legjobb módja annak, hogy az egyes településeken élő embereket elérjük. Honlapunkon igyekszünk minél több aktuális és érdekes információt nyújtani a sajtónak, hogy első kézből és a mi értelmezésünkben értesüljenek a dolgainkról, és általában is aktív médiapolitikát folytatni.
Jó, hogy a politika szót említette: mi a véleménye, lehet-e ma Magyarországon egy, a politikától független, pártsemleges közigazgatást kialakítani, egy olyan köztisztviselői karral, amely magas szakmai színvonalon, politikai befolyástól mentesen működik?
Amit ön mond, ilyen tisztán talán soha, sehol nem létezett, és nem is hiszem, hogy valaha is léteznék: valahol logikus is, hogy a politika befolyásolja, meghatározza a közigazgatást. Vannak azonban a közigazgatásnak olyan területei, amelyek tabukként kell, hogy álljanak a politikával szemben. Megengedhetetlennek tartom például, hogy a politika direkt ügyekbe, például hatósági ügyekbe beleavatkozzék.
Ön évtizedeket töltött el a magyar közigazgatásban, és úgy tudom, némi nemzetközi kitekintése is van a szakterületére…
A 80-as évek végén kuratóriumi elnöke voltam egy alapítványnak, amely képzéseket, tréningeket szervezett Magyarországon például az US Aid vagy a British Council megbízásából.
Ön hogyan látja, hol áll a magyar közigazgatás a világban, Európában?
Nem állunk rosszul, mint az élet más területein, itt is valahová a középmezőnybe helyezném magunkat. A skandináv közigazgatás, ami talán leginkább megközelíti az ön által is fölvázolt ideális típust, elég távol esik a gyakorlatunktól: ahogy haladunk dél felé, a világ is úgy válik egyre lazábbá.
Mit tart ma mint hivatalvezető a közigazgatási rendszerünk legnagyobb problémájának?
Mondhatnék többet is. Itt van például az az alapvető ellentmondás, hogy a település első számú választott vezetője a polgármester. A polgármesteri hivatal vezetője, aki a törvényesség helyi letéteményese, ugyanakkor a jegyző, az ő munkáltatója viszont a választott képviselő-testület.
Ez csak egy példa: sokan az egész önkormányzati rendszer átfogó reformját sürgetik, s mindennapi tapasztalataim is azt mutatják, az önkormányzatiság az elmúlt időszakban mintha megtorpant volna.
Idén szeptember 30-án lesz a magyar önkormányzati rendszer tizenöt éves. Másfél évtized a közigazgatásban nem hosszú idő, s ez alatt az idő alatt ez a rendszer alapvetően működőképesnek bizonyult, bevált. Természetesen sok tapasztalat is felhalmozódott, és több területen megérett a helyzet a változásra. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége közgyűlésén részt vett a miniszterelnök is. Gyurcsány Ferenc itt kijelentette, amennyiben az önkormányzatok képesek olyan ésszerű javaslatokkal előállni, amelyek megoldást jelentenek az önkormányzatiság legakutabb problémáira, például a hatáskörökre, a finanszírozásra, a maga részéről megígérte, hogy azt a javaslatcsomagot a kormány elé viszi.
És képesek?
Ezt ma még nem tudom, azt mindenesetre igen, hogy tizenöt év óta ez az első olyan megnyilvánulása a politikának, amely komoly szándékot mutat az önkormányzati rendszer megreformálása iránt. Persze túl nagy illúziókat táplálnunk sem volna helyes, hiszen tudjuk, az önkormányzati törvény a kétharmadosok közé tartozik, s kicsi a valószínűsége, hogy épp ebben a kérdésben alakulna ki konszenzus kormánypártok és ellenzék között a magyar országgyűlésben. De éppen a kistérségek példája mutatja, hogy még ilyen helyzetben is lehet jelentős lépéseket megtenni.
Az önkormányzatok korántsem fogadták kitörő lelkesedéssel a kistérségi társulásokat.
Talán, mert feleslegesen féltik az önállóságukat.
Felesleges lenne az aggodalom?
Azt hiszem igen, hiszen a többcélú kistérségi társulások megalakítása csak egy eszköz, egy keret, amit tartalommal a benne lévő önkormányzatoknak kell kitölteni: rajtuk múlik, mikor, milyen körben, milyen feladatok ellátására társulnak. Csak a kijelölésük történt hatalmi eszközökkel, törvénnyel, már a megalakítás is önkéntes alapon történt.
Úgy, hogy bizonyos fejlesztési pénzekhez csak akkor juthatnak hozzá, ha társulnak. A hetvenes évek körzetesítése rémlett föl sokakban.
Ez egy ösztönzés. De senki sem fogja felülről elrendelni, hogy adott kistérségben be kell zárni a települési iskolát, és körzeti intézményt kell létrehozni helyette.
Abban a kistérségben, ahonnan én jövök, például azt is sérelmezik, hogy Budakeszi és a Zsámbéki-medence települései a pilisi településekkel került egy statisztikai kistérségbe.
A határokon mindig lehet vitatkozni, de csak ismételni tudom: ez egy keret: semmi akadálya annak, hogy a kistérségen belül önálló mikrotérségi együttműködés alakuljon ki azon települések szabad és önkéntes összefogásával, amelyek valóban úgy érzik, közös, megoldandó problémáik vannak.
Egyébként hogy áll a kistérségi társulások ügye a megyében?
Pest megyében a törvény 15 többcélú statisztikai kistérséget jelölt ki, ez idő szerint a gödöllőit leszámítva mindegyik társulás megalakult.
Visszatérve a közigazgatás nagyobb kérdéseihez: Évek óta tart a vita a megyéről, a régiókról, szűkebb pátriánkban arról, hogy Pest megye Budapesttel együtt vagy külön alkosson régiót.
Ami a régiók ügyét illeti, sietek leszögezni, hogy az Európai Uniónak soha semmilyen direktívája nem mondta ki, hogy ilyeneket kellene alakítanunk. Az EU-n belül a közigazgatás minden ország nemzeti kompetenciája, belügye. Az tehát, hogy Magyarország milyen közigazgatási rendszert akar, az a mi ügyünk, és ebben a magyar belpolitika fogja majd kimondani a végső szót.
Ön szerint kell a megyerendszer, vagy nem kell?
Ezt a kérdést így, önmagában, egy teljes közigazgatási rendszerből kiszakítva szerintem nem lehet megválaszolni. Jelenleg biztos, hogy szükség van rájuk, hiszen feladatokat látnak el. Hogy mást ne mondjak, például intézményeket: kórházakat, egészségügyi intézményeket, szociális intézményeket, iskolákat tartanak fenn.
Végül magáról a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalról: Tervez-e jelentős személyi változásokat?
A Hivatalban a költségvetési megszorításokból adódóan év elején 9 fővel csökkent a létszám, szerencsére ezt még nem nekem kellett végrehajtanom. Jelenleg 106 fő dolgozik a Hivatalban. 1,1 millió lakost kell kiszolgálnunk. Nem hiszem, hogy további létszámcsökkentésre lenne szükségünk, ellenkezőleg: az építéshatósági feladataink oly mértékben fognak nőni a jövőben, gondoljon a nagy útépítésekre, az ezzel járó kisajátításokra, hogy a jelenlegi állományunk is kevés lesz. November 1-jével lép életbe a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény, s ebből adódóan mintegy 1000 közigazgatási szakembert kell felkészítenünk megyeszerte az új feladatokra. Szeptember elsejével pedig feláll a Szociális és Gyámhivatal, szóval a feladataink bizonyosan nőni fognak. A törvényességi ellenőrzés is sok feladatot ró ránk: gondolja meg, hogy tavaly mintegy 50 ezer önkormányzati határozatot kellett felülvizsgálnia Hivatalunk dolgozóinak. Szóval nem számolok azzal, hogy a gondjaink csökkennének.

Dr. Dombovári Ottó 1981-ben végzett a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően az 1956-os, kiskunfélegyházi születésű D. O. ugyanott lett oktató az államjog tanszéken. Néhány év után a szíve, no meg egy állásajánlat, visszahúzz a szülőföldjére: 1988-ban a Bács-Kiskun Megyei Tanácsnál kezdi meg közigazgatási pályafutását. Közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1989-ben hívják az Országgyűlés Hivatalába, ahol a képviselői iroda vezetésével bízzák meg. A rendszerváltás után a megyei képviselőcsoportok megszűnnek, így D. O. is visszatér a megyéhez, ahol már nem tanács, hanem önkormányzat fogadja. A szervezési és jogi osztályon dolgozik, egyúttal a megyei elnök személyi titkára is. 1991-ben a Bács-Kiskun megyeiek kezdeményezésére jött létre a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, kézenfekvő, hogy a szervezők között D. O.-t is ott találjuk. Rögtön az újonnan megalakult szervezet titkárává is választják. 1996-ben egyéni ügyvédként, megbízással folytatja ugyanazt a munkát, amit addig köztisztviselőként végzett.
Az 1998-as választások után megváltozott a megyei közgyűlés összetétele, és a Szövetség titkára is más lett. Onnantól ténylegesen is egyéni ügyvédként praktizál, bár megbízói elsősorban önkormányzatok.
2000 augusztusában tér vissza a közigazgatásba, amikor pályázaton elnyeri Szentendre jegyzői állását. Erre így emlékszik vissza: „Éppen a fiammal síeltünk Olaszországban, amikor egyik ismerősöm felhívott, volna-e kedvem a feladathoz. Azt már itthon tudtam meg, hogy én lettem a nyolcadik jegyzője a városnak.”
Két év után újra a Megyei Önkormányzatok Szövetségéhez hívják, és onnan katapultál 2005 februárjában a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal megüresedett székébe.
Elődje, Dr. Petrik János, 14 éven keresztül vezette a Hivatalt, mielőtt tavaly év végével nyugdíjba nem vonult.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu