A határőrség hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása folyamatában mindvégig, már 1998-tól kezdődően intenzív felkészülést folytatott, az első pillanattól kezdve a schengeni egyezmény követelményeit tekintette irányadónak.

Az uniós csatlakozásra készülés éveiben jelentős létszám- és technikai fejlesztések zajlottak, melyek valóban történelmi léptékűnek értékelhetők (keleti határok országos átlag alatti infrastruktúrájának megújulása, elavult terepjárók cseréje, országosan egységes informatikai rendszerek kiépülése stb.). Döntő részük a leendő schengeni külső határokra irányult, vagyis elsősorban a szerb, román és ukrán határszakaszra. 2001–2003 között csak az Orosházi Határőr Igazgatóságnál 650 fő felvételére, valamint közel 16 ezer új eszköz birtokba vételére került sor. Ennek következtében, valamint annak eredményeként is, hogy a szomszédos államok határőrizeti szerveivel egy új alapokra helyezett sikeres együttműködést valósítottunk meg, külső határaink őrizete rendkívüli módon megerősödött, a román határszakaszon kedvező tendenciák hatottak (csökkent a migrációs cselekmények száma, jelentősen javult a határon átnyúló szervezett bűnözés elleni közös fellépés hatékonysága), Romániában főleg a román–szerb határszakasz vált igazán aktívvá, míg Ukrajnából szlovák és lengyel irányokra terelődtek a migrációs mozgások. 

Az állomány intenzív szakmai felkészítése mellett felkészülésünk fontos részét képezte a folyamatos szervezetkorszerűsítés, a minőségalapú működés és ügyfélközpontú szolgáltatás követelményein nyugvó szervezeti kultúraváltás megvalósítása. 

Magyarország EU-hoz történt csatlakozása határrendészeink számára egy újabb felkészülési szakasz kezdetét jelentette, 2004. május 1-jétől már a schengeni térséghez csatlakozás közvetlen feladataihoz fogtunk hozzá. Miközben a nemzeti és uniós biztonsági érdekeknek és követelményeknek megfelelően a határőrség sikeresen teljesítette az illegális migráció és az arra ráépült szervezett bűnözés elleni rendvédelmi feladatait, tovább szélesítette hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét, valamint teljeskörűen megvalósította a három pilléren – a külső határ szilárd őrizetén, az ország egész területére kiterjesztett aktív idegenrendészeti ellenőrzésen és a belső határ térségében folytatott tevékenységen – nyugvó egységes határellenőrzési rendszer kialakítását, működését. 

2006 első félévében, a szárazföldi és légi határainkon sikeresen lezárult schengeni alkalmasságunk átfogó nemzetközi felmérése, értékelésünk első szakasza. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar határőrség felkészültségét Brüsszel példaértékűnek minősítette, s így Magyarország schengeni csatlakozásához határrendészeink időarányosan teljesítették a velük szembeni elvárásokat, megtörtént a schengeni élenjáró gyakorlat, szolgálati technológia teljes körű adaptációja. 

A hátralévő egy év kiemelt jelentőségű feladata a leendő külső (horvát, szerb, román, ukrán) határ ellenőrzési rendszerének megszilárdítása. A leomló belső határon folyó határforgalom-ellenőrzés és a hagyományos értelemben vett határellenőrzési tevékenység megszűnése következtében fellépő biztonsági deficit ellensúlyozására tervezett kompenzációs intézkedések bevezetése, a SIS, VIS rendszerekhez történő csatlakozás előkészítése, a Schengeni Alapra épülő fejlesztések eredményes befejezése, az ezek nyomán érkező eszközök (éjjellátók, kézi hőkamerák, korszerű terepjárók, okmányvizsgálók, járőrrádiók, mobil ellenőrzéshez szükséges eszközök stb.) hatékony használatba állítása. 

A schengeni felkészülés végső szakaszában határszakaszunk több szempontból is sajátos időszakot él át. 2007. január 1-jétől, Románia EU-csatlakozása következtében a magyar–román határszakasz uniós belső határrá vált, mely jelentős előnyökkel jár mind a magyar, mind a román állampolgárok számára. Megszűnt a vámellenőrzés, az utazás személyi igazolvánnyal is lehetséges, a román állampolgárok mint uniós állampolgárok minimum- ellenőrzéssel léptethetők át, a magyar és román határőrök pedig mindkét irányban, egyvonalban, közösen hajtják végre ellenőrzéseiket, s mindezek következtében jelentősen lerövidült a határátlépés ideje. Abban is bízunk, hogy az egymegállásos ellenőrzési rendszer kialakításával mi is hozzájárulunk a szomszédunk uniós taggá válásával nyilvánvalóan bővülő gazdasági, kereskedelmi, együttműködési lehetőségek hatékonyabb kihasználásához, a két ország nemzetiségei életének élénküléséhez. 

Ugyanakkor, ugyanez az uniós belső határ, Magyarország év végén várható schengeni térséghez csatlakozásával, schengeni külső határrá válik, ahol nem csak a nemzeti, hanem az EU biztonsági érdekeit is védeni, érvényesíteni kell. Az eddig elért határterületi biztonságot tehát szavatolni szükséges, s mindehhez az egyébként valóban partnerként velünk együtt dolgozó román határrendészeti szervekkel kialakított jó együttműködés további kiszélesítése is indokolt, annál is inkább, mivel változatlanul számolnunk kell az embercsempészettel, emberkereskedelemmel összefüggő és más, eddig nem jellemző jogsértések magas számával (a migráció haszonélvezői és más bűnözői csoportok Románia, Bulgária csatlakozásával nyilvánvalóan e határszakaszok könnyebb átjárhatóságát remélik). 

Hazánk schengeni térséghez csatlakozásával a külső határainkon teljes felelősséggel kell majd az Európai Unió biztonságát szavatolni, mi készülünk is erre a hangsúlyos szerepre, s ha a szükséges forrásokkal rendelkezni fogunk, meggyőződésem, hogy a határterületi lakosság, önkormányzatok, polgárőr-egyesületek elnyert bizalmával, támogatásával, a tőlünk megszokott eredményességgel tudjuk teljesíteni az ország és az unió biztonságát meghatározóan érintő feladatainkat.