A jó stratégia nem más, mint napi gyakorlattá váltható elmélet. Segítségével gyorsabban haladunk az ismert terepen, kapaszkodókat találunk a rögös úton, és újat választhatunk céljainkhoz, ha a régi már járhatatlanná vált. Nagyjából ez a gondolkodás vezette a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal kapcsolatszervező tevékenységét több évre (2003-2006) meghatározó kommunikációs stratégiájának készítőit. A hivatal teljes kapcsolatrendszerét (lakosság, sajtó, politikai szféra, szakmai kapcsolatok) felölelő kommunikáció hitelességét minden esetben az elvégzett munka adja, amely nélkül a legjobb stratégia is tartalmatlanná válik.

Hatékony kommunikációs tevékenység nélkül egyetlen igazgatási szerv sem képes megfelelő szinten ellátni a tevékenységét, de ez nem szűkíthető le a sajtókapcsolatokra és a kommunikáció nem tévesztendő össze az egyoldalú propagandával. A rendszerváltás szemléletváltást hozott az igazgatásszervezésben is, így ez természetes módon a kommunikációban is megjelenik. A „szakszerűség, átláthatóság, ellenőrizhetőség” több kormányprogramban is megjelenő követelménye, egyértelműen az immár közhellyé vált, de tartalmában változatlanul fontos „ügyfélközpontú, szolgáltató közigazgatás” megteremtését célozza. Ennek eléréséhez a modern kapcsolatszervezési elméletek az interaktív, kétirányú kommunikáció szerepét hangsúlyozzák, amely az adott intézmény elfogadottságát, presztízsét is emeli.
A stratégiában szereplő célcsoportok szerinti tagolás alapján a szakmai kapcsolatrendszer fejlesztésében a hagyományos kommunikációs eszközök (tájékoztatók, módszertani anyagok, konferenciák stb.) mellett a legdinamikusabban fejlődő terület a közigazgatási hivatal honlapjához kapcsolódó elektronikus szolgáltatások (aktuális tájékoztatók, módszertani anyagok, elektronikus adattovábbító rendszer, hírlevél, szakmai fórum stb.). Ezek a vertikális (önkormányzatok, főhatóságok) és a horizontális (területi államigazgatási szervek) szakmai kapcsolatokban egyaránt beváltak. A honlap szerkesztését végző munkacsoportban a hivatal valamennyi szervezeti egysége képviselteti magát, éves programja integrálódik a hivatali tervezési mechanizmusba. Kevéssé kötött formában dolgozik a megyei államigazgatási kollégium mellett működő kommunikációs munkacsoport, amely a hivatal koordinációs funkciójához kötődően a területi államigazgatási szervek kiemelt programjainak kommunikációját szervezi.
A sajtó irányában jellemző a kezdeményező, jó értelemben vett tematizáló magatartás, amely leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a hivatal folyamatosan keresi meg a saját működése szempontjából fontos, közérdekű szakmai információival a sajtót. Ezzel elkerülhető, hogy a közigazgatási szerv csak egy-egy konfliktushelyzet kapcsán kerüljön a nyilvánosság elé. Az elektronikus alapú kommunikációnak itt is kiemelt szerep jut, hisz a hagyományos megoldások mellett (sajtótájékoztató, nyilvános fórumok, interjú stb.) a kapcsolattartás meghatározó területe az e-mail. A rendszeres összefoglalók, kivonatok, háttéranyagok ilyen módon gyorsan és széles körben terjeszthetőek, hasznosulásuk is viszonylag jó arányt mutat.
A politikai szféra kapcsolatszervezése során a pártsemleges, kiegyensúlyozott tájékoztatás jellemző. A hivatal elemi érdeke, hogy a politikai döntéshozókkal is megismertesse azokat a szakmai elemzéseket, problémákat melyek egy-egy időszaki összefoglalóban (éves tevékenységi beszámoló, államigazgatási összefoglaló jelentés stb.) megjelennek. Ennek két meghatározó csoportja a megyében dolgozó országgyűlési képviselők és természetesen más célterületeken a települések polgármesterei. Bevált munkamódszer, hogy a fontosabb, nagyobb társadalmi hatású igazgatásszervezési feladatokat a jegyzők és a polgármesterek közös részvételével szervezett értekezleteken egyezteti a hivatal.
A lakossági kommunikáció meghatározó területe a megyei és a helyi sajtó, de természetesen itt is helyet kapnak az internetes alapú, tájékoztató szolgáltatások. A közigazgatási hivatal honlapjának elsődleges felhasználói jelenleg – döntő hányadban – közigazgatási szakemberek, de az internetes kultúra fejlődésével várható a lakossági információs szolgáltatások bővítése is.
A kommunikáció az államigazgatásban is menedzsmenti funkció. Egyetlen kommunikációs szerv sem tud hatékonyan működni, ha nem integrálódik az adott hivatal szervezetébe, nem látja át működését, s ha nem tud kapcsolatot teremteni az intézmény környezetével. Ezek termelik azokat a kommunikációs hibákat, melyek révén a lakosság, az ügyfelek értetlenül állnak egy-egy intézkedéssel szemben, közönyösen fogadnak egy új eljárást, vagy rosszabb esetben képtelenek tolerálni az adott szervezet álláspontját.  Az integráció felső foka, ha nem csak a kommunikátor (vezető, kommunikációs szerv, nyilatkozattételre jogosult), hanem a szervezet munkatársai is azonosulnak az intézmény főbb célkitűzéseivel. Ez az alapja a koherens kommunikációnak, amely sokszor még azonos ágazatok szervezetei között is mutat hiányosságokat, nemhogy egy-egy szervezeten belül. A klasszikus kommunikációs tevékenységek (hirdetmény, sajtótájékoztató, lakossági fórum stb.) mellett egyre erősebb szerephez jutnak a számítástechnikai alkalmazásokra épülő információs megoldások.
A fetisizálás szándéka nélkül, a kapcsolatszervezés minden területén modern és hatékony eszköz az internet, a honlapok és a honlapokhoz kapcsolható elektronikus szolgáltatások (fórum, hírlevél, adattovábbító rendszerek stb.). Napjainkra ez pótolhatatlan a lakossági és a szakmai kommunikáció terén egyaránt. Az államigazgatási eljárások bonyolultsága és a nagyszámú ügyfél megkülönböztetéstől mentes kiszolgálása érdekében, a legdinamikusabban fejlődő kommunikációs csatornát jelenti. Az államigazgatási kommunikáció területi szintjén a honlapok és a kapcsolódó elektronikus szolgáltatások, így mint munkaszervezési és tájékoztatási eszközök egyaránt markáns szerephez jutnak.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ennek révén a központosított interaktív rendszerek hatékony megoldást kínálva, teljes egészében kiválthatják az igazgatási eljárásokhoz kapcsolódó kommunikációs tevékenységeket (előzetes tájékoztatás, felvilágosítás, személyes segítségnyújtás), csupán annyit tesz, hogy lényegesen hatékonyabbá válnak bizonyos eljárások. Alternatívát kínálnak, új szolgáltatási módot teremtenek. A földrajzilag is elérhető, fizikailag is azonosítható, udvarias és szolgálatkész ügyintézőnek, a racionális területi felosztás alapján működő hivataloknak hosszú távon lesz „kommunikációs szerepük”, hisz a két rendszer összehangolt működése szolgálja leghatékonyabban a lakosság érdekeit.