A mechanikus védelmi rendszerek kiemelt szerepet töltenek be a közszférában is. Egy objektum defenziójánál a védelem négy szintjét különböztethetjük meg.

A nem kereskedelmi és nem banki funkciójú épületek sajátos helyzetben vannak, ha a védelemről beszélünk. Ehhez a csoporthoz tartoznak például az állami, közigazgatási egységek vagy diplomáciai épületek, nagykövetségek, illetve az erőművek, számítógépközpontok és a börtönök is. Egy objektum megóvása esetében beszélhetünk kültéri és beltéri kerületek védelméről. Tekintve a mechanikus védelmi rendszereket, számos lehetőség áll rendelkezésre, melyek kombinálva vagy különkülön alkalmazhatók. A változatos konstrukciókról és megoldási lehetőségekről Roszmann István, a Gunnebo Magyarország Kft. ügyvezetője és Roszmann Gábor, a Gunnebo Magyarország Kft. objektumvédelmi üzletága vezetője beszélt lapunknak. Összefoglaló néven terrroristaelhárító rendszereknek is nevezzük a külső kerületen elhelyezett speciális mechanikus védelmi egységeket. 

Védelmi szintek

Az első védelmi szinthez tartoznak a hidraulikus úttorlaszok. Ezek különböző méretben és formában használhatók, függően a megállítani kívánt jármű méretétől, súlyától és sebességétől. Először is léteznek hidraulikus oszlopok és útzársorompók, mely utóbbiak kevéssé hasonlítnak a normál közúti egységekhez. Ezek a speciálisan megerősített sorompók vagy a hagyományos sorompókhoz hasonlóan emelhetők, vagy az úttest szintjébe süllyeszthetik és két oldalon vezetik meg, így rögzítik. Továbbá léteznek fésűs úttorlaszok, valamint teljes falú torlaszok. Blokkolási magasságukat tekintve különbözőek ezek a berendezések, az oszlopok 750 és és 900, a sorompók 900, a fésűs útzárak 450, teljes falú torlaszok pedig 850 milliméter magasak lehetnek.

A megállítani tervezett gépkocsi sebessége és tömege függvényében kikalkulálható, hogy milyen berendezést építsünk be, mert azok különböző becsapódási energiának tudnak ellenállni. Így ha például egy 80 km/h sebességgel haladó 24 tonnás járművet szeretnénk megállítani, akkor minimum egy 5000 kilonewton (kN) becsapódási energiának ellenállni tudó védelmi rendszerre van szükségünk, melynek a teljes falú úttorlasz felel meg. Az egységek külső burkolata igény szerint módosítható, hogy illeszkedjen a környezethez. Van lehetőség figyelmeztető fény felszerelésére, márványborítás használatára, illetve lehet fix oszlopokkal kiegészíteni a hidraulikus oszlopsort, mondta el Roszmann Gábor. Karbantartásuk, tisztításuk mindenképpen javasolt, és mivel olajjal működő rendszerekről beszélünk, ezért 2–3 évente érdemes egy olajcserét elvégeztetni. Működtetésük bármilyen beléptető rendszerrel lehetséges, az objektum igénye szerint.

A védelem második szintjét képezik kerítések és különböző kapuk, úszókapuk. Az utóbbiak esetében a legyártható maximális szabad átjáró szélessége minden gyártónál más, de egyes cégek, például a Gunnebo, akár 20 méter széles szabad átjárót biztosító úszókaput is tud gyártani. A teleszkópos nyitástechnika alkalmazásával akár 80 méter széles kapuk is kivitelezhetők, melynél az egyes úszókapuegységek egyszerre kezdenek el mozogni, különböző, ám egymáshoz képest összehangolt sebességgel, hogy maga a nyitás egy lépésben, azonban a hagyományos kapukhoz képest sokkal gyorsabban valósuljon meg.

A kapuk és kerítések gyártásánál figyelmet kell fordítani a minőségi elvárásokra, a felületkezelésre, vagyis a tisztításra, alapozásra és a végső felület időállóságára, hogy a felhasználó ne csak a kapu használhatóságával, hanem annak külső megjelenésével is hosszú ideig elégedett legyen. A harmadik szint a személyek beléptetésének ellenőrzése a jogosulatlan behatolás kiszűrésére. Az épületen belül is leválaszthatók egységek, ahová a belépés csak különböző jogosultságok fennállása esetén lehetséges. A harmadik szint védelmének szempontjából a biztonsági személyzet ottléte és hiánya meghatározó. Egy forgóvillás, forgókeresztes vagy egy rövidpaneles gyorskapu, melyet egy illetéktelen behatoló könnyen átugorhat, inkább csak egy őr jelenlétében nyújt kiemelkedő védelmet, ám egy magas üvegpanel beépítése kiiktathatja az emberi felügyelet szükségességét a hatékony defenzióhoz. Ezenkívül beépíthetők mágneszáras ajtók, teljes kapuk, illetve kiemelt helyiségek védelméhez személyi zsilipek.

A védelem negyedik szintje a különböző páncélszekrények és tűzálló szekrények. A tűzálló szekrények kétfélék lehetnek: papírok védelmét vagy az adathordozók védelmét szolgálók. Mindezt azért szükséges megkülönböztetnünk, mert a papírok 177 fokon, az adathordozók pedig 55 fokon semmisülnek meg, emelte ki Roszmann István. A termékeknek mindenképpen minősítetteknek kell lenniük, ezt a szekrény belsejében egy fémtábla jelzi, melyen számos fontos információ megtalálható: a páncélszekrényeknél az ellenállási fok, tűzálló szekrényeknél az, hogy hány óráig képes ellenállni a szekrény a tűznek. A szekrényeket elláthatjuk elektronikus zárral vagy biometrikus azonosítóval is.

Természetesen egy objektum megfelelő védelméhez az összes szint védelmét biztosítani szükséges, melyekhez az említett berendezések alkalmazása kiemelten fontos lehet.