Parlament előtt az új eljárási törvény 2004/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Ket.

Parlament előtt az új eljárási törvény 2004/5

VI. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Harsányi Zsolt dr.



A Kormány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény tervezetéről készült előterjesztést az utóbbi években szinte példa nélkül álló, hosszú előkészítő folyamatot követően tárgyalta meg.


A törvényjavaslat abból a szempontból is kuriózum, hogy nem szokványos előkészítési mechanizmuson futott keresztül. Már 2003 tavaszán létrehozta az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, az Önkormányzati Bizottsága és az Informatikai Bizottsága azt az Albizottságot, amely a törvény egyre formálódó normaszöveg-tervezetét több alkalommal áttekintette és mind a képviselők, mind a szakértők részére vitalehetőséget biztosított. A törvényjavaslatnak a Kormány részéről történő benyújtásával az Albizottság munkája nem ért véget, a módosító javaslatokat ez a bizottság külön meg fogja tárgyalni.
A jelenleg hatályos, és az államigazgatási eljárás általános szabályait tartalmazó törvény felülvizsgálatának indokáról és a kodifikációs munka céljáról az egyeztetési folyamatban már többször esett szó. Ezeket az új eljárási törvény szabályozási koncepciójáról szóló 1005/2003. (I. 30.) Korm. határozatban is megtalálhatjuk. Ehelyütt csak azt említem, hogy az alapvető célkitűzés egy hatékonyabb és a kor színvonalán működő közigazgatás létrehozása volt, amelynél lényeges szerepet játszott az ügyfél eljárási helyzetét könnyítő szabályok kimunkálása. Az említett koncepcióban meghatározott szempontokat a normaszöveg kidolgozásánál szinte maradéktalanul érvényesíteni lehetett. Meg kell említeni azonban két területet, ahol a törvényjavaslat átmenetileg nem hoz jelentős változást. Az egyik az önkormányzati hatósági ügyek kérdése, a másik pedig a minisztériumok által ellátott első- és másodfokú hatósági hatáskörök megszüntetése.
Az okok keresése meghaladja a cikk rendelkezésére álló kereteket, ezért megjegyzésként csak annyit: a változás egyes elemeivel szemben rezisztenciától sem a politika, sem a felső államigazgatás nem mentes. Így a tárcák közötti lényeges nézetkülönbségek a törvényjavaslat benyújtását, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szükségszerű módosítása a törvényjavaslat várható elfogadását hátráltatta volna számottevő mértékben.
A Parlament elé terjesztett törvényjavaslat általános vitája 2004. szeptember 7-én kezdődött.  Ennek során mind a kormánypártok, mind pedig az ellenzék képviselőcsoportjainak vezérszónokai egyaránt méltatták az 1957. évi IV. törvény jelentőségét, kiemelték a jogrendben elfoglalt helyét. Mindannyian utaltak arra, hogy a hatályos szabályozásban számos olyan időtálló rendelkezés található, amely a XXI. század közigazgatási eljárásjogában is helyet kaphat. Hangsúlyozták ugyanakkor azt, hogy a hatósági eljárás során felmerült gyakorlati tapasztalatok, az ügyfelek hivatali ügyintézéssel kapcsolatos elvárásai, a társadalmi gazdasági helyzetben bekövetkezett változások időszerűvé tették az Áe. teljes körű felülvizsgálatát.
Avarkeszi Dezső képviselő úr a javaslatról a következőket mondta: „Nagy jelentőségűnek tarjuk azért, mert a közigazgatási ügyek milliós nagyságrendben fordulnak elő, minden állampolgárt érintenek életük során.
Ugyanakkor vannak olyan ügyek is – és ez a második szempont –, amelyek ugyan kisebb számúak, és nemcsak azért nagy jelentőségűek, mert forintok százmillióit vagy milliárdjait érintik, hanem azért, mert az állampolgárok nagy tömegeit érintik. Elég, ha csak a sztrádaépítésekre vagy más beruházásokra gondolok. Ennek az intézése során egyrészt arra kell törekedni, hogy ezek a tömegek hiteles információt kapjanak, másrészt pedig arra, hogy minél jobban biztosítva legyen részvételük az ügyek intézésében. Harmadsorban azért nagy jelentőségű a törvényjavaslat, mert vannak olyan ügyek, amikor azok természetes miatt sürgős, esetleg azonnali beavatkozásra van szükség, de el kell érni, hogy a beavatkozás minél hatékonyabb legyen.”
Mikes Éva képviselő asszony az eljárás szabályozásáról általánosan úgy vélekedett: „Az eddigiekben elhangzottakon túl hadd kezdjem a hozzászólásomat azzal, hogy nem kell amellett hosszan érvelni, miért olyan szükséges ez a törvény, illetve miért érzékelhető egy valós társadalmi igény (az eljárást szabályozó) törvény elfogadására. Ez az igény teljesen kifejezetten nyilvánul meg az önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, de mindenekelőtt a szakma, szakmai szervezetek, jegyzők részéről, és ha nem is ilyen kifejezetten vagy definiáltan, de egyértelműen minden olyan állampolgár részéről, aki a közigazgatással bármilyen módon kapcsolatba kerül, márpedig születésünktől a halálunkig elengedhetetlen módon számtalan alkalommal kapcsolatba kerülünk vele. Tehát ez az eljárás mindannyiunk életében, minden állampolgár életében meghatározó jellegű, mert míg a Pp. vagy a Be. esetében ezek eseti, egy emberi életben ritkán előforduló alkalmak, addig természetesen ezen eljárás alól függetleníteni magunkat nem tudjuk.”
Vannak természetesen a törvényjavaslatnak olyan rendelkezései, amelyek körül a viták még mindig nem jutottak nyugovópontra.
Nyilvánvaló ugyanis, hogy a törvényjavaslatnak az ügyfél eljárási helyzetét könnyítő szabályai többletfeladatot jelentenek az eljáró hatóság számára. Csak címszavakban emlékeztetve ezekre: az ügyfél értesítése az eljárás megindításáról; a kérelemnek a beérkezést követő haladéktalan megvizsgálása; a szakhatósági állásfoglalás és hatósági nyilvántartási adat hivatalból történő beszerzése.
Ezeknek a szabályoknak a megalkotására a koncepció különös súlyt fektet, amikor rögzíti: „Alapvetően tehát a törvénynek, arra kell törekednie, hogy ahol csak lehet, megkönnyítse az ügyfelek dolgát, még annak árán is, hogy bizonyos terheket levesz az ügyfél válláról és azokat a hatóságra hárítja át. …. Az ügyfél eljárási terheinek részleges áthárítását az teszi lehetővé, hogy a közigazgatás széles körű információs bázisra támaszkodhat, illetőleg a különböző közigazgatási szervek között rendszeres munkakapcsolat áll fenn, amelynek révén képesek az ügyfelek tehermentesítésére.”
Ezek a kérdések a törvényjavaslatnak olyan alapvető elemei, amelyekhez az előterjesztő kifejezetten ragaszkodni kíván. Lehet ugyan még a vitatott rendelkezésekhez módosító indítványokat benyújtani, de ezeket a Kormány várhatóan csak akkor támogatja, ha nem rengetik meg az ügyfélbarát közigazgatás kialakítását szorgalmazó elveket.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu