Az Európa Terv tartalmi és szervezeti keretei 2004/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási reform

Az Európa Terv tartalmi és szervezeti keretei 2004/5

VI. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Baráth Etele dr.



Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok között Magyarország élen járt a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap forrásainak fogadására történő felkészülésben. 2004. január 15-én nyilvánosan meghirdetésre került a Nemzeti Fejlesztési Terv első, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban szereplő 22 pályázati felhívása. Az 5 Operatív Programban szereplő összesen 64 pályázati felhívás és a 23 központi program a januári meghirdetést követően folyamatosan kiírásra került. A Strukturális Alapok pályázatai keretében 2004-ben mintegy 60 milliárd Forint áll rendelkezésre, melyhez még csatlakozik a Kohéziós Alapra elkülönített 52 milliárd Forint.


A pályázatok 2004. február 15-től kezdődően érkeznek az egyes területekért felelős minisztériumokhoz. Az összes beérkezett, több mint 9220 pályázat közül, a legnépszerűbbek a GVOP pályázatai, melyek a beruházás ösztönzést, a kis- és középvállalkozások fejlesztését, a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet, illetve az információs társadalom és gazdaság fejlesztését célozzák meg. Ugyancsak jelentős az érdeklődés az oktatási infrastruktúra pályázatok ill. turisztikai fejlesztési ROP pályázatok iránt.
A pályázati ablakok egész évben nyitva állnak, az értékelés és elbírálás folyamatosan, nyilvános és átlátható rendszerben folyik, a támogatások felhasználásának nyomon követését biztosító egységes informatikai rendszer már rendelkezésre áll. Az eddig elbírált több mint 2840 pályázatból közel 931 pályázatot az egyes Irányító Hatóságok támogatásra alkalmasnak ítéltek.
Felkészülés a 2007 és 2013 közötti időszakra
Magyarország európai uniós tagságának eredményeként 2007 és 2013 között az ország minőségi változásoknak néz elébe, amelyek közül az egyik legfontosabb a közösségi támogatások mértékének megnövekedése. A források növekedésének folyamata már a 2004-2006 közötti időszakban megindult, a 2007-től kezdődő költ¬ségvetési, fejlesztési ciklusban azonban új nagyságrendet ér el: évente a mai szintet mintegy 3,5-szeresen meghaladó pénzügyi támogatás vehető igénybe, ami kedvező feltételt teremt a külföldi működő tőke beáramlásának is. Ezen jelentős források segítségével ki¬teljesedhet a kormányprogramban megfogalmazott – a jólét, az egyenlő esélyek, a partnerség és a szolidaritás által jellemzett – modern, európai Magyarország megteremtésére irányuló folyamat.
Ez az új nagyságrendet elérő külső forrásbevonás egyszerre lehetőség és kihívás. Igénybevételéhez ugyanis olyan országos középtávú fejlesztési tervet kell készíteni, amely figyelembe veszi az EU prioritásait és a hazai gazdaság és társadalom igényeit. A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló tervek kialakítása, a már elfogadott, illetve kidolgozás alatt álló szakágazati és horizontális stratégiák, valamint a szabályzórendszereket, illetve a nagy elosztórendszereket érintő átfogó reformok közötti összhang megalapozása szükségessé teszi olyan új tervek, illetve a hozzájuk kapcsolódó folyamatos tervezési mechanizmus kialakítását, amelyek egy összetett kritériumrendszer valamennyi elemének megfelelnek. A tervnek ki kell elégítenie a Magyar Köztársaság Alkotmányának az ország középtávú gazdasági-társadalmi tervéről szóló rendelkezéseit , s ennek megfelelően kormányzati ciklusokon átívelő és konszenzuson nyugvó célrendszert követ. Illeszkedik az ország konvergencia programjához, illetve az Európai Unió kohéziós politikájának fő célkitűzéseihez. Képes a jelenleg egymástól független (közösségi és hazai) fejlesztési elképzeléseket, programokat e célok és az általuk kijelölt ágazatközi prioritások alapján összehangolni. Alkalmazkodik az ország egyes régióinak sajátos igényeihez, és emellett az Európai Unió – változóban levő – kohéziós politikájához. Lehetővé teszi a közösségi források teljes körű felhasználását, és a partnerség elvét a gyakorlatban is megvalósítja mind a régiók szereplőivel, mind a szomszédos országokkal, mind pedig az unió hozzánk hasonló érdekű tagállamaival.
   
2007. Tisztán hazai költségvetési források Hazai költségvetési források + EU-társfinanszírozás Egyéb források (pl. FDI)
A 2007–2013 közötti időszak fejlesztési terve – a közösségi kohéziós politikával összhangban – az alábbi négy alapvető stratégiai pilléren nyugszik:
Társadalmi és gazdasági kohézió, az összetartó társadalom elvének érvényesülése
A pillér egyrészt magába foglalja az ország egészének, illetve egyes térségeinek gazdasági felzárkózását (konvergencia), kapcsolódva az Országos Területfejlesztési Koncepció által kijelölt irányokhoz (az innováció és fejlődés térbeli terjedésének elősegítése, a specifikus értékekkel rendelkező területek ezen adottságokra alapozott fenntartható fejlesztése, a területi különbségek csökkentése, az ország mélyebb integrálása az európai térbe). A pillér kiterjed az összetartó és esélyteremtő társadalom megteremtésére (szolidaritás). A társadalmi és gazdasági kohézió célját a versenyképesség javításán, a tudásvezérelt és megújuló társadalom megerősítésén és a fenntartható fejlődés elvének érvényesítésén keresztül kívánjuk elérni.
A társadalmi és gazdasági kohézió, mint átfogó cél elérését segíti:
Az ország versenyképességének javítása
A pillér kiterjed a gazdasági versenyképességet megalapozó kutatás-fejlesztésre, innováció, az információtechnológia széles körű alkalmazására, valamint az ország földrajzi helyzetét optimálisan kihasználó infrastrukturális fejlesztésekre, illetve a versenyképességet befolyásoló olyan területekre is, mint a hatékony közigazgatás, a jog- és belbiztonság, az egészség vagy a települési környezet.
A tudásvezérelt és megújuló társadalom megerősítése
A pillér magába foglalja – az egész életen át tartó tanulás stratégiájába illeszkedően – a képzésnek és oktatásnak a gazdaság igényeit szem előtt tartó, koordinált fejlesztését, a foglalkoztatás bővítését, a tudomány, a kutatás-fejlesztés, az innováció és az információs társadalom emberi erőforrásokkal kapcsolatos feltételeinek kialakítását. Másrészt a pillér kiterjed a társadalmi befogadás, a hátrányos helyzetűek és kirekesztettek reintegrációjára, az esélyegyenlőségre, fokozottan támaszkodva a közoktatásban és a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci reintegrációjában rejlő lehetőségekre.
A fenntartható fejlődés elvének érvényesítése
A pillér – a fenntarthatóságot szélesen értelmezve – kiterjed annak környezeti, szociális és gazdasági vonatkozásaira, különös tekintettel az élhető környezet megteremtésére, a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodásra, a gazdasági fejlődés fenntarthatóságának kritériumaira, az üzembe helyezett fejlesztések működtetésének fenntarthatóságára, a leromlott urbanizált, illetve a rurális térségekben élők életesélyeinek komplex, integrált javítására.
Az Európa Terv részeként, az elfogadott koncepció alapján össze kell hangolni a szakterületi és regionális stratégiákat, programokat, amelyek – a Kormány javaslata alapján – a következő témakörökben szerveződnek:
 egészséges társadalom;
 okos, művelt társadalom;
 aktív társadalom;
 információs társadalom;
 versenyképes gazdaság;
 felzárkózó vidék (agrár-szerkezetváltás);
 élhető környezet;
 dinamikus településrendszer.
A fejlesztéspolitika azáltal, hogy az Európa Terven belül kijelöli a trendváltásokat, inflexiós pontokat s a kihasználásukhoz szükséges erőforrásokat, meg fogja alapozni a magyarországi piacgazdaság további erősödését, az ország modernizációját, felzárkózását.
A fejlesztéspolitika sikeressége szempontjából alapvető szempont a hatékonyan működő állam léte. Ezért – a fenti célokat kiegészítve – kiemelkedően fontos a közigazgatás modernizációjának, az államháztartás (és egyes részrendszerei) reformjának továbbvitele, az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása, valamint a biztonság, mint az életminőség egyik kulcselemének erősítése.
A fentiek érdekében a Kormány kiemelt feladatnak tekinti a stratégiai tervezést kormányzati és tárcaszinten, s célul tűzte ki, hogy készüljön el az Nemzeti Fejlesztési Tervet is magába foglaló, a tisztán hazai költségvetési és az uniós forrásokat integráló – ezáltal a lehetséges szinergiákat teljes mértékben kihasználó  Európa Terv, amely az ország középtávú (2007–2013) fejlesztési stratégiai terve. Ennek első elemeként készüljön el – nemzeti konszenzus igénye mellett – egy hosszú távú Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, amelyet az Országgyűlés fogad el.
A fejlesztéspolitikai tervezés EU-csatlakozás miatt keletkezett új feladatai
Az európai uniós csatlakozás folyamata során a fejlesztési források oly mértékben növekedtek és növekednek, hogy az mind a tervezés, mind a végrehajtás előkészítésében minőségi változtatásokat tesz szükségessé.
A csatlakozást megelőző időszakban a PHARE-, ISPA- és SAPARD források (kötelezettségvállalási szinten évi kb. 40 mil¬liárd forint közösségi forrás + 20 milliárd forint költségvetési társfinanszírozás) felhasználása a nemzeti támogatási rendszerektől viszonylag elkülönítve, korlátozott államháztartási és államigazgatási erőforrások rendelkezésre bocsátásával is biztosítható volt.
Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) már egyértelműen meghatározta a hazai fejlesztéspolitika irányait; egyértelművé vált, hogy e források jelentős részét lekötik az NFT társfinanszírozási feladatai (kötelezettségvállalási szinten évi kb. 240 milliárd forint közösségi forrás + 80 milliárd forint költségvetési társfinanszírozás). Ugyancsak komoly, a magyar államigazgatásban újszerű feladatot jelentett egy ilyen mértékű egységes fejlesztési terv elkészítése és az ahhoz szükséges végrehajtó intézményrendszer felállítása. Ennek a kihívásnak az államigazgatás komoly nehézségek árán, de meg tudott felelni. Brüsszelben a tervet kedvezően fogadták, a végrehajtás rendben megkezdődött.

A 2007-től induló időszakban a Magyarország rendelkezésére álló európai fejlesztési juttatás tovább növekszik; a Bizottság előzetes javaslata értelmében a hét év alatt mintegy 6 ezermilliárd forint (24,6 milliárd euró) strukturális és kohéziós forrás felhasználása válik lehetővé. Az évenként felhasználható összeg ezzel a 2004–2006-os időszakhoz viszonyítva 3,5-szer nagyobb lesz. Ez a hazai költségvetési társfinanszírozással, illetve a szükséges saját résszel kiegészítve hozzávetőlegesen 12 ezermilliárd forint beruházást tesz lehetővé. Mindez a magyar költségvetést és a magánszférát is jelentős feladat elé állítja. A várható EU-források teljes felhasználásához évi 300 milliárd forint hazai államháztartási forrást kell társítani, a magánszféra szükséges évenkénti hozzájárulása pedig hozzávetőlegesen 400-450 milliárd forint lesz. Vagyis a 2007-től a közösségi fejlesztéspolitikához kapcsolódó tervezési és végrehajtási mechanizmus alapvetően meghatározza a hazai fejlesztéspolitikát és intézményrendszert, s jelentős mértékben determinálja a költségvetés szerkezetét is. Külön említést érdemel, hogy a 2006 utáni források bevonásához már 2005 és 2006 folyamán meg kell kezdeni a projektszintű felkészülést is. A Kohéziós Alapból finanszírozandó nagy projektek esetében ez évi több tízmilliárd forintnyi magyar költségvetési forrást igényel! Ez utóbbi jelentőségét még hangsúlyosabbá teszi az euróövezethez való csatlakozásnak a költségvetési deficit csökkentésére vonat¬kozó – ellentétes irányú – kényszere.
A rendelkezésre álló források sikeres és hatékony felhasználásához a fejlesztéspolitika eddiginél kezdeményezőbb és integráltabb rendszerét kell kialakítani. A fejlesztéspolitika stratégiai irányait kijelölő, az ágazatközi koherenciát megteremtő, a partnerség elvén alapuló tervezésre, a folyamatokat a programok megalapozásától a projektgenerálásig követni, a programokat hatékonyan és szabályosan végrehajtani, felügyelni és értékelni képes intézményi keretekre, a fejlesztéspolitikai eszközöknek és az azokat kezelő tárcák munkájának az eddiginél szorosabb összehangolására van szükség. A forrásokhoz jutás elsődleges feltétele a felhasználás előzetes megtervezése. A terv(ek) előállítása a mindenkori kormány felelőssége – a partnerség folyamatos megvalósításával.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu