Alig van ma Magyarországon önkormányzat, mely ne küzdene finanszírozási problémákkal. Megoldás lehet persze az európai uniós támogatások igénybe vétele, azonban ehhez is önrésszel kell rendelkezni. Ezzel sokszor bezárul az „ördögi kör”. Pedig a megoldás közelebb van, mint gondolnánk.

Az ilyen problémák megoldására fejlesztette ki a Területfejlesztési Intézet azt a pénzügyi konstrukciót, melyet nemrégiben egy konferencia keretében – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségével együtt közösen tárt az érdeklõdõ önkormányzati szakemberek elé.

Mit jelent ez a három betû: HÖF? A mozaikszó a „Hosszú távú önkormányzati finanszírozást segítõ program” rövidítése, és hátterében a Területfejlesztési Intézeten kívül bankok, pénzintézetek, szakmai befektetõk közös fejlesztõ munkája áll. Ezek a szervezetek nem törõdtek bele abba, hogy nincs megoldás az önkormányzatok égetõ finanszírozási problémájára, nem törõdtek bele abba, hogy pusztán finanszírozási nehézségek miatt éppen a legjobban rászorulók essenek ki a támogatási körbõl, ezért kifejlesztették ezt a konstrukciót.

De mi is ennek a pénzügyi megoldásnak a lényege? Nos – bár bonyolultnak tûnik a konstrukció mechanizmusa – de a megoldás valóban nagyon is egyszerû lehet.

Biztos vagyok benne, hogy valamennyi önkormányzat rendelkezik gazdasági programmal (több évre is), fejlesztési koncepcióval, éves, illetve több évre szóló fejlesztési programmal. Nézzük a lehetõségeket:

Elsõ lépés: Az önkormányzat meghatároz egy fejlesztési célt, egy fejlesztési projektet, amely a település valós problémájára kínál megoldást (pl. iskola, gyermekintézmény, kulturális vagy egészségügyi létesítmény, parkolóház stb. megvalósítását).

Második lépés: Az önkormányzat – meglévõ ingatlanjai közül – kiválaszt egyet, mely alkalmasnak tûnik arra, hogy azon a projektet létrehozzák. Az ingatlant az önkormányzat – meghatározott feltételekkel – eladja a projektet létrehozó befektetõnek. Mi az adásvétel értelme, ha azon eleve az önkormányzat számára építik majd meg a projektet? Nos, az ingatlan eladásából az önkormányzat azonnali pénzhez, azonnali likvid forráshoz jut, melyet szabadon felhasználhat más fejlesztések, de akár az adott projekt megvalósításához is. Ezáltal az önkormányzat mozgástere kiszélesedik, és pénzügyi kiszolgáltatottsága csökken.

Harmadik lépés: Az eltervezett projektet a kiválasztott ingatlanon a befektetõ megépíti, majd a kész létesítményt az önkormányzat – az elõre rögzített feltételek mellett – visszavásárolja. A konstrukció újdonsága a fizetés módja: az önkormányzat nem készpénzzel, hanem hosszú évekre (15–20 év) ütemezetten fizeti ki a befektetõt. Az önkormányzat fizetési kötelezettségét az elkészült projekt hozamtöbblete segíti teljesíteni.

Mi az elõnye ennek a pénzügyi konstrukciónak? Mindenekelõtt mûködõképes megoldásról van szó, mely abban az esetben is alkalmazható, amelynél a klasszikus megoldások (pl. „sima” hitel) nem járhatók. Az ingatlan eladásával az önkormányzat azonnali, szabad rendelkezésû pénzügyi forráshoz jut. Nem következik be ugyanakkor vagyonvesztés, hiszen a terület – most már a kész projektlétesítménnyel együtt – visszakerül az önkormányzat tulajdonába. A pénzügyi rendezés kötelezettsége hosszú távon jelentkezik, akkor, amikor az új projekt jövedelemtermelõ képessége már belép (vagy a költségmegtakarítás már folyamatosan érvényesül), tehát a település költségvetésének mérlegére nem, vagy csak kismértékû megterhelést jelent. Hiszen ma már valamennyi ilyen jellegû fejlesztésnél kiemelt figyelmet kell fordítani a fenntarthatóságra, és evvel is komolyan számolni szükséges.

A HÖF újszerû megoldása is bizonyítja, hogy az innováció az önkormányzati szférában is komoly jelentõséget kap, és bizonyítja azt is, hogy azok az önkormányzatok számíthatnak mindenekelõtt sikerre, akik nem törõdnek bele a rossz feltételek okozta helyzet kilátástalanságába, hanem megkeresik a megoldást projektjeik megvalósításához.