„A Jegyző” 2000 augusztusi számában „A városi jegyző és a rakott szekér” címmel írtam le gondolataimat a közigazgatás korszerűsítése keretében megvalósuló, jelentős változásokkal járó hatáskör-telepítésekkel (kiemelt építésügyi hatóság, gyámhivatal, okmányiroda) kapcsolatban.

Ettõl eltérõ véleményrõl nekem tudomásom nincs. Úgy értékelem, hogy a cikket olvasó kollégák egyetértettek, a lényeget illetõen mindenképpen. Azóta kellõ tapasztalati idõ elteltével, hét év után és az újabb tervezett hatáskör-telepítés okán tõlem is folytatás következik.

Mi a lényeg?

A témát illetõen (is) az a lényeg, hogy nincs új a nap alatt. A városkörnyéki, városkörzeti vagy új keletû nevén kistérségi ügyintézés 1988-ig része volt közigazgatásunknak, tehát még mielõtt 1997-ben felfedezték volna. A járási hivatalok megszûnésétõl, 1984. január 1-tõl a városi szakigazgatási szerv vezetõje, 1997. november 1-tõl a városi jegyzõ hatáskörébe és ezzel felelõsségi körébe kerültek olyan szakmailag bonyolult, magasabb vagy speciális szakértelmet, ennek megfelelõ személyi és technikai hátteret igénylõ ügyek, amelyek törvényes ellátását a városi jegyzõhöz címzetten látták biztosítottnak. S látták (elvárták) akként, hogy ehhez nem elégséges központi pénzügyi támogatás, majd még csökkenõ támogatás társul. Vagy egy-egy új hatáskör városi jegyzõhöz érkezését az állami költségvetés észre sem vette. Tehát a szekérre rakodás folyamatos, a központi finanszírozást továbbra is a városi önkormányzatok egészítik ki, a helyi önkormányzatokról szóló törvény írott malaszt e vonatkozásban, megkerülésére az úgynevezett egyszeri hozzájárulás, munkaállomás hozzájárulás, alap-hozzájárulás, Ft/ügyirat hozzájárulás szolgál.

A „rakomány”

1997. gyámhivatal

1998. kiemelt építésügyi hatóság

2000. okmányiroda, személyazonosító igazolvány

2000. lakcímigazolvány

2000. vállalkozói igazolvány

2001. közlekedés-ig. feladatok (vezetõi eng. gépjármû igazg.)

2002. választással, népszavazással összefüggõ feladatok

2003. útlevél

2004. mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa

2005. ügyfélkapu, ügyfélregisztráció

2007. címnyilvántartás vezetése

2007. körzetesítési feladatok

2005. érettségi szervezés

2000. kiemelt építésügyi hatósághoz további hatáskörök (telekalakítás, hatósági kötelezés)

2002. gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezése, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedély

2000. személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködésének engedélyezése, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezése

Pásztó 26 település vonatkozásában látja el a körzeti igazgatási feladatokat, közel 34 ezer a körzethez tartozó lakosok száma.

A folyamatos feladatbõvülést mutatja az egyre növekvõ ügyfél- és ügyiratforgalom, minek következtében pl. az okmányiroda úgymond „kinõtte” a helyét, nem alkalmas a kulturált ügyfélfogadásra, gondot jelent a hatalmas iratanyag tárolása stb. A városháza bõvítésére vagy további új irodák kialakítására támogatást kértünk, de nem kaptunk. Csak néhány adat az ügyiratforgalom növekedésére, melyre a legjobb példa az okmányiroda 2000. évben 8181, 2003. évben 29 634 iktatott ügyirata, mára az éves átlag mintegy 25 000 ügyre alakult.

A 2003-as év kiugróan magas ügyiratszáma részben az útlevél-ügyintézés és a vezetõi engedélyek törvényes cseréje (jogszabályváltozás) miatt következett be, de ilyen idõszak bármikor újból bekövetkezhet.

Ugyanez mondható el a gyámhivatalok és az építéshatóság vonatkozásában is, természetesen a nagyságrend kisebb, de az ügyek egyre bonyolultabbak, sokszor speciális szakértelmet igényelnek, egy-egy szakértõ kirendelése ill. annak költségvonzata jelenõs mértékben terheli a városi önkormányzat költségvetését.

A „zab”

A „zab” szûkösségét az is mutatja, hogy míg 2000-tõl 2002-ig a dologi kiadások jelentõs részét a Központi Hivatal finanszírozta (festékkazetták, papír, egyéb irodaszer), 2003-tól a feladatok kibõvítésével megszüntette („ez logikus lépés volt!”), ez is mind az önkormányzatokat terheli, a feladatellátáshoz minimálisan szükséges dolgozók foglalkoztatásával egyetemben, mert a központi finanszírozás nem elegendõ. 2001-tõl a közlekedésigazgatási feladatok átvételétõl (a rendõrségtõl) látni lehetett, hogy adott létszámmal és munkaállomással jó színvonalon a feladat elláthatatlan. Munkaállomás-bõvítést éveken át hiába igényeltünk a mindenkori belügyminisztertõl, nem kaptunk, csak 2007-ben. Akkor, amikor az önkormányzatnál is létszámleépítés van napirenden.

Én is rakodni szeretnék, de más szekerére!

Én is rakodni szeretnék, de természetesen szakmai korrektség érvényre juttatásával. Fedezzünk fel a városi jegyzõn (kistérségi jegyzõ) kívül más alkalmas szerveket, személyeket is.

Az ÖTM „A helyi önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének irányairól” szóló vitaanyagában a kistérség jegyzõjéhez telepíthetõ feladat- és hatáskörök között szereplõ hatáskörök közül egyedül a szabálysértések elbírálását mint általános igazgatási hatáskört tartom elfogadhatónak kistérségi vagy városi jegyzõi hatáskörben történõ intézésre.

Ez nem lesz egyszerû dolog, mert felméréseink szerint a szabálysértési ügyek száma jó esetben megháromszorozódik, de még nem látható elõre, hogy a tulajdon elleni szabálysértések értékhatárának felemelése miatt (10 E Ft-ról 20 E Ft-ra) milyen és mennyi szabálysértési feljelentés „születik” a községekben, ha már nem náluk bírálják el.

A jegyzõi (s nemcsak községi, hanem városi jegyzõi hatáskör is) hatáskörbe tartozó növényvédelmi valamint állat-egészségügyi hatáskörök ellátására nagy választék kínálkozik az alábbi állami dekoncentrált szervek közül:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

• MGSZH – megyei hivatalai és szervei
• élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság
• növény- és talajvédelmi igazgatóság
• földmûvelésügyi igazgatóság
• erdészeti igazgatóság
• körzeti földhivatalok.

Ha a speciális szakértelmet vagy a magasabb szakmai felkészültséget tovább keressük, úgy a hulladékgazdálkodással, zaj-és rezgésvédelemmel, levegõtisztaság-védelemmel kapcsolatos úgy községi, mint városi jegyzõi hatáskörök gyakorlására meg lehetne találni a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi felügyelõségeket (hatóságokat).

Névváltoztatási ügyek akár a közigazgatási hivatalokhoz, akár a minisztériumhoz közvetlenül is tartozhatnának.

A jegyzõ tûzvédelmi hatáskörei a hivatásos (önkormányzati) tûzoltósághoz vagy megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz, míg az egészségügyi jegyzõi hatáskörök az ÁNTSZ-hez kerülhetnének.

Míg a vitaanyagban szereplõ egyéb hatáskörök ellátására (kereskedelemmel, vendéglátással, telepengedélyekkel kapcsolatos ügyek, oktatással kapcsolatos hatáskörök) véleményem szerint a községi jegyzõk szakmailag alkalmasak.

Tehát az állam támaszkodjon elsõsorban a dekoncentrált szerveire a hatáskör-telepítések során, de hozzáteszem ez esetben is, hogy a feltételek biztosításával.

Amennyiben a városi jegyzõ (kistérségi jegyzõ) „kitüntetése” lesz egy újabb hatáskör- telepítési csomag, úgy a csomagban a szekér biztonságos haladásáról sem szabad( na) megfeledkezni.

Ez a pusztába kiáltott szó évek óta. Az ügyet el kellene már intézni a közigazgatás méltó helyének megfelelõen.