Az önkormányzatok gazdálkodásának feltételrendszerében bekövetkezett kedvezőtlen változások érzékelhetőek. A központi kormányzat egyre több ellátandó feladatot hárít az önkormányzatokra anélkül, hogy azok finanszírozását megoldaná.

A kistérségi társulások még alakulóban vannak, ezek hatása a feladatmegosztásban, finanszírozásban csak később fog megjelenni. Az elmúlt években az önkormányzati pénzforrások közel sem nőttek oly mértékben, mint amilyen mértékben az önkormányzat által ellátandó feladatok. Ez a körülmény vezetett oda, hogy az önkormányzati körben is kiemelt jelentősége lett a likviditás-menedzselésnek
Az önkormányzat a már eddig is alkalmazott” kiskincstári” technika megtartása mellett, a Városi GAMESZ, Városi Kincstárrá történő átalakítása mellett döntött, amelynek során indokoltnak látszott a Városi Kincstár és a részben önálló intézmények munkakapcsolatának egységesítése, az eltérő sajátosságok figyelembevételével.
A Kincstár és a részben önálló intézmények közötti munkamegosztást szabályozó megállapodás újra gondolása a részben önálló intézmények szakmai önállóságát nem befolyásolja, azaz az intézményvezető jogosult továbbra is a szakmai és gazdasági ügyekben döntést hozni, kötelezettséget vállalni.
Az átszervezés célja
 egységes szemléletű, takarékos gazdálkodás;
  gyors, pontos, hiteles tájékoztatás biztosítása.
Az első célkitűzés, az egységes tervezési elvek (feladatfinanszírozás alkalmazása) érvényre juttatásával, az intézményvezető kötelezettségvállalási és utalványozási jogának megtartása mellett a fenntartó számára folyamatos betekintés biztosításával és az előirányzatok felhasználásának kontrolljával (lekérdezési lehetőség) valósítható meg.
Az információ gyors, hiteles és pontos biztosítása érdekében szükségessé vált az intézmények és a Kincstár kapcsolatának újra szabályozása a feladatok egyértelmű rögzítésével. Ennek elengedhetetlen feltétele az integrált ügyviteli rendszer továbbfejlesztése, amely egységes felépítésű, könnyen kezelhető. Ezáltal az intézmény és a fenntartó egyaránt a szükséges információ birtokába juthat.
Célszerű a részben önálló intézményekre is kiterjeszteni az integrált ügyviteli, feldolgozási rendszer egyes moduljait, amely saját intézménye vonatkozásában a folyamatos lekérdezés lehetőségét biztosítja az intézményvezető részére.
A városi kincstári feladatokat ellátó intézmény feladata a részben önállóan gazdálkodó intézmények pénzellátási, gazdálkodási, könyvvezetési, karbantartási, üzemeltetési stb. feladatainak ellátása.
A feladatok ésszerűsítése és megerősítése a közbeszerzések előkészítésének és lebonyolításának kincstárhoz történő integrálását teszi szükségessé.
 Az átszervezéshez kapcsolódóan, a továbblépés érdekében szükséges az intézményeknél foglalkoztatott gazdasági, iskolatitkári, technikai, takarítói stb. létszám átgondolása. A szakmai feladat ellátást, az oktatást közvetlen segítők, a nem pedagógiai szakmai munkakörben foglalkoztatottak létszámát  a feladatfinanszírozás elveinek meghatározásával egyidejűleg  a közeljövőben fogja meg határozni az önkormányzat, amely a következő évi intézményi költségvetések tervezésének alapjául szolgál majd.
Működési alapelvek
A Városi Kincstár és a részben önállóan gazdálkodói intézmények kincstári körben történő működését  az együttműködési megállapodásokon túl néhány, a finanszírozást meghatározó alapelvben is rögzítettük.
 A kincstári körbe tartozó intézmények finanszírozása a gazdasági eseményekhez igazodóan az intézményi bevételek beszámításával történik;
  A fizetési megbízás teljesítéséhez, az intézményi számlára befolyt bevételeket a teljesítendő kiadás összegéig egészíti ki a Városi Kincstár, azaz csak akkor és akkora összeget bocsát rendelkezésre az intézményi számlákon, amennyi az aktuális pénzügyi teljesítéshez szükséges;
  A városi kincstári feladatokat ellátó intézmény nem rendelkezik a részben önállóan gazdálkodó intézmények előirányzata felhasználása feletti felelősséggel csak oly módon, amely azon előirányzat-felhasználás, likviditási és eredetvizsgálati, valamint belső ellenőrzési feladataira terjed ki;
 A városi kincstári feladatot ellátó intézmény saját gazdasági szervezete látja el az önmaga és a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó intézmény gazdálkodásával, költségvetés tervezésével, adatszolgáltatással, főkönyvi könyveléssel, előirányzat felhasználással, előirányzat módosítással, számlakezeléssel, pénzügyi információszolgáltatással, üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel stb. összefüggő feladatait;
  A városi kincstári feladatot ellátó intézmény a saját és a részben önállóan gazdálkodó intézmény rendelkezési körébe tartozó előirányzatok terhére megvalósuló közbeszerzéseket összevontan, konszolidált módon szervezi meg, ellátja az előzetes igényfelmérés alapján a közbeszerzések megszervezésével, lebonyolításával a közbeszerzések megvalósulásának ellenőrzésével és értékelésével összefüggő feladatokat;
  A városi kincstári feladatot ellátó intézmény vezetője a részben önállóan gazdálkodó intézmény vezetőjének egyetértésével a felújítási, beruházási, beszerzési kiadások teljesítését, a bevételek várható beérkezési ütemének megfelelően alakítja.
Tekintettel arra, hogy a feladatellátás vonatkozásában az önkormányzat részéről a minőségi előrelépésre vonatkozó követelmények is megfogalmazódtak, a technikai feltételek javítása mellett, a korábban kialakított létszám biztosítása indokoltnak látszik, azaz az átszervezés létszámleépítéssel nem jár.
Meddig jut el ez e folyamat?
Ma ez még nem tudható! A fokozatosan apadó költségvetési források, az egyre nagyobb nyomás a fejlesztések területén, a harc az önkormányzat által fölvállalt feladatok mellett illetve ellen stb., azt eredményezhetik, hogy még szigorúbb, az önállóságot tovább szűkítő lépések meghozatalára kerül sor.
Amennyiben így lesz, az egy másik cikk témája lehet.